Karácsony Gergely képtelen titkot tartani

A baloldali politikusok az Európai Unió Bíróságával akarják kimondatni, hogy Magyarország nem jogállam.

Karácsonnyal ismét szembe jött a valóság, de nem zavarja Fotó: Balogh Zoltán

A baloldali politikusok és elemzők hosszú hónapok óta nyíltan kimondják: mindenáron meg akarják változtatni az alaptörvényt, akár teljesen szembemenve a jogállam által megkövetelt szabályokkal. Különféle módszereket hallunk tőlük, ám az ellenzéki előválasztás legszerencsétlenebb miniszterelnök-jelöltje (na jó, talán Fekete-Győr még nála is rosszabb), Karácsony Gergely elkotyogta a legújabb receptet. Az Európai Unió Bíróságával akarják kimondatni, hogy Magyarország nem jogállam, ezért szabadon garázdálkodhatnak feles többséggel is – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében. 

A blogstar oldal szerint Karácsony Gergely sok mindent nem tud: leírni a saját nevét, angolul beszélni, várost és autót vezetni, most pedig az is kiderült, hogy titkot tartani sem. Az InfoRádió Aréna című műsorában szólta el magát, mikor arról kérdezték, mit gondol az alaptörvény feles többséggel való megváltoztatásáról. Mivel a főpolgármesternek nincs jogász végzettsége, természetesen összevissza beszélt az interjúban, például arról, hogy mivel Magyarország nem jogállam, ezért 

a rendszer felszámolása nem jogi kérdés,

 és hogy a pénzcsapok elzárása 

ezerszer fontosabb kérdés, mint hogy a parlamentben egy feles többség mit mond a kétharmados jogszabályokról.

 A Tűzfalcsoport szerzője ezen a ponton megjegyzi; nem azt veti Karácsony szemére, hogy nem érti, jogilag mi a probléma a kijelentésével, ugyanis ezután sokkal érdekesebb dolog hangzott el a szájából (ami amúgy ritka esemény). Feltehetőleg véletlenül, de azért sikerült kikotyognia az ellenzék tervét:

„Elkezdünk kormányozni és elzárjuk a pénzcsapokat, amelyek ezt a rendszert működtetik. És van még egy dolog, ami nagyon fontos ügy: Magyarország ellen, a magyar jogállamiság működésével kapcsolatosan az Európai Bíróság hamarosan fog hozni egy döntést. Ez a döntés legjobb tudomásom szerint nem lehet más, mint hogy a bíróság meg fogja állapítani, hogy a magyar kormány szisztematikusan leépítette a jogállamot, az alkotmányos ellensúlyokat és hogy az, ahogy Magyarország ma működik, nem összeegyeztethető az európai uniós alapértékekkel és az európai uniós joggal. Erre nagyon komoly tétben mernék fogadni, hogy ez még a parlamenti választás előtt ki fog derülni...”

A blogstar oldal cikke szerint a főpolgármester tehát azt állítja, hogy az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemsokára megszületik egy döntés Magyarország ellen, amelynek tartalmáról neki tudomása van, és azt is meglebegteti, hogy minderre még a 2022-es országgyűlési választások előtt sor fog kerülni.

A cikkben kiemelik, hogy az uniós bíróság egyértelműen Soros pártját fogja. Mondjuk ez nem is meglepő annak fényében, hogy láthatóan – legalábbis egyirányú – kommunikáció áll fenn köztük: a Nyílt Társadalom Alapítványok „igazságügyi kezdeményezése” 2018-ban jogi állásfoglalást írt a Stop, Soros! törvénycsomagról, melynek bevezetőjében felszólítják a bizottságot, hogy az ügyben forduljon az EUB-hoz. 

Hozzáteszik azt is, hogy a magyarok ügyét az sem segíti, hogy az EUB elnöke 2015 óta a belga Koen Lenaerts, aki föderalistának tekinthető: sokat foglalkozott az EU föderális jellegével, és azzal a kérdéssel, hogy az unió közjogi struktúrája mennyire hasonlítható a szövetségi államok – például az Egyesült Államok – berendezkedéséhez.

Az egyes EUB testületi tagoknak a Soroshoz való bekötöttségét, illetve politikai hovatartozásukat, nehéz és időigényes munka előkutatni, de nem lehetetlen. A Tűzfalcsoport cikke ki is emel néhány példát:

• A bolgár Alexander Arabadjiev például 2002-ben egy szerzőtársával, Yonko Grozevvel írt tanulmányt a Nyílt Társadalom Intézet részére a bulgáriai igazságszolgáltatási rendszerről. Magát az irományt nem találtuk meg az interneten, csak az arra való hivatkozást (a linkelt dokumentum 188. oldalán).
• A lengyel Maciej Szpunar a második, 2011–2014-es Tusk-kormány idején a külügyminiszter-helyettesi posztot töltötte be, ahonnan egyenesen a kormányposztról került az Európai Unió Bíróságához, ahol jelenleg kiosztja az elbírálandó ügyeket. Ezenkívül a lengyelországi Soros-zászlóhajó, a Báthory Alapítvány rendezvényein is részt vett, amint a szervezet beszámolójából kiderül.
• A szintén bolgár Evgeni Tanchev a kommunizmus idején futott be jogászkarriert, amely a kommunizmus bukása után a posztkommunista párt támogatásával továbbá is felfelé ívelt. Így politikai hovatartozását illetően nem sokat hagy a képzeletünkre…
• Niels Wahl svéd főtanácsnok szíve sem a magyarokért dobog: ő javasolta az EUB-nak, hogy ne fogadják be a magyar devizahitelesek ügyét. Szerinte ugyanis azok a szerződési feltételek, amelyek a devizahitelek folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írják elő, nem feltétlenül számítanak tisztességesnek...
• Juliane Kokott német főtanácsnok volt az, aki védelmébe vette a Soros-egyetemet, álláspontja szerint ugyanis a magyar felsőoktatási törvény (amihez az EU-nak semmi köze) módosítása sérti az uniós jogot. Soros örömmel fogadta a hírt.
• Az EUB magyar tagja (legalábbis most még, de már nem sokáig) Juhász Endre, aki a Horn-kormányban államtitkár volt, a Medgyessy-kormányban pedig európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter lett, az EUB-ba történő 2004-es kinevezéséig. Már ebből lehetne sejteni, hogy nem a jelenlegi kormányzat pártját fogja az uniós bíróságon. Azonban még árulkodóbb, hogy a kommunizmus idején, Kádár alatt osztályvezető volt a Külkereskedelmi Minisztériumban, sőt a brüsszeli, majd a washingtoni kirendeltséget is vezette. A rendszerváltás után az SZDSZ színeiben indult az önkormányzati választáson.
• A lengyel Marek Safjan szintén a Báthory Alapítvány meghívottjai között szerepelt. Ezenkívül a lengyelországi Helsinki Bizottság tagja.

A sort természetesen még hosszan lehetne folytatni, de az olvasók minden bizonnyal látják a kirajzolódó mintát: Magyarországgal szemben előítéletes, a nyílt társadalom iránt elkötelezett, illetve kommunista érzelmű bírók és főtanácsnokok döntenek az ügyeinkben. A pártatlanság, semlegesség egy hamis mítosz csupán: minden ember a saját világnézetének megfelelően szűri meg az információt és hoz döntéseket. Még a bírók is. Most pedig őket akarja segítségül hívni az ellenzék ahhoz a tervükhöz, hogy esetleges kormányra kerülésük esetén kétharmados többség nélkül is meg tudják változtatni Magyarország alaptörvényét – emeli ki a Tűzfalcsoport, majd végezetül hozzáteszi:

Nem hagyhatjuk!

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Kiemelt kép: Balogh Zoltán