ÁSZ: A baloldali pártok is kizárólag törvényes forrásokból gazdálkodhatnak

Az elmúlt hetekben több kérdés is felmerült a nyilvánosságban az úgynevezett előválasztási kampánnyal kapcsolatban, többek között a reklámköltések, hirdetések, pénzgyűjtések terén. Portálunknak az Állami Számvevőszék leszögezte, az előválasztás ugyan nem hivatalos kampány, de a pártoknak így is be kell tartaniuk a párttörvény előírásait.

Az Állami Számvevőszék épületének bejárata Budapesten Fotó: Róka László

A választási eljárásról szóló törvény és a kampányfinanszírozási korlát a baloldali előválasztási „kampányra” nem vonatkozik, a párttörvény előírásait ugyanakkor továbbra is be kell tartani – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet hangsúlyozta, a pártok kizárólag törvényes forrásból származó hozzájárulást fogadhatnak el, ezek értékeléséről és kimutatásáról pedig gondoskodniuk kell. 

Az érintett pártoknak folyamatosan biztosítaniuk kell gazdálkodásuk átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

A választások során, kampányidőszakban azonban többlet-kötelezettségeik is vannak. Az indulóknak minden országgyűlési választást követően nyilvánosságra kell hozniuk elszámolásaikat. Az ÁSZ ezek alapján értékeli, betartották-e a számviteli törvény, a kampánytörvény, a választási eljárásról szóló törvény és a párttörvény előírásait, a költségvetési támogatást szabályszerűen használták-e fel – fogalmazott a számvevőszék, hozzátéve, emellett, amikor kampányidőszak van – például országgyűlési, önkormányzati választások vagy népszavazások alkalmával – politikai hirdetést csak azok a sajtótermékek tehetnek közzé, amelyek hirdetési árjegyzéküket előzőleg megküldték az Állami Számvevőszéknek. – Fontos leszögezni, hogy az úgynevezett „előválasztás” nem választás. A jogszabály által meghatározott kampányidőszak pedig nem egyenlő az „előválasztási kampánnyal”. Ugyanakkor

az érintett pártok az „előválasztás” során pénzt gyűjtenek, bevételeiket politikai reklámra fordítják, meg kívánják győzni az embereket. A pártok pedig kizárólag törvényes forrásokból gazdálkodhatnak, nem engedélyezett vagyoni hozzájárulást nem fogadhatnak el.

– A pártokat nem finanszírozhatják külföldi szervezetek, külföldi állampolgárok, más államok, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. A pártok névtelen adományt sem fogadhatnak el – sorolta a szervezet. Kitértek arra is, a pártok kötelesek továbbá a részükre nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulásokat – így például hirdetési lehetőségeket, adományokat – a törvényi előírás szerint értékelni, kimutatásaikban szerepeltetni és azokat rendszeresen közzétenni. – Az ÁSZ a tiltott pártfinanszírozás megelőzése érdekében nyomatékosan felhívja az érintett pártok figyelmét, hogy a párttörvény előírásait minden esetben tartsák be – emelték ki, jelezve, 

a pártoknak minden bevételükkel és kiadásukkal el kell tudniuk számolni a választók felé.

A Magyar Nemzet korábban megírta, a baloldali előválasztási kampányban a miniszterelnök-jelöltek tetemes összegeket költöttek saját maguk, illetve jelöltjeik népszerűsítésére. A Dobrev Klára közösségi oldalán megjelenő reklámokat a Demokratikus Koalíció fizeti, így 

Gyurcsány Ferenc felesége csak egy hét alatt több mint 13 millió forintot költött el közpénzből erre a célra.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke ennél jóval kevesebbet fordított az internetes reklámjaira, de ez az összeg is megközelíti a kétmillió forintot ugyancsak a párt forrásaiból, vagyis az adófizetők pénzéből. A momentumos Fekete-Győr András, illetve Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje esélyeikhez mérten költekeztek, előbbi alig félmillió forintot, míg utóbbi egymilliót invesztált  Facebook-hirdetésekre. Az ellenzéki pártok közül a DK az elmúlt egy hét alatt 3,1 milliót, a Momentum 3,6-ot, a Jobbik pedig 1,7 millió forintot költött összesen önreklámra. 

A legkirívóbb mind közül Karácsony Gergely, aki az általunk vizsgált egy hét alatt (szeptember 15–21.) több mint 21,7 millió forintot adott ki hirdetésre csak a Facebookon, vagyis a közterületeken kihelyezett plakátokat, valamint az internetes videókat ez az összeg nem tartalmazza. 

Ezzel kiderült az is, hogy a korábban bevallott huszonöttel szemben több mint hetvenmillió forinttal támogatta eddig Karácsony Gergely kampányát az általa alapított 99 Mozgalom, amely azt hangoztatja, hogy az egyszázalékos „kiváltságosok” ellen szerveződött a többi kilencvenkilenc érdekében. Ezt az összeget ráadásul csupán két hónap alatt és csak Karácsony Facebook-kampányára költötte a mozgalom.

A 99 Mozgalom Karácsonynak juttatott pénzesője azért is figyelemre méltó, mert a szervezet augusztus elején még azt állította: „adományokból” származó, 25 millió forint „körüli” összeggel száll bele Karácsony népszavazási kezdeményezésének, azaz lényegében miniszterelnök-jelöltségének népszerűsítésébe. Akkori tájékoztatásuk szerint hétszáz óriásplakáton, háromszáz citylighton és ezer, úgynevezett B1-es poszteren hirdetik a referendumot, illetve ezzel egy időben online felületeken is elindul a kampány. A jelek szerint a huszonötből több mint hetvenmillió lett, de a Karácsony kampányának pénzügyeit övező homályból kiindulva az sem kizárt, hogy a két számot össze kell adni. 

A vonatkozó kormányrendelet alapján a civil szervezeteknek és egyesületeknek jövő május 31-ig kell közzétenniük az idei évre vonatkozó beszámolóikat, azaz a Karácsony Gergely plakátkampányát és miniszterelnök-jelöltségét támogató adományozók névsora csak a választás után derülhet ki.

Bár ebben semmi törvénytelen nincs, nem is tiltja semmi, hogy az egyébként az átláthatóságot fennen hirdető Karácsonyék korábban felfedjék támogatóik kilétét. Felvetődik a kérdés: vajon csak a párt- és kampányfinanszírozási szabályok megkerülése érdekében hozták-e létre a 99 Mozgalmat, hogy mögé bújva finanszírozzák Karácsony kampányát? Pártok ugyanis nem fogadhatnak el pénzt külföldről, de a mozgalom már igen. 

Fotó: Róka László