időjárás 2°C Szimonetta 2021. October 28.
logo
A magyar hadiipar zászlóshajója lesz a zalai üzem

Bokrétaünnepség az épülő zalaegerszegi Lynx harcjárműgyárban

Baranyai Gábor
2021.09.10. 15:54 2021.09.10. 17:58
Bokrétaünnepség az épülő zalaegerszegi Lynx harcjárműgyárban

Bokrétaünnepet tartottak az épülő zalaegerszegi Rheinmetall harcjárműgyár építkezésén. A nemzeti színű szalagokkal díszített bokrétát szimbolizáló fát egy H145M típusú helikopter emelte fel az épület legmagasabb pontjára. A gyár 2022-ben fog elkészülni, az első Lynx, magyarul Hiúz gyalogsági harcjármű 2023-ban gördül ki az üzemből.

– A Lynx harcjárműgyár a magyar védelmi ipar újjáépítésének zászlóshajója lehet, olyan üzem épül Zalaegerszegen, amelynek tevékenysége összhangban áll a kormányzati célkitűzéssel – mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken a zalai megyeszékhelyen, a német Rheinmetall és a magyar állam közös beruházásában épülő gyár bokrétaünnepségén. Palkovics László kiemelte: a gyár fontos bázisa lesz a védelmi iparnak, felhajtóerőt jelent a gazdaságban és a foglalkoztatásban, valamint kiemelkedő szerepet játszik Magyarország járműipari, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységében. – A gyár a beszállítókkal együtt közel félezer képzett szakembernek ad majd munkát – közölte. Hozzátette: a haderő modernizációjához korszerű technológiára és hadiiparra van szükség. A Lynx-gyárhoz hasonló beruházásokkal és fejlesztésekkel 2030-ra a Magyar Honvédség a régió meghatározó haderejévé válhat a miniszter szerint. – A gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem tevékenységével ahhoz is hozzájárul, hogy az ország GDP-jének legalább két százalékát védelmi célokra fordítsuk – mondta Palkovics László.

Fotó: Facebook/Honvédelmi Minisztérium 

A zalaegerszegi ZalaZONE Ipari Park, a Rheinmetall beruházásának helyszínén Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, Maróth Gáspár védelmi ügyekért felelős kormánybiztos és Armin Papperger, a Rheinmetall Group elnöke is beszédet mondott.

– Ez az épület egy korszakváltás szimbóluma lesz Magyarországon, ezzel ugyanis a kormány megteremti a hazai hadiipar újrafejlesztését és -indítását – fogalmazott Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Magyarországon magyar munkaerő magyar katonák számára fog haditechnikai eszközöket előállítani, amihez a szándék, az akarat, az elkötelezettség és a gazdasági erő is megvan. – 2023-tól itt gyártják majd a világ jelenleg legmodernebb páncélozott harcjárművét, a szomszédos tesztpálya lehetőségeinek kihasználásával – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: a világban és térségünkben is törékennyé vált a biztonsági helyzet. – A kormánynak az ország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Ezért kiemelt cél, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó hadereje legyen, ehhez pedig korszerű technikai eszközökre van szükség, amelyet a magyar hadiipar a német partnerekkel közösen meg fog teremteni – hangsúlyozta Benkő Tibor.

Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos felidézte: a bokrétaünnep szokása korábban a német munkásoknak köszönhetően honosodott meg hazánkban. – Ezzel a projekttel további együttműködések indulnak el – nemcsak a Rheinmetall-lal, hanem más német cégekkel – tette hozzá a kormánybiztos.

– Mit mondhat ilyenkor egy parancsnok? Köszönjük a magyar kormánynak és a magyar embereknek, hogy támogatják a Magyar Honvédséget, és megbíznak a magyar katonákban – kezdte beszédét Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. A Lynx harcjárművekről szólva elmondta: ez egy új, XXI. századi technológiát képviselő fegyver. – Általa valóban a térség meghatározó hadereje lesz a magyar – hangsúlyozta a honvédség parancsnoka.

– Ez a gyár több száz magyar embernek lesz a munkahelye, egyben kutatás-fejlesztési központ is, ami Európában a legmodernebbek közül való, Magyarország pedig hat éven belül kompetenciaközponttá válik– fogalmazott Armin Papperger, a Rheinmetall elnöke.

Vigh László miniszteri biztos, fideszes országgyűlési képviselő a német–magyar összefogást méltatta, egyben bejelentette, hogy a tervek szerint még idén lefedik a 25 ezer négyzetméteres alapterületű épület tetejét, így télen is haladhatnak a belső munkálatokkal, hogy az első Hiúz várhatóan 2023-ban legördülhessen a gyártósorról.

Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere arról beszélt, hogy a biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai szempontból is jelentős, 60 milliárd forint értékű beruházás a munkahelyteremtés mellett kutatásfejlesztési és innovációs célokat is szolgál, amely további lehetőségeket jelent a város, a térség, valamint az ország számára.

Az eseményen már a jövő fejlesztései is előtérbe kerültek. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Armin Papperger itt írtak alá megállapodást egy lőszergyártással foglalkozó magyar–német vállalat létrehozásáról.

Fotó: Facebook/Honvédelmi Minisztérium 

A köszöntő beszédek után a projektekhez kapcsolódó szervezetek képviselői felkötötték a nemzeti színű szalagokat az épület főbejárata előtt elhelyezett, bokrétát szimbolizáló fára, amit ezután a honvédség H145M típusú helikoptere felemelt az épület legmagasabb pontjára. Az ünnepség után a jövőben itt készülő és a Magyar Honvédség új gyalogsági harcjárműveként szolgálatba álló Lynx páncélost is bemutatták. 

Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta: több mint kétmilliárd euró értékű modernizációs program keretében 218 Lynx KF41 harcjárművet kap a honvédség. Az eszközök túlnyomó többségét, 172-t Magyarországon állítják elő a Rheinmetall és a magyar állam között tavaly augusztus 17-én kötött megállapodás értelmében létrehozandó vegyesvállalat üzemében. A megrendelésben szereplő első 46-ot Németországban gyártják le, ami egyúttal a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését szolgálja.

Az építkezés kulisszatitkai

Dormán József, a konzorciumvezető ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója a Zaol.hu.t beavatta az építkezés érdekes részleteibe is. Az épület legmagasabb pontja 21 méter. A 2020. decemberi alapkőletétel óta kétszázezer köbméter földet mozgattak meg, beszállítottak 5500 köbméter zúzott követ, lefúrtak közel öt méter mélységbe 759 cölöpöt, 4500 köbméter betont és 490 tonna betonacélt dolgoztak be az alapozásnál és a monolit szerkezet építésénél. Átlagosan 120 munkavállalójuk dolgozott az építkezésen, a legmagasabb létszám egy időben 140 fő volt. Az épület hasznos alapterülete két szinten közel harmincezer négyzetméter.