A baloldal rejtélyes külföldi kapcsolatai

Olimpiaexport Párizsba, Boston és Kabul között rendszeresen ingázó magyar politikus, nyílt segítségkérés az Egyesült Államoktól. Csak néhány – akár még nemzetbiztonsági kérdést is felvető – cselekedet, amelyek a szivárványkoalíció jelenleg aktív politikusaihoz kötődnek. Főként amerikai, de titokzatos francia kapcsolatokat is találhatunk a baloldalon.

A bombázások befejeztével Szabó Tímea Kabulba költözött, ott pedig az amerikai érdekekért szállt síkra, illetve segítette az akkori afgán kormány felállítását, majd egy civil szervezethez csatlakozott. Tevékenysége befejeztével, 2003 őszén Magyarországra költözött, és azonnal bekapcsolódott a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság munkájába. 

Amerikai segítség a baloldalnak

Kész Zoltán, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vidékért felelős alelnöke remek amerikai kapcsolatokkal rendelkezik, ami alighanem jól jött az egyébként korábban az Egyesült Államokban is élő Márki-Zay Péternek. Kész 2000–2001 között Fulbright-ösztöndíjasként amerikai történelmet tanított Kaliforniában, 2006-ban pedig ösztöndíjasként hat hónapig pedagógiát tanult Buffalóban. Az 1992-ben alapított, oktatási és kutatási programokat támogató Fulbright Bizottság szorosan együttműködik a Soros Alapítvánnyal, amellyel közösen hirdeti meg ösztöndíjait. 

Az egykori magyar parlamenti képviselő 2012-ban hagyott fel a tanítással, onnantól elmondása szerint a társadalmi szerepvállalás lebegett a szeme előtt: ekkoriban alapította meg a Szabad Piac Alapítványt és a Polgári Platform Egyesületet, amelynek keretében több tucat országban tartott előadásokat, egyebek mellett a magyar gazdaság helyzetéről és a szélsőjobb térnyeréséről. 

Kész pár hónapja maga osztott meg a Twitteren egy bejegyzést, ahol egy podcastben beszélget a Soros-hálózathoz köthető Dalibor Rohaccsal, aki a Cato Institute és az American Enterprise Institute embere. Ő volt az, aki Hajba Mátéval, a Szabad Piac Alapítvány igazgatójával és a Polgári Platform alelnökével egy ötpontos forgatókönyvet dolgozott ki korábban az Orbán-kormány megbuktatására.

Ezek után talán nem meglepő, hogy Márki-Zay éppen Kész Zoltánt vitte magával, amikor 2019-ben Washingtonba utazott. 

Az MMM vezérei az Orbán Viktor–Donald Trump-találkozó idején látogattak az amerikai fővárosba, azzal büszkélkedve, hogy a Külügyminisztériumban fogadták őket mint ellenzéki magyar politikusokat. 

A találkozónak azonban számos részletét homály fedi. A hódmezővásárhelyi polgármester később annyit árult még el az utazásról, hogy részt vett a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén, és találkoztak a Magyarországot szintén előszeretettel kritizáló Helsinki Bizottság képviselőivel. 

Márki-Zay egy nyilatkozatában azt is elismerte: arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok segítse az ellenzék munkáját, járuljon hozzá a nem kormánypárti vezetésű városokban a beruházások növeléséhez, és támogassa a „szabad sajtót”.

A kérdőjelek akkor kezdtek sokasodni, amikor Márki-Zay és Kész nem voltak hajlandóak elárulni, mégis kivel tárgyaltak pontosan és kinek a hívására érkeztek Washingtonba. Több mint valószínű ugyanis, hogy nem az amerikai külügy hívta meg őket, a minisztérium hivatalos oldalán elérhető látogatói listán ugyanis a megnevezett időpontban nem szerepel sem Kész Zoltán, sem Márki-Zay Péter, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom neve.

Mint ismert, a 168 Óra – az azóta már törölt – egy korábbi cikkében arról értekezett, hogy a Demokratikus Koalíció megbeszélésén Gyurcsány Ferenc péntek délután a DK szűkebb stábja előtt kijelentette: Soros György állt be Márki-Zay mögé, a hódmezővásárhelyi polgármester ennek köszönheti sikereit.

Borítókép: Momentum