– Amikor megláttam az első híreket a Védett Társadalom Alapítványról, rögtön az jutott eszembe, hogy ez válasz lehet a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványra, s annak eszmeiségére.
– Tökéletesen jól látja, ám nem csak a Nyílt Társadalom Alapítványról van szó: egy jóval átfogóbb, összetettebb hálózat áll ezeknek az új szellemiséget elterjeszteni kívánó rendszereknek a hátterében. Ám ha nevesíteni akarjuk, akkor valóban célszerű azt mondani, hogy ez az Open Society Foundations, a Nyílt Társadalom Alapítványok rendszere. Egy olyan hálózat, amelynek irányítói hangzatos eszmék mögé rejtik valódi szándékukat. Látszólag a véleménynyilvánítás szabadságáért, az átláthatóságért, a felelős kormányzásért küzdenek, és olyan társadalmakért, amelyek elősegítik az igazságosságot és egyenlőséget. Valódi törekvésük azonban a határok elmosása fizikai, biológiai és morális értelemben. Meggyengült társadalmi struktúrák létrehozása, atomizált közösségek megteremtése, zavarkeltés, káoszteremtés. Mindez egy jól behatárolható szűk csoport hatalmi és pénzügyi érdekeit szolgálja. Összehangolt nemzetközi ténykedésük eredménye pedig a világ számos pontján visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezett. Ezt kívánjuk – ahol még lehetséges – megállítani.
– Mit lehet tudni az alapítvány létrejöttéről, annak körülményeiről?
– Körülbelül egy éve kezdtük el a közös gondolkodást. Végül megszületett az elhatározás, és arra a következtetésre jutottunk, tennünk kell a normális életért.
– Ez mit jelent?
– Korábban úgy gondoltuk: önmagában a hagyományos életvitel elegendő immunitást nyújt, védelmet ahhoz, hogy megkíméljen minket minden nem kívánt változástól. Olyan átalakulásoktól, amelyeket Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy Kanadában elszenvedni kénytelen a társadalom. Szinte egyszerre fogalmazódott meg bennünk a felismerés, ha nem szabunk gátat a káros eszmeiség terjedésének saját közösségeinkben, ha az továbbra is akadálytalanul hódítja meg életünk újabb és újabb területeit, végképp elveszíthetjük cselekvőképességünket, ezzel veszélyeztetve a legkiszolgáltatottabbakat, gyermekeinket és az ő jövőjüket. Azt is meg kellett állapítanunk, hogy az NGO-k hálózata rendkívüli módon felülreprezentált a nyilvánosságban. Azok a marginális vélemények, amelyek nem képviselik a többség véleményét, elképzelését és világnézetét, túlságosan sok felületet foglalnak el, túlságosan sok ponton, pozícióban – nagyon is befolyásos pozícióban – vannak jelen. Éppen ezért mi most már nem csendes, hanem hangos – vagy hallható – többség kívánunk lenni, talán ez az elsődleges célkitűzésünk.