Soha nem látott mértékben fejlődik a magyar szakképzési rendszer

Egyre vonzóbb a szakképzés, a középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren szakképző iskolában vagy technikumokban folytatják tanulmányaikat. Az új rendszerben a tanulói teljesítményt és a színvonalas, motivált oktatói tevékenységet is megbecsülik, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a szakképzés elfogadottsága egyre jobban nő – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.

2021.09.02. Budapest mosolygós képet akar Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

– Vagyis teljesen új feladatok, kihívások előtt állnak a szakképzésben részt vevő oktatók.

– A technológiák, anyagok, műszaki megoldások is változtak, amelyekkel az oktatóknak tisztában kell lenniük. A továbbképzésnél például meghatároztuk, hogy annak egy részét a vállalatoknál kell elvégezni. Fontos lépés volt, hogy jelentős béremeléssel ismertük el az erőfeszítéseiket.

A továbbképzésnél például meghatároztuk, hogy annak egy részét a vállalatoknál kell elvégezni. Fontos lépés volt, hogy jelentős béremeléssel ismertük el az erőfeszítéseiket. Az éves szinten csaknem 35 milliárd forintból átlagosan mintegy harminc százalékkal növeltük az oktatók keresetét. Azon dolgozunk, hogy a fiatalok, pályakezdők jöjjenek a szakképzésbe tanítani a maguk lendületével, nyitottságával, és ezért a bérüket igen jelentősen megemeltük. Háromszázezer forintos alapról indulnak, amikor bekapcsolódnak az oktatásba, és erre jön rá a minőségi bérezés, ami a teljesítményük alapján további emelést tesz lehetővé. Nincsenek korkategóriák, teljesítményalapú értékelés alapján határozzák meg a béreket. Ezek a döntések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minőségi munkát várjunk el, minőségi oktatóktól. Erős visszajelzés az, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódási arány, vagyis nagyon kevesen mennek el a rendszerünkből, sokkal inkább jönnek. Gyakorlatilag nincsen a szakképzésben munkaerőhiány, ez bizonyítja, hogy az oktatók számára is vonzó életpályát, környezetet és munkaügyi lehetőségeket kínál a rendszer.

– Milyen ösztönzőkkel erősítik a szakmát tanuló diákok motivációit?
– Mindenki, aki belép a szakképzési rendszerbe, általános ösztöndíjat kap, aminek a szülők és a gyerekek is nagyon örülnek. Egy tanuló technikum esetében havonta nyolc-, szakképző esetében tizenhatezer forintot kap, ami nem kevés pénz, ebből már elkezdhetnek a fia­talok gazdálkodni. A duális képzésben az ösztöndíjat a munkaszerződés váltja fel, amely már százezer forintos munkabért jelent. Ez is a szakképzési rendszer számtalan előnyének egyike.

– Emellett pályakezdési juttatásban is részesülnek a szakképzésben végzett hallgatók.
– Így van, idén augusztusban fizettük ki először a pályakezdési támogatást, mintegy 186 millió forintot összesen. A kifizetés eredményfüggő. Az eredmények alapján nagy örömmel láttam, hogy a gyerekek nyolcvan százaléka négyes vagy ötös osztályzatot ért el, ami azt jelenti, hogy 200-300 ezer forint egyösszegű juttatásban részesültek. Ilyen korábban nem volt, ezek a támogatások segítenek a felnőtt élet megkezdésében vagy eszközbeszerzések révén a pályakezdésben.

– Az eredményeket hallva már nem érvényes az a negatív társadalmi beidegződés, miszerint szakképzésre általában a gyengébb képességű fiatalok jelentkeznek. 
 

– Nagyon sok minden mozdult el kedvező irányba, ezért a régi, rossz társadalmi beidegződéseket is el kell mozdítanunk. Már rég nem arról van szó, hogy a szakképzés a gyengébb képességű gyerekek menekülőútja lenne. 

Az országnak minőségi mesteremberekre van szüksége, mert nélkülük nincs gazdasági növekedés. A tanulási nehéz­ségekkel küzdőknek meg kell adni az esélyt a felemelkedésre, a jó tanulóknak pedig lehetőséget kell teremteni a továbblépésre az egyetemek felé. Most már harmadik éve térképezzük fel úgynevezett bemeneti méréssel, majd egyéni fejlesztésekkel a gyerekek tudásszintjét és képességeit, és azt tapasztaljuk, hogy ez hatásos. Két évvel ezelőtt még 11 ezer gyereket kellett egyéni fejlesztésbe vonni, velük egy évig külön tanárok foglalkoztak, tavaly már csak 6800 ilyen diák volt, a bukási arány is jelentősen csökkent. A gyengébben teljesítők esetében megpróbáljuk pótolni a hiányosságokat, és olyan képzést vagy részszakmát találni nekik, ami lehetővé teszi az egyéni boldogulásukat.

– Ha jól értem, ez az útkeresés már egész fiatalon elkezdődik.
– Nem biztos, hogy egy 14 éves gyerek tudja, mit akar, ezért úgynevezett orientációs évfolyamokat hoztunk létre, amelybe különböző képességű gyerekek járnak. Ezen az alternatív évfolyamon nincsenek tantárgyak, kifejezetten egyéni készség- és képességfejlesztés zajlik, amelynek eredményeit folyamatosan figyeljük. Az orientá­ciós évfolyamon közel háromszázan tanultak a múlt évben, ebből a szakképzési centrumok iskoláiban közel 250-en. A gyerekek 38 százaléka folytatta a tanulmányait szakképző iskolában, 15 százalékuk műhelyiskolában, míg 11 százalékuk tanult tovább technikumban. A programot követően 27 százalékuk munkába állt, tehát mindössze kilenc százalékuk morzsolódott le. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a rendszer működik, jó úton haladunk.

– A nyolcadik osztályt be nem fejezett, de már 16 éven felüli fiatalok is bekerülhetnek a rendszerbe?
– Ennek a csoportnak a felzárkóztatásáért hoztuk létre az úgynevezett Dobbantó programot. Ez egy olyan, szintén alternatív fejlesztés, ahol tantárgyak nélkül, személyre szabottan mérjük és határozzuk meg a kompetencia hiányait, és egyéni mentori fejlesztéssel pótoljuk azokat. Ezt követően, a műhelyiskolában mester-inas kapcsolatban tanulnak szakmát a gyerekek, egy év, de akár néhány hónap alatt elsajátítva az adott részszakmát. Azok között, akik a Dobbantó programba beléptek, és továbbengedtük őket a műhelyiskolába, hogy részszakmát szerezzenek, mindössze tíz százalék volt a lemorzsolódási arány, vagyis a gyerekek kilencven százalékát megnyertük, és a megszerzett képzettséggel engedtük ki őket. Sőt volt olyan, aki a teljes szakma elsajátítása érdekében a szakképzőben folytatja a tanulmányait. Célunk az, hogy minden szinten sikeres embereket képezzünk.

– Hogyan lehet egy nyolcadik osztályt elvégzett, szakképzés iránt érdeklődő fiatal útját egyengetni?
– A duális képzést ágazati alapvizsga előzi meg, vagyis a tanuló 14 évesen nem szakmát, hanem ágazatot választ: eldönti, hogy a gépészet vagy az egészségügy, esetleg a kreatív ágazat érdekli. Az idén indult kreatív technikumokba a tervezetthez képest harmincszázalékos túljelentkezés volt. Összességében elhatároltuk, kategorizáltuk a képzéseket. A megerősített szakképzési rendszer lehetővé teszi, hogy a fiatalok megtalálják a helyüket, megalapozott döntést hozzanak a pályaválasztásukról.

– Van-e rá lehetőség, hogy valaki a szakképzésből a felsőoktatásba, egyetemre menjen?
– A technikumokat a mérnökképzés előszobáinak szánjuk, ehhez az kell, hogy az egyetem ismerje a szakképzés tartalmát. Megnéztük, hogy milyen átfedések vannak az egyetemi és a szakképzés között, hiszen a duális képzésnél sokszor egy helyen képezzük a mérnököket és a technikusokat. Azt láttuk, hogy a gépészet esetében a mérnökképzésen az egyetem akár harminc kreditpontot is el tud számolni a szakképzésért, ami egy fél év alatt összegyűjthető kreditnek felel meg. Ezért hoztuk létre az okleveles technikusi képzést, amelynek keretében az egyetem egy adott iskolával együttműködési megállapodást köt, így a szakképzős tanulók egyenes ágon bekerülhetnek a felsőoktatásba. Semmi mást nem várunk tőlük, minthogy teljesítsék az elvártakat, és legalább négyes átlagot érjenek el. 

Vagyis elmondható, hogy a szakképzésből könnyebb lesz bekerülni egy-egy egyetemre, mint a gimnáziumból. Jelenleg 16 szakképzési centrum 27 intézménye működik együtt 13 egyetemmel, a tartalmak összehangolása megtörtént, és idén elindultak az első osztályok is.

– Nevezhetjük ezeket elit osztálynak?

– Igen, ebben egészen biztos vagyok. Minden iskolatípusnak kell hogy legyen elit iskolája és osztálya, így a szakképzésben is szeretnénk ezt kiszélesíteni. A köznevelésnél nagyobb rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy a duális képzést meg tudjuk szervezni, a gazdaság, a munkaadók igényei szerinti ismeretekkel rendelkező fiatalokat indítsunk útnak az iskolaéveik után.

– Milyen további eredményekre számítanak a szakképzés területén?

–Az emelt szintű érettségire való jelentkezések száma idén különösen emelkedett. Ez jó jel. De a továbbiakban is megteremtjük a lehetőséget a fakultációkra, hogy a gyerekek megkapják a megfelelő képzéseket. A járványhelyzetben nagyon hatékonynak bizonyult a digitális oktatás. Azt gondolom, hogy ez még tovább fog fejlődni, digitális tananyagokat tudunk készíteni, és ezek elterjedésétől is a hatékonyság fokozódását és a gyerekek érdeklődésének növelését várjuk. Az ezzel kapcsolatos munkák a háttérben már évek óta zajlanak, és most szeptemberben az első tananyagokat is bemutatjuk.

– Terveznek-e új képzési lehetőségeket?

– A jövő évtől elindul a pedagógiai technikum. Az oktatás mint ágazat korábban nem szerepelt a szakképzésben, de most erre is van lehetőség. A pedagógiai technikumban oktatási szaktechnikusokat, szakasszisztenseket akarunk képezi. Nagyot változott a világ, nagyon sokan keresnek bébiszittert, valakit, aki a családban folyamatosan tud segíteni, de ilyen képzés jelenleg nincs. E hiányt szeretnénk betölteni, ennek tartalmi kidolgozása zajlik, hogy a munkaerőpiacon pedagógiailag képzett emberek jelenhessenek meg, akik ebben a privát szférában tudnak elhelyezkedni.

– Idén először a nyolcadik osztályosok tankönyvcsomagjának részét képezi egy tájékoztató füzet az alapszakmákról. Segíthet ez a szülőknek és fiataloknak a szakmaválasztásban?

– A választható szakmák számát a korábbi 740-ről 175-re csökkentettük, így a szülők és gyerekek is egyszerűbben tájékozódhatnak arról, hogy milyen ágazatok és szakmák vannak. Már a harmadik füzetet állítottuk össze, és miután úgy láttuk, hogy a kezdeményezés népszerű, idén először a tankönyvcsomaggal együtt minden nyolcadik osztályos tanulónak kiszállítottuk. Ezenkívül az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján is le lehet tölteni a kiadványt, ami tavaly a 120 ezer nyomtatott példányon felül még 18 ezer érdeklődőhöz jutott el digitális formában.