– Arról volt szó, hogy akkor kapom meg a teljes, tízmilliós jutalmat, ha eljönnek az RTV leendő hirdetői. Én ezt megszerveztem, eljöttek, és a Fenyő azt mondta, hogy nem tízet, hanem csak kettőt tud adni. Ezek után azt híresztelte el a Magyar Rádióban és a televízióban, hogy a Nap TV ügyvezetője kizsarolt tőle kétmillió forintot. Fölrobbant az agyam, berohantam hozzá és a pofájába vágtam a pénzt
– mesélte a Portik–Gyárfás-per tanúja, H. T. a keddi tárgyalási napon. Póta Péter bíró ekkor azt kérdezte: – Haragszik a sértettre? – Én? K…rvára nagyon – válaszolta a tanú. H. T. 1992 és 1994 között a Nap TV ügyvezető igazgatója volt, és ő volt az, akinek a hathatós segítségével 1993-ban a Nap TV eladta a Rádió és Televízió Újságot (RTV) a néhai Fenyő által tulajdonolt Vico Rt.-nek.
Ismert: Fenyő János médiavállalkozót Jozef Rohács szlovák bérgyilkos lőtte le autójában 1998 februárjában Budapesten. A vád szerint Gyárfás Tamás médiaproducer, a Nap TV tulajdonosa bujtotta fel a gyilkosságra Portik Tamást, az Energol Rt. egykori marketingigazgatóját, a hazai alvilág egyik nagyágyúját, akit több gyilkosságra való felbujtás miatt már jogerősen elítéltek, és aki a Fenyő-ügyben a vád szerint Rohácsot bízhatta meg a gyilkosság elkövetésével.
Gyárfás Tamás a bíróság előtt úgy védekezett: Fenyő János megöletése előtt hónapokkal már békét kötött a médiavállalkozóval, ő maga győztesként került ki a harcból, ezért nem volt oka megöletni Fenyőt.
Az ügyészség által összeállított vádirat bemutatja, hogy Gyárfás és Fenyő János között hogyan mérgesedett el egyre jobban a viszony, a felek hogyan próbálták meg egymást lejáratni, valamint üzletileg nehéz helyzetbe hozni. Ebből a szempontból fontos esemény volt az RTV 1993-as eladása, amely a 90-es évek elején a legnagyobb példányszámú kiadványok közé tartozott heti 1,2 millió eladott példánnyal.
A vádirat szerint az RTV igen olcsón, mintegy 20-40 millió forint körüli összegért (több összeg is elhangzott a korábbi tárgyalásokon) került Fenyő János cégéhez. A konfliktust az okozta Gyárfás és Fenyő között, hogy a Vico Rt. birtokába csupán a kiadási jogok bérlése került át, amelyet a tulajdonos Magyar Rádió nem kívánt meghosszabbítani és az eredeti szerződés a vásárlástól számítva csupán hat hónapig volt érvényben.
A vádirat szerint Gyárfás Tamás tudott arról, hogy Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke nem kívánja meghosszabbítani az újság kiadási jogának bérlésére vonatkozó szerződést, ám erről a körülményről Fenyő nem tudott, és amikor ez kiderült, átverve érezte magát.
Ezt a sérelmet azután igyekezett megtorolni, például úgy, hogy a Vico tulajdonában levő Népszava lejárató cikkeket jelentetett meg Gyárfásról.
H. T. vallomása ugyanakkor ellentmond korábbi tanúvallomásoknak és a vádiratnak is, márpedig a tanúnak az RTV körüli ügyekre közvetlen rálátása volt abban az időszakban, ugyanis a Nap TV ügyvezető igazgatója volt – míg Gyárfás Tamás a televízió elnöke volt ekkoriban.
