– Arról volt szó, hogy akkor kapom meg a teljes, tízmilliós jutalmat, ha eljönnek az RTV leendő hirdetői. Én ezt megszerveztem, eljöttek, és a Fenyő azt mondta, hogy nem tízet, hanem csak kettőt tud adni. Ezek után azt híresztelte el a Magyar Rádióban és a televízióban, hogy a Nap TV ügyvezetője kizsarolt tőle kétmillió forintot. Fölrobbant az agyam, berohantam hozzá és a pofájába vágtam a pénzt
– mesélte a Portik–Gyárfás-per tanúja, H. T. a keddi tárgyalási napon. Póta Péter bíró ekkor azt kérdezte: – Haragszik a sértettre? – Én? K…rvára nagyon – válaszolta a tanú. H. T. 1992 és 1994 között a Nap TV ügyvezető igazgatója volt, és ő volt az, akinek a hathatós segítségével 1993-ban a Nap TV eladta a Rádió és Televízió Újságot (RTV) a néhai Fenyő által tulajdonolt Vico Rt.-nek.
Ismert: Fenyő János médiavállalkozót Jozef Rohács szlovák bérgyilkos lőtte le autójában 1998 februárjában Budapesten. A vád szerint Gyárfás Tamás médiaproducer, a Nap TV tulajdonosa bujtotta fel a gyilkosságra Portik Tamást, az Energol Rt. egykori marketingigazgatóját, a hazai alvilág egyik nagyágyúját, akit több gyilkosságra való felbujtás miatt már jogerősen elítéltek, és aki a Fenyő-ügyben a vád szerint Rohácsot bízhatta meg a gyilkosság elkövetésével.
Gyárfás Tamás a bíróság előtt úgy védekezett: Fenyő János megöletése előtt hónapokkal már békét kötött a médiavállalkozóval, ő maga győztesként került ki a harcból, ezért nem volt oka megöletni Fenyőt.
Az ügyészség által összeállított vádirat bemutatja, hogy Gyárfás és Fenyő János között hogyan mérgesedett el egyre jobban a viszony, a felek hogyan próbálták meg egymást lejáratni, valamint üzletileg nehéz helyzetbe hozni. Ebből a szempontból fontos esemény volt az RTV 1993-as eladása, amely a 90-es évek elején a legnagyobb példányszámú kiadványok közé tartozott heti 1,2 millió eladott példánnyal.
A vádirat szerint az RTV igen olcsón, mintegy 20-40 millió forint körüli összegért (több összeg is elhangzott a korábbi tárgyalásokon) került Fenyő János cégéhez. A konfliktust az okozta Gyárfás és Fenyő között, hogy a Vico Rt. birtokába csupán a kiadási jogok bérlése került át, amelyet a tulajdonos Magyar Rádió nem kívánt meghosszabbítani és az eredeti szerződés a vásárlástól számítva csupán hat hónapig volt érvényben.
A vádirat szerint Gyárfás Tamás tudott arról, hogy Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke nem kívánja meghosszabbítani az újság kiadási jogának bérlésére vonatkozó szerződést, ám erről a körülményről Fenyő nem tudott, és amikor ez kiderült, átverve érezte magát.
Ezt a sérelmet azután igyekezett megtorolni, például úgy, hogy a Vico tulajdonában levő Népszava lejárató cikkeket jelentetett meg Gyárfásról.
H. T. vallomása ugyanakkor ellentmond korábbi tanúvallomásoknak és a vádiratnak is, márpedig a tanúnak az RTV körüli ügyekre közvetlen rálátása volt abban az időszakban, ugyanis a Nap TV ügyvezető igazgatója volt – míg Gyárfás Tamás a televízió elnöke volt ekkoriban.
A tanú elmondta, hogy a vádiratban leírt konfliktusról, vagyis hogy Gyárfás átverte volna Fenyő Jánost az RTV eladása kapcsán, ő nem tudott. Sőt, Gyárfás Tamásnak nem volt szerepe az RTV eladásában. Arról viszont beszámolt, hogy egy nagyon bonyolult konstrukciójú szerződés született, amellyel Fenyő nem volt elégedett utólag. H. T. arról is beszámolt, hogy egy alkalommal Fenyő János érkezett a Nap TV-be tárgyalni. – Gyárfás úr fél órán keresztül előszobáztatta, Fenyő majd szétrobbant – mesélte a tanú.
H. T. az újság alacsonynak mondható vételi árát, amely 20-40 millió forint körüli összeg volt, azzal magyarázta, hogy a Nap TV ekkoriban cashflow-problémával küszködött. A magazin sok pénzt igényelt: előre le kellett kötni a nyomdai kapacitásokat, többtonnányi papírt, jelentős mennyiségű nyomdafestéket többek között.
Ha valami nem megfelelően alakult volna, az romba dönthette volna a Nap TV-t, Gyárfás Tamás pedig ezért adta el Fenyőnek az újságot, nem pedig azért, hogy esetleg átverje – fejtette ki a korábbi ügyvezető.
A tanú felidézte: végül Fenyő trükkösen jutott hozzá az RTV-hez. A kiadói jogokat bérelte egy darabig, majd megalapította saját magazinját, a Színes RTV-t, amelyet már kizárólag a Vico Rt. tulajdonolt.
H. T. egyébként Princz Gábor Postabank-elnök embere volt a Nap TV-ben, ebben az időszakban ugyanis – a tanú vallomása szerint pénzügyi megfontolásból – Gyárfás Tamás eladta a televízióban levő részesedéseit, csupán elnöki posztját és tízszázaléknyi részesedést tartott meg. A Postabanknak mintegy 50-70 százaléknyi részesedése volt, a Nap TV maradék részét pedig kisebb befektetők birtokolták. Éppen ezért H. T.-nak folyamatosan konfliktusa volt Gyárfással is.
