– A teljes baloldali összefogás szerintem színjáték. Ezeknek a pártoknak a többsége nehezen összeilleszthető elképzeléseket képvisel, és más az ideológiai alapjuk is, már amelyiknek van ilyen – fogalmazott Tarlós István, Budapest volt főpolgármestere a Demokratának adott interjúban. A főváros volt vezetője azt is megjegyezte, hogy 2019 óta már fenntartásokkal kezeli a közvélemény-kutatási eredményeket is.
A Karácsony Gergely főpolgármesterségéről kialakult benyomását Tarlós István úgy fogalmazta meg: elsősorban a nehezen magyarázható időhúzás és kapkodás a feltűnő.
– Olyanokat hallok a városvezetéstől, hogy a Lánchíd felújítása nem halasztható – idézte fel, majd kiemelte: nem érti, hogy akkor a teljesen előkészített projektet miért halasztották másfél évig. A volt főpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a Karácsony Gergely-féle városvezetés a Blaha Lujza tér felújításának kész tervét is elvetette, majd újratervezte, továbbá leállították az Aranyhegyi-patak védőművének projektjét is. – A pesti rakparttal is dicsekednek, pedig azt a kormány finanszírozza, a hajléktalanok ügyében pedig a verbális demagógián kívül nem történt előrelépés – jegyezte meg.
Fotó: Kurucz Árpád
Tarlós István rámutatott, hogy a főváros első embere olyan kijelentésekkel próbálja igazolni a munkáját, amelyek nem tartoznak a főváros illetékességébe. – Karácsony Gergely például azt mondta, hogy összehangolják a dunai rakparti munkákat – idézte fel, majd kiemelte: a kivitelezés összehangolt lebonyolítása a kivitelező kötelessége, amiben a városvezetésnek nincs kompetenciája.
– Eközben viszont a baloldali városvezetés nem foglalkozik a faültetésekkel, a közlekedésszervezésben pedig érdemes lenne megkérdezni a szakmát – mondta.
A volt főpolgármester arra is reagált, hogy utódja vétóval fenyegeti az atlétikai világbajnokság megrendezését. Tarlós István szerint a kormány nem sértette meg a fővárossal kötött megállapodást. – Nem mondta azt, hogy nem épül meg a Diákváros. Ráadásul ha a világbajnokság rendezéséről szóló szerződést a világszövetséggel a kormány kötötte meg, a főváros pedig nem szerződő fél, a főpolgármester kellemetlenül felsülhet – mutatott rá.
Tarlós István arra is kitért, hogy Budapest jelenlegi, baloldali vezetése azzal vádolja, hogy a Tarlós-éra alatt kiárusították a főváros vagyonát. – Mi éppenséggel visszavásároltuk az MSZP–SZDSZ által külföldieknek felelőtlenül elherdált Fővárosi Vízműveket, és tízmilliárdokat szerzetünk vissza a városnak a négyesmetró-szerződések módosításával – emlékeztetett. A politikus kiemelte: a kórházak központosítása miatt és a Városligetet megújító projekt ügye miatt is folyamatosan támadja a baloldal, miközben ezek törvényes alapon történtek.
Tarlós István elmondta: a jelenlegi városvezetés 2019 óta zavarosan és pontatlanul nyilatkozik a főváros pénzügyi helyzetéről, amit két ténnyel is alátámasztott: – Mi kétszázmilliárd forintnyi forrást hagytunk a büdzsében, és hogy ez kötelezettségekkel lefedett lett volna, az egyszerűen nem igaz – mondta.
A volt városvezető szerint az is beszédes, hogy 2020-ban a Karácsony Gergely-féle városvezetés 25-26 milliárd forinttal magasabb kiadási tervvel tudott költségvetést készíteni, mint az előző városvezetés 2019-ben.
Tarlós István szerint Budapest pénzügyi helyzete nem lehetett instabil, azonban a főváros jelenlegi mozgásterét nem ismeri. – Árulkodó jel azonban, hogy a városvezetés két éven át nem teljesített ígéreteket, például a 14 éven aluliak ingyenes BKK-utaztatását a választás közeledtével mégis hirtelen biztosították – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: az agglomerációs közlekedőkkel együtt ez éves szinten többmilliárdos tétel. A volt főpolgármester azt is kiemelte: a fővárosi önkormányzat kötelező feladatát képezi a közszolgáltatások biztosítása, és önként vállalt feladatokat csak akkor finanszírozhatnak, ha a kötelezőket már teljesítették. – Karácsonyék egyetlen tervüket sem valósíthatják meg a közszolgáltatások rovására – tette hozzá.
Az interjúban Tarlós István a baloldali összefogásról úgy fogalmazott: Isten ments alábecsülni őket. A fogcsikorgató hatalomvágy az egyetlen közös nevezőjük.
– Nem értelmezhető, hogyan lennének képesek vezetni az országot, nem is szólva a jövőnket érintő legfontosabb kérdésekben képviselt nézeteikről – mondta, majd hozzátette: ilyen ügyek a bevándorlásra, a nemzetállam értelmezésére, a családpolitikára, a családmodellre és a kultúrára adott válaszok. – Demokratáknak nevezik magukat, de a nagy elődök népi demokráciájára emlékeztetnek, akik a néphatalom jegyében zárták börtönökbe a nép nem elhanyagolható hányadát – tette hozzá.
