– A kerítés megépítése a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határon fontos politikai döntés volt. Az illegális migráció megállítását segítette, hogy Magyarország biztonságos harmadik országgá nyilvánította Szerbiát, tranzitzónákat hozott létre, a kormány kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet és megfelelő rendőri és katonai erőt vezényelt a határra – emelte ki Bakondi György, hozzátéve: a műszaki határzár kialakítása miatt annak ellenére érték támadások Magyarországot, hogy korábban számos európai országban építettek kerítést, legelőször a spanyol–marokkói határon 1993-ban, illetve 1998-ban, legutóbb pedig idén Lengyelországban és Litvániában a belorusz határon.
– A 2015-ben bevezetett intézkedéseknek köszönhetően 2018-ig folyamatosan csökkent a határsértők száma, azt követően azonban újra növekedésnek indult. Hat év alatt több mint 591 ezer határsértőt és 3027 embercsempészt fogtak el, 211 ezer menekültkérelmet bíráltak el, a kérelmezők közül 2837-en részesültek nemzetközi védelemben. 67 a határ alatt átvezető alagutat fedeztek föl, ezek közül 32-t nem fejeztek be. Tíz erőszakos határátlépési kísérlet történt, a migránsok jellemzően kövekkel dobálták meg a rendőröket és katonákat, valamint műszaki eszközöket rongáltak meg – részletezte Bakondi.
Magyar rendőrök a Balkánon
Nem enyhült a beáramlás, így újabb magyar rendőri egységek indulnak Szlovéniába, Észak-Macedóniába és Szerbiába. A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére. A Szerbiába induló 53., Észak-Macedóniába induló 65. és Szlovéniába induló 4. magyar rendőri kontingensek tagjait szeptember 14-én búcsúztatták Budapesten.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!