időjárás 11°C Friderika 2021. September 20.
logo
Egyre csak özönlenek az illegális bevándorlók Szerbia felől a magyar zöldhatárra

Több illegális migráns jöhet, mint 2015-ben

Szemán László János
2021.09.15. 15:00 2021.09.15. 15:23
Több illegális migráns jöhet, mint 2015-ben

A röszkei tömeges és erőszakos betörési kísérlet hatodik évfordulóján, a zavargás helyszínén beszélt a romló migrációs helyzetről Bakondi György és Kovács Zoltán. Időarányosan többen próbáltak idén beszökni, mint 2015-ben.

– A korábbi évekhez képest idén jelentősen nőtt az elfogott határsértők száma, emelkedik az afgán állampolgárok aránya, és egyre intenzívebbé válik az embercsempészek tevékenysége – közölte Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a sajtótájékoztatón szerdán, a Röszke 2 közúti határátkelőn, a biztonsági kerítéstől néhány méterre. Napra pontosan hat éve itt próbáltak Magyarországra betörni a felheccelt, rendkívül agresszívan fellépő migránsok százai. A röszkei csataként elhíresült támadásban száznál is több magyar rendőr sérült meg.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott: 

ha azt gondolnánk, hogy azóta megváltozott vagy jobbra fordult, arról kell beszámolnom, hogy sajnos a helyzet azóta sem fordult jobbra, részben azért, mert az Európai Unióban továbbra is menedzselni akarják a migrációt, nem pedig megállítani. 

– Hagyják, hogy a baj idejöjjön Európába ahelyett, hogy megállítanánk és kezelnénk ott, ahol az előáll. Legutóbbi példája ennek mindaz, ami Afganisztánban történt. Ha megnézik a statisztikákat és visszatekintenek a 2012-től 2021-ig tartó időszakra, akkor azt láthatják, tendenciában rosszabbul állunk, mint 2015-ben. Van mit tenni. Azt gondolom, az elmúlt napok, hetek fejleményei is ezt igazolják – rögzítette a politikus. 

– Sokan kérdezték, miért volt szükség a legutóbbi nemzeti konzultációban a migrációra vonatkozó kérdésekre, nos azért, mert ezek a számok és tendenciák, illetve az ezekből fakadó problémák itt vannak velünk, ezekre válaszokat kell adni. Nagyon örülünk, hogy a válaszadók – több mint 1,4 millió ember – megerősítették a magyar kormány migrációellenes felfogását

– szögezte le Kovács Zoltán.

– A magyar–szerb kormányülésen is központi kérdés volt a migráció kérdése, és ez lesz az egyik kiemelt témája a Fidesz szerda este kezdődő országgyűlési frakcióülésének is. Ott is állást foglalunk arról, hogy Európa határait, a migrációs hullám megállításának elsődleges védvonalát a magyar és szerb határ jelenti. A másik ilyen levonható következtetés pedig az, hogy mivel esély sincs arra, hogy egységes és racionális európai bevándorláspolitika legyen, a legjobb helyen a bevándorláspolitika a tagállamoknál van – tette hozzá az államtitkár.

Fotó: Mirkó István

Bakondi György ismertetése szerint tavaly szeptember közepéig 21 992 határsértőt fogtak el a magyar rendőrök és katonák, idén azonban már 73 617-et. Hozzátette: idén 719 embercsempész ellen indult eljárás a tavalyi 274 után. – A politikusok Európa-szerte egyöntetűen nyilatkoznak arról, a 2015-ös események nem ismétlődhetnek meg – hangsúlyozta a tábornok, aki leszögezte, a magyar álláspont világos: a határt védeni, a migrációt megállítani kell, a menekültügyi hatáskörnek pedig a nemzetállamoknál a helye. A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek, amire jó példa Afganisztán.

A főtanácsadó kijelentette: a kontinens 2015-ös elözönlését elhibázott politikai nyilatkozatok okozták. Emellett Magyarországnak és kormányának komoly kommunikációs támadásokat kellett kiállnia, mert védte Európa határát. E folyamatok súlyos politikai, biztonsági és társadalmi hatásokkal jártak, melyeket a mai napig tapasztalhatunk Európában.

– A kerítés megépítése a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határon fontos politikai döntés volt. Az illegális migráció megállítását segítette, hogy Magyarország biztonságos harmadik országgá nyilvánította Szerbiát, tranzitzónákat hozott létre, a kormány kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet és megfelelő rendőri és katonai erőt vezényelt a határra – emelte ki Bakondi György, hozzátéve: a műszaki határzár kialakítása miatt annak ellenére érték támadások Magyarországot, hogy korábban számos európai országban építettek kerítést, legelőször a spanyol–marokkói határon 1993-ban, illetve 1998-ban, legutóbb pedig idén Lengyelországban és Litvániában a belorusz határon.

– A 2015-ben bevezetett intézkedéseknek köszönhetően 2018-ig folyamatosan csökkent a határsértők száma, azt követően azonban újra növekedésnek indult. Hat év alatt több mint 591 ezer határsértőt és 3027 embercsempészt fogtak el, 211 ezer menekültkérelmet bíráltak el, a kérelmezők közül 2837-en részesültek nemzetközi védelemben. 67 a határ alatt átvezető alagutat fedeztek föl, ezek közül 32-t nem fejeztek be. Tíz erőszakos határátlépési kísérlet történt, a migránsok jellemzően kövekkel dobálták meg a rendőröket és katonákat, valamint műszaki eszközöket rongáltak meg – részletezte Bakondi.

Magyar rendőrök a Balkánon

Nem enyhült a beáramlás, így újabb magyar rendőri egységek indulnak Szlovéniába, Észak-Macedóniába és Szerbiába. A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére. A Szerbiába induló 53., Észak-Macedóniába induló 65. és Szlovéniába induló 4. magyar rendőri kontingensek tagjait szeptember 14-én búcsúztatták Budapesten.