Karácsony Gergely képtelen titkot tartani

A baloldali politikusok az Európai Unió Bíróságával akarják kimondatni, hogy Magyarország nem jogállam.

Karácsonnyal ismét szembe jött a valóság, de nem zavarja Fotó: Balogh Zoltán

A blogstar oldal cikke szerint a főpolgármester tehát azt állítja, hogy az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemsokára megszületik egy döntés Magyarország ellen, amelynek tartalmáról neki tudomása van, és azt is meglebegteti, hogy minderre még a 2022-es országgyűlési választások előtt sor fog kerülni.

A cikkben kiemelik, hogy az uniós bíróság egyértelműen Soros pártját fogja. Mondjuk ez nem is meglepő annak fényében, hogy láthatóan – legalábbis egyirányú – kommunikáció áll fenn köztük: a Nyílt Társadalom Alapítványok „igazságügyi kezdeményezése” 2018-ban jogi állásfoglalást írt a Stop, Soros! törvénycsomagról, melynek bevezetőjében felszólítják a bizottságot, hogy az ügyben forduljon az EUB-hoz. 

Hozzáteszik azt is, hogy a magyarok ügyét az sem segíti, hogy az EUB elnöke 2015 óta a belga Koen Lenaerts, aki föderalistának tekinthető: sokat foglalkozott az EU föderális jellegével, és azzal a kérdéssel, hogy az unió közjogi struktúrája mennyire hasonlítható a szövetségi államok – például az Egyesült Államok – berendezkedéséhez.

Az egyes EUB testületi tagoknak a Soroshoz való bekötöttségét, illetve politikai hovatartozásukat, nehéz és időigényes munka előkutatni, de nem lehetetlen. A Tűzfalcsoport cikke ki is emel néhány példát:

• A bolgár Alexander Arabadjiev például 2002-ben egy szerzőtársával, Yonko Grozevvel írt tanulmányt a Nyílt Társadalom Intézet részére a bulgáriai igazságszolgáltatási rendszerről. Magát az irományt nem találtuk meg az interneten, csak az arra való hivatkozást (a linkelt dokumentum 188. oldalán).
• A lengyel Maciej Szpunar a második, 2011–2014-es Tusk-kormány idején a külügyminiszter-helyettesi posztot töltötte be, ahonnan egyenesen a kormányposztról került az Európai Unió Bíróságához, ahol jelenleg kiosztja az elbírálandó ügyeket. Ezenkívül a lengyelországi Soros-zászlóhajó, a Báthory Alapítvány rendezvényein is részt vett, amint a szervezet beszámolójából kiderül.
• A szintén bolgár Evgeni Tanchev a kommunizmus idején futott be jogászkarriert, amely a kommunizmus bukása után a posztkommunista párt támogatásával továbbá is felfelé ívelt. Így politikai hovatartozását illetően nem sokat hagy a képzeletünkre…
• Niels Wahl svéd főtanácsnok szíve sem a magyarokért dobog: ő javasolta az EUB-nak, hogy ne fogadják be a magyar devizahitelesek ügyét. Szerinte ugyanis azok a szerződési feltételek, amelyek a devizahitelek folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írják elő, nem feltétlenül számítanak tisztességesnek...
• Juliane Kokott német főtanácsnok volt az, aki védelmébe vette a Soros-egyetemet, álláspontja szerint ugyanis a magyar felsőoktatási törvény (amihez az EU-nak semmi köze) módosítása sérti az uniós jogot. Soros örömmel fogadta a hírt.
• Az EUB magyar tagja (legalábbis most még, de már nem sokáig) Juhász Endre, aki a Horn-kormányban államtitkár volt, a Medgyessy-kormányban pedig európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter lett, az EUB-ba történő 2004-es kinevezéséig. Már ebből lehetne sejteni, hogy nem a jelenlegi kormányzat pártját fogja az uniós bíróságon. Azonban még árulkodóbb, hogy a kommunizmus idején, Kádár alatt osztályvezető volt a Külkereskedelmi Minisztériumban, sőt a brüsszeli, majd a washingtoni kirendeltséget is vezette. A rendszerváltás után az SZDSZ színeiben indult az önkormányzati választáson.
• A lengyel Marek Safjan szintén a Báthory Alapítvány meghívottjai között szerepelt. Ezenkívül a lengyelországi Helsinki Bizottság tagja.

A sort természetesen még hosszan lehetne folytatni, de az olvasók minden bizonnyal látják a kirajzolódó mintát: Magyarországgal szemben előítéletes, a nyílt társadalom iránt elkötelezett, illetve kommunista érzelmű bírók és főtanácsnokok döntenek az ügyeinkben. A pártatlanság, semlegesség egy hamis mítosz csupán: minden ember a saját világnézetének megfelelően szűri meg az információt és hoz döntéseket. Még a bírók is. Most pedig őket akarja segítségül hívni az ellenzék ahhoz a tervükhöz, hogy esetleges kormányra kerülésük esetén kétharmados többség nélkül is meg tudják változtatni Magyarország alaptörvényét – emeli ki a Tűzfalcsoport, majd végezetül hozzáteszi:

Nem hagyhatjuk!

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Kiemelt kép: Balogh Zoltán