Ursula von der Leyen szerdai strasbourgi évértékelő beszédében azt sugallta, hogy az Európai Unió jelesre vizsgázott a gazdasági és a járványügyi válság kezelésében, miközben több tagállamnak, például Németországnak fél vagy akár egy évre is szüksége lesz ahhoz, hogy a koronavírus előtti gazdasági helyzetét visszanyerje – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a kutatóközpont csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kovács István szerint az Európai Bizottság elnöke a valóságtól elrugaszkodva túlzottan pozitívan értékelte az uniós eredményeket, a támogatások mértékét. – Magyarország – a többi tagállamtól eltérően – ugyan meghaladta a koronavírus okozta válság előtti szintet, de az uniós támogatások csak egy nagyon kis szerepet játszottak ebben – jelezte az igazgató.
Aggályosnak nevezte, hogy a bizottsági elnök részletekbe menően ismertette a jogállamisági eljárásra vonatkozó passzusokat, azaz jövőre már konkrét ajánlásokat is tartalmaznak majd a jelentések.
– Téves értékelések és ajánlások születtek eddig. Szerencsére azonban ezeknek az ajánlásoknak a nagy részét Magyarország mellett több tagállam sem tartja be – mutatott rá Kovács István, hozzátéve: az eljárási formát a bizottság kezdetben magának hozta létre, ugyanis nem volt szerződésalapja. – A 7-es cikkely szerinti eljárásnak pedig semmi jogi kötőereje nem volt, inkább egy párbeszéd felületnek felelt meg,
ma már azonban politikai eszköze lett a zsarolásnak. Ezt tekinti Von der Leyen az elkövetkezendő politikája egyik alapkövének
– figyelmeztetett a stratégiai igazgató. Szerinte az, hogy Von der Leyen „közös európai megoldásokat” sürgetett,
a mai brüsszeli politikai ismeretében ez a kötelező migránskvótákat fogja jelenteni.
Kovács Attila közgazdász, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta: a tegnapi beszédről két szó jut eszébe, a visszaélés és a föderalizmus. – Az Európai Bizottság ugyanis visszaél az afganisztáni helyzettel, hogy a migrációs kvóta ismét terítékre kerüljön, valamint a koronavírus-válsággal is, hiszen a tagállamokat pénzügyi eszközökkel ideológiai közeledésre akarja kényszeríteni – közölte a közgazdász. A szakértő szerint mind az adó- és a szociálpolitika, de még a média is a brüsszeli döntéshozók kezében lehet, megfosztva a tagállamokat a nemzeti hatáskörtől. – Brüsszel nem veszi figyelembe a médiatörvények nemzeti hatáskörét, egy központi elképzelésre hagyatkozik arra vonatkozóan, hogy mit kell írnia a sajtónak. Ezután jöhetnek a szankciók, ha nem úgy működik a nemzeti újságírás, ahogy a bürokraták elképzelik – jelezte a projektvezető, megjegyezve:
ez közvetett beleszólást biztosíthat Brüsszelnek a jövő évi parlamenti választásokba.
