Csatornázási munkálatok kezdődnek szeptember 6-án Kisorosziban, a szigetcsúcsot is érintve. Ezzel – amint azt Molnár Csaba polgármester a Magyar Nemzetnek elmondta – egy olyan probléma oldódik meg, amelyről 2012 óta tárgyal a Fővárosi Vízművekkel, de amit csak most, egy átfogó turisztikai célú fejlesztés keretében sikerül megoldani. Ez az átfogó innováció egész Kisoroszinak változást hozhat. A településvezető tervei szerint lépésről lépésre az egész Dunakanyar érintett szakasza megélénkülhet.
Le a hiányosságokkal!
Ebben a Dunakanyarban megbúvó, páratlan fekvésű zsákfaluban ugyanaz az izgalmas, ami egyben ijesztő is: az életét a Duna határozza meg. Ha a folyam szintje két méter alatti, akkor homokkal borított strandot kínálva bújik elő a sziget csúcsa, amely régóta kedvelt helye a fürdőzőknek és a kempingezőknek. Magasabb vízszintnél megnő a szúnyogok száma, még magasabbnál pedig a Duna kilép a medréből, szélsőséges esetben az elmúlt húsz évben kialakított gátrendszeren is átcsap.
– Kisoroszi fő értéke a szigetcsúcs – magyarázta Molnár Csaba. – Csakhogy jelenleg egy rendkívül rossz minőségű autóúton közelíthető meg. A fürdőzésre alkalmas területen régi típusú falusi árnyékszékek üzemelnek, amelyek nem is higiénikusak, és – például az áradás lehetősége miatt – környezet- és egészségvédelmi szempontból is aggályosnak tekinthetők. Maga a fürdőzés a jelenlegi formájában teljesen szabálytalan. Ezt a három hiányosságot szerettük volna felszámolni, amikor az önkormányzat tárgyalni kezdett a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ).
A természethez nem nyúlnak
A 2019-ben kötött megállapodás sikeresnek bizonyult. A falu a Kisfaludy-program részeként első körben bruttó háromszázmillió forintot nyert el strandfejlesztésre, de úgy, hogy külön megállapodást sikerült kötnie.
– Ez azt jelenti, hogy meg tudtuk indokolni, mennyiben más itt ezt megvalósítani, mint lenyírni valahol a füvet, kitenni egy mobil vécét meg egy táblát, és megnyitni – fogalmazott a polgármester. – Ehhez mérten ítélte meg az ügynökség a támogatást. Ennek az összege egyébként idén tavasszal több mint hetvenmillió forinttal nőtt, mivel a közbeszerzés során a korábbi összegre nem érkezett ajánlat. A projekt tehát a szükséges engedélyek és a forrás birtokában kezdődhet meg.
De miből is áll ez a nagyszabású beruházás, amely összhangban áll a 2017-ben kinyilvánított kormányzati szándékkal, vagyis azzal, hogy a Dunakanyar kiemelt turisztikai célú fejlesztési területnek számít? – Első ütemben a csatorna készül el, ami lehetővé teszi majd, hogy kiváltsuk a régi típusú vécéket, és a mai ízlésnek, kívánalmaknak megfelelő zuhanyzókat, vizesblokkokat helyezzünk el, amelyek mobilrendszerűek – sorolta Molnár Csaba. – Azután a jelenlegi köves út kiváltása következik. Ezzel kapcsolatban két dolgot fontos hangsúlyoznunk. Az egyik, hogy az aszfaltozás magát a szigetcsúcsot nem érinti, erről nem is lehetne szó, hiszen Natura 2000 besorolású területről van szó. Az aszfaltutat kizárólag a jelenleg rendkívül rossz állapotban lévő gödrös útfelületen alakítjuk ki. Azért az aszfaltot választottuk, mert áradás esetén ez megmarad, nem kell újraépíteni. Ezenkívül megújulnak a tűzrakó helyek, a leülők, a sütögetők, kapunk harminc kajakot és kenut, valamint harminc kerékpárt, és lesz mentőhajónk is, ami nagyon fontos.
Autóval nem is érdemes
A projekt ellenzői is elismerték, hogy fejlesztésre minden településnek szüksége van. A természetvédelmi értékek esetleges sérelme mellett a másik legsúlyosabb aggály az, hogy amennyiben Kisorosziban a jelenlegi helyzet rendeződik, turisztikai szempontból még vonzóbbá válik, ezért még többen érkeznek.
– Ez jogos aggodalom – felelte a polgármester. – A jelenlegi forrásokból eddig tudunk nyújtózkodni, de valóban észszerű felvetés, hogy számítani kell a többletterhelésre, illetve arra, hogy ezt miképpen lehet megelőzni, kivédeni.
Molnár Csaba elmagyarázta: a zsákfalut átszelő, a szigetcsúcs felé vezető út a Magyar Közút kezelésében áll, ez egy országos közút, ide az önkormányzat nem tehet ki „Behajtani tilos” vagy más korlátozó táblát. Ráadásul a szigetcsúcs Nagy-Duna felőli oldala is állami tulajdonú, az államon kívül senki nem akadályozhatja meg, hogy valaki oda jusson. Tehát más megoldást kell választani, ezért miközben ez a beruházás zajlik, tanulmányterveket készítenek a probléma megoldására.
A tervekben első körben egy településkapu kiépítése szerepel. A kapun kívül ingyenes parkoló fogadná a látogatókat, onnan lehetne begyalogolni, illetve az elképzelések szerint a későbbiekben elektromos járművel eljutni a szigetcsúcsig. Ha valaki mégis az autót választaná, ezt megtehetné, ez esetben azonban a szigetcsúcsnál és a település területén csak rendkívül drágán tudna parkolni.
A másik irány a kerékpáros- és a hajóközlekedés erősítése az autóssal szemben. – A kormányzati tervek szerint a kis-dunai oldalon, a Hajós utcánál híd épül – mondta Molnár Csaba. – Ezen az Eurovelo-hálózatba tartozó kerékpárút is átvezet majd, vagyis biciklivel könnyen elérhető lesz a falu.
A másik elképzelés az, hogy a szigetcsúcshoz közeli nagy-dunai oldalon felújítják a révet, ami lehetővé teszi, hogy újrainduljon a Kisoroszi és Kismaros, illetve Verőce között 2009-ben megszűnt révforgalom. Ezzel a sziget lakói és a turisták is könnyedén elérhetik a Szob–Vác–Budapest vasútvonalat, így tehermentesítik a 11-es út autósterhelését.
Molnár Csaba szeretné, ha a kikötő alkalmas lenne kisebb hajók, továbbá egy Kisoroszi–Nagymaros–Visegrád vonalon közlekedő gyorshajó fogadására is.
– Visegrádnak nincs jó dunai strandja, így onnan könnyedén át lehetne ugrani ide, Kisorosziból pedig Visegrádra egy sétára, egy ebédre – fejtette ki.
A tervezés a településkapura és a Nagy-Duna területére fókuszál, az említett javaslatokat október után bocsátják társadalmi vitára. Most a legfontosabb, hogy a szigetcsúcs fejlesztése, kivitelezése – amely, mint szó volt róla, a napokban kezdődik – jó minőségben, a terveknek megfelelően elkészüljön, és legkésőbb ez év végére átadják a helyszíneket.
