Tegnap zárult a szeptember 18-án indult baloldali előválasztás első fordulója, amelynek első, azonnali kudarca az informatikai rendszer összeomlása volt. Ezt a baloldali pártok úgy kommunikálták, a kormányzat kínai segítséggel meghekkelte az előválasztást, mivel ennyire tart Orbán Viktor az ellenfeleitől. Aztán kiderült, a baloldal tökéletesen tisztában lehetett azzal, saját szakembereik hozzá nem értése miatt állt le a rendszer, mindehhez semmi köze nem volt a Fidesznek. Mindez a Párbeszéd egyik belső levelezéséből derült ki, ahol feketén-fehéren ott van, tudatosan vezették félre mind a szavazókat, mind a közvéleményt. A rendszer leállása mellett az sem teljesen egyértelmű, hogy hányan vettek részt az előválasztáson.
A szervezők által összesített adatok szerint minden képzeletet felülmúlt a részvétel, állításuk szerint a leadott voksok száma vasárnap estig meghaladta az ötszázezret, ami a urnazárásig akár hatszázezerig is felkúszhatott. Az arányok érzékeltetésére: a 2018-as adatok szerint Magyarországon a választásra jogosultak száma több mint 8,3 millió fő volt, az országgyűlési választáson pedig mintegy 5,8 millióan voksoltak.
Hitelességi deficit
Elemzők szerint a baloldali előválasztásnak nevezett folyamat valójában csak egy adatgyűjtési kampány, amelyben a választók személyes adatait a 2022-es parlamenti választásra gyűjtik össze. Az pedig külön aggályokat vet fel, hogy ezek az adatok külföldi szerverekre is kikerülnek, ezt az előválasztás hivatalos oldalán is elismerik. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője nemrég arról írt, a valódi részvétel nagyjából 25 százalékkal alacsonyabb, mint amit jelentenek.
Az előválasztási informatikai rendszer összeomlása mellett az is komoly jogi kérdést vet fel, hogy a szavazatokat, korábban az ajánlásokat kezelő, a baloldal által delegált nem hivatalos előválasztási bizottság nem alkalmaz közjegyzőt.
Erről Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek, amikor az előválasztás átláthatósága kapcsán elmondta: – Nem alkalmaznak közjegyzőt – ahogy más választásoknál sem szokták. Itt meg kell jegyezni, hogy a hatályos jogszabályok alapján még egy tombolasorsoláshoz is kötelesek a rendezvény szervezői közjegyzőt állítani. Az is érdekes, hogy egy, az M3-on történt múlt heti autóbalesetnél a szerencsétlenül járt járműből számtalan szavazólap szóródott szét az úttesten. Sajtóhírek szerint nagyobb mennyiségű készpénzt is találtak a roncsban.
Belső harcok
Az elmúlt tíz napban a kormányváltás érdekében egymással összebútorozott baloldal pártjai és jelöltjei között több esetben látványosan megbomlott a bizalom és az egység. Az aspiránsokat támogató pártok több alkalommal estek egymásnak, vádolták a másik felet csalással, tisztességtelen eszközök bevetésével. Az egyik legkomolyabb feszültség Zuglóban alakult ki, ahol végül a Hadházy Ákos ellen induló szocialista Tóth Csaba visszalépett a megméretéstől, miután minden támogatója kifarolt mögüle. A politikus azt állította, hogy a kampány alatt azzal fenyegették meg, ha nem száll ki a politikából, akkor megölik. Sajtóhírek szerint volt olyan választókerület, ahol burgonyát osztogattak a szavazóknak, máshol pénzt ajánlottak a voksokért.
Az előválasztás végére a miniszterelnök-jelöltek sem kímélték egymást, a legnagyobb feszültség a DK-s Dobrev Klára és az MSZP–Párbeszéd–LMP közös jelöltje, Karácsony Gergely között volt érezhető, mivel a főpolgármester nem tartja elfogadhatónak a DK azon törekvését, miszerint a kétharmados törvényeket feles többséggel is el lehet törölni.
A résztvevők acsarkodása jól mutatja, hogy a szivárványkoalíció két részre szakadt: a DK a Jobbikkal kötött szövetsége végig stabil maradt, a két párt viszont egységben támadta kisebb szövetségeseit, elsősorban az MSZP-t. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy Dobrev Klárának már nem aggályos az a kép, amelyen Farkas Péter Barnabás, a Jobbik ózdi jelöltje félreérthetetlenül, náci karlendítéssel pózol egy lengyel holokausztmúzeumban. A Jobbik viszont hallgatott a DK-s Ráczné Földi Judit ügyében, a székesfehérvári jelölt offshore-botrányba keveredett.
Az ellentéteknek köszönhetően már az első forduló közben minden baloldali párt a saját jelöltjét hozta ki nyertesnek, a szavazókörökből származó „infókra” hivatkozva. Magyar György az előzetes híresztelésekre reagálva a Klubrádióban azt mondta: a 107 körzet urnáiba nem láthat bele, így nincs egyértelmű információ, amire alapozni lehetne. – A meccs eredményét is csak a akkor tudjuk, ha megszólalt az utolsó sípszó – foglalta össze.
Bizonytalan folytatás
Csúszhat az előválasztás második fordulója, az előválasztást lebonyolító pártok, a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azért vetették ezt fel, mert az eredeti tervek szerint jövő hétfőn rajtoló második körre késhet a szavazólapok nyomtatása
– írta a Népszava. A lap szerint a második fordulóban, ha lesz egyáltalán, a legtöbb voksot szerzett három miniszterelnök-jelöltre lehet szavazni. Sőt, az is lehet, hogy bárhol leadható lesz a voks, nem kell a lakóhely szerint szavazni.
A csúszás kapcsán mára hozhat döntést a baloldal. Lapunk információi szerint kettő és hét nap között lehet végül a halasztás időtartama – bár a kettőt egy szervező irreálisan rövidnek nevezte. Azt viszont minden forrásunk hangsúlyozta: az október 23-i megemlékezésekre és a tervezett közös baloldali demonstrációra végleges és teljes lesz az előválasztás eredménye, ebben szerintük nem lesz késlekedés.
