A kormány határozatban biztosította a szükséges önrészt, így már biztos:
egymilliárd forint európai uniós forrást nyertünk el a Duna alatti vasúti alagút környezeti hatásvizsgálatára és az ahhoz kapcsolódó műszaki vizsgálatokra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nevű alapból az Európai Uniótól
– jelentette be a közösségi oldalán a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, hangsúlyozva: ezt a támogatást a magyar kvótán felül sikerült megszerezni.
Vitézy Dávid felidézte: a februárban, Fürjes Balázs államtitkárral és Homolya Róbert MÁV elnök-vezérigazgatóval közösen bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiának az alagút a legjelentősebb tervezett eleme.
A Stratégia elemzése szerint ugyanis kétszer annyi utas is utazhatna a fővárosi és agglomerációs hálózaton, tehermentesítve a gépkocsiforgalomtól a budapesti utakat és levegőt, ehhez azonban több mint duplázni kell a vonatok számát.
A Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvar viszont telített, nem tud több szerelvényt fogadni, fordítani – mutatott rá. – A kapacitások növelésének egyetlen reális módja tehát a zsákutcát jelentő fejpályaudvarok átalakítása részben átmenő rendszerűvé, hiszen egy vágányon legalább hatszor annyi vonat tud közlekedni azonos idő alatt, ha a vonatokat nem megfordítani kell, hanem továbbküldeni, és a helyére jöhet a következő – magyarázta.
Az alagút fejlesztése azért is fontos – folytatta – mert
Budapest körül minden vasútvonalról, a szélrózsa minden irányából több vonat, sűrűbben és megbízhatóbban csak akkor közlekedtethető Budapestre, ha a fejpályaudvarok nem jelentenek zsákutcát és kapacitáskorlátot.
A nagyon is szükséges és párhuzamosan előkészítés alatt álló vonali fejlesztések Lajosmizse, Veresegyház, Vác vagy épp Törökbálint felé tehát akkor nyerik el értelmüket, ha Budapest képes több vonatot fogadni – részletezte. Hozzátette: ez a fejlesztés a ma vonattal utazó embereknek, valamint azoknak is jó, akik a jövőben autóról a legfenntarthatóbb közlekedési formára váltanának.
Vitézy Dávid ugyanakkor rögzítette: a vasúti alagút megépítéséről nem született még végleges kormányzati döntés. Elmondása szerint a részletes előkészítés, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése épp azért szükséges, hogy a költségek és hasznok pontosan felmérhetők és megvitathatók legyenek, a következő években ez alapján pedig megalapozott döntést lehessen majd hozni egy ilyen, évszázados jelentőségű vasútfejlesztésről – húzta alá.
