Totális alkotmányos válsággal fenyeget a baloldal

Ha megtörténne a megtörténhetetlen, azzal hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát – jelentette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője arról, hogy a baloldal akár feles többséggel is alkotmányozna.

Sümeg, 2015. március 23. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője beszédet mond a CÖF és a Békemenet-szervezők civil autós zarándoklatának sümegi állomásán, A demokrácia lényege a társadalmi összefogás című nagygyűlésen a sümegi művelődési házban 2015. március 23-án. MTI Fotó: Varga György Fotó: Varga György

Ha megtörténne a megtörténhetetlen, azzal hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát – jelentette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője arról, hogy a baloldal akár feles többséggel is alkotmányozna.
 – A vasárnapi miniszterelnök-jelölti vitán egyik fél sem vitatta el annak tényét, hogy új alkotmányra van szüksége Magyarországnak, mivel a hatályos alaptörvény „illegitim”. Azt, hogy miért, senki sem fejtette ki, ami nem csoda, hiszen 

annak elfogadása teljes mértékben megfelelt az azt ­megelőzően hatályos alkotmány előírásainak

 – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán arról, hogy a baloldali miniszterelnök-jelöltek legutóbbi vitájukon is megerősítették, győzelmük esetén akár feles többséggel is „kukába dobnák” az alaptörvényt. A Századvég Alapítvány jogi szakértője hangsúlyozta: a parlament összetételét ráadásul akkor még nem is a mostani – a baloldal által kritizált – választójogi törvény (Vjt.) alapján határozták meg, a Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben az 1989-es, régi Vjt. alapján kapott kétharmados felhatalmazást, ezzel alkotmányozó többséget szerezve a nemzet házában. Aki a mostani alaptörvény vagy a kormánypártok legitimációját vitatja, az egyúttal a 2012 előtt hatályos jogszabályok érvényességét és hatályosságát is vitatja – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 

Kétharmados törvényeket feles törvényekkel felülírni alkotmányellenes, amit egy jogállamban nem szabad hagyni

– fogalmazott. – Politikai blöff és nagyotmondás az egész, ahol a jogban járatlan, radikális szavazókat kívánják megszólítani, szinte kizárólagos kampányelemként a „múltat végleg eltörölni” és a „mindenkit elszámoltatunk” irányt követve – tette hozzá.– Ha megtörténne a (jogilag) megtörténhetetlen, azzal hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán. Rámutatott, hogy az 1949-es, régi alkotmányt is csak minősített többséggel lehetett megváltoztatni, ezt a hagyományt örökíti tovább az alaptörvény, mely előírja a módosításhoz és elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget. – Ha a baloldal hatalomra jutna, és alkotmányellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosság jogállami mivoltát tiporná el, hanem az emberek alkotmányba/alaptörvénybe vetett hitét is. 

Több mint harmincéves alkotmányos kontinuitásunk szakadna meg egy ilyen zsarnoki alkotmány megszületésével

– mutatott rá a Századvég Alapítvány jogi szakértője. Hangsúlyozta: egy jogszabály módosítására csak azonos vagy magasabb szintű jogi norma adhat felhatalmazást, és mivel az alaptörvény nem jogszabály, „csak” a legfelsőbb jogforrás, így annak módosítása vagy hatályon kívül helyezése is csak az alaptörvénynek megfelelően történhet. Egy ezzel ellentétesen elfogadott alkotmány lényegében érvénytelenné tenné az alaptörvény alapján elfogadott számtalan jogszabályt, így – csak a legfontosabbakat említve – a büntető és polgári törvénykönyvünket, a választójogi törvényt és az összes eljárásjogi kódexünket. – Ez pedig nem lenne más, mint Magyarország totális alkotmányos válsága – jelentette ki. Felvetésünkre, hogy az alkotmányos válság magában hordozza az erőszak, sőt akár a polgárháború veszélyét, ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: ha egy alkotmány mögött nincs meg a megfelelő társadalmi támogatottság és bizalom, az természetszerűleg veszélyeket hordoz magában, szélsőséges esetben akár a polgárháború veszélyét is. Bár szerinte a politikai csatározások napjainkban meglehetősen széles skálán mozognak, ennek ellenére kell létezniük a közéletben bizonyos vörös vonalaknak, nemzeti minimumoknak, melyeket az ország vezetőinek minden esetben tiszteletben kell tartaniuk. 

– Ilyen kötelező minimumnak kellene lennie egy ország legszentebb jogszabályának megfelelő parlamenti többséget élvező, tehát legitim megalkotása

 – szögezte le. 
Vállalni a felelősséget Karácsony Gergely jogosulatlanul használhatta 2014-ig az egyetemi adjunktusi címet parlamenti vagyonnyilatkozataiban, ugyanis a felsőoktatási törvény kimondja, hogy az egyetemi alkalmazás megszűnésével párhuzamosan megszűnik az érintett munkaköri cím használatának a joga is – jelentette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Alapítvány jogi szakértőjét annak kapcsán is kérdeztük, hogy kiderült, Karácsony korábban jogtalanul oktatott a Corvinus egyetemen. – Ami az érintett politikus angolnyelv-tudását illeti, nehéz nyelvi vonalon nagyobb arcátlanságot produkálni, mint hogy egy magas közjogi tisztséget betöltő személy, aki minden jel szerint csak makogni tud angolul, hosszú, részletes dolgozatot jelentet meg egyébként Soros György kedvenc fórumán, a Project Syndicate oldalon – magyarázta. A jogi szakértő szerint az sem elhanyagolható körülmény, hogy az úgynevezett lektorátusi nyelvvizsga – amelyre hivatkozni szokott – hatálya általában az adott felsőoktatási intézményen belül, a diploma vagy záróoklevél megszerzéséhez tapad, egyéb fórumokon alapvetően nem használható fel. Minden hivatásrendnek, így az oktatói, bírói vagy orvosi szakmának is megvannak a szigorú képzettségbeli követelményei, amelyek hiánya például egy kuruzsló egészségügyi beavatkozása esetén súlyos, fatális következményekkel járhat. Ha tehát általánosságban a végzettségével kapcsolatban egy politikus hazugságspirálba kerül, akkor jár el morális értelemben helyesen, ha vállalja a felelősséget és őszintén szembenéz a hibáival. Különösen akkor, ha egyébként korábban a Schmitt Pál lemondását fennhangon követelő kórus oszlopos tagja volt – jegyezte meg ifj. Lomnici Zoltán. (K. K.)