A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) immár két éve, az MTA kutatóhálózat elcsatolása óta nem a Magyar Tudományos Akadémia fenntartásában működik, így az ott szerkesztett European Journal of Society and Politics című online társadalomtudományi folyóirat sem részesül az MTA anyagi támogatásában – mondta Freund Tamás a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére.
Az MTA elnökét annak kapcsán kereste a Mediaworks Hírcentruma, hogy a napokban ezzel ellentétes sajtóhírek jelentek meg. Az MTA elnöke hozzátette: – Ez azonban nem változtat azon, hogy a tudományos folyóiratok szerkesztőségei, melyek többsége korábban az MTA-hoz tartozó kutatóintézetek valamelyikben kaptak helyet, akkor és most is autonóm módon működtek. A folyóiratok tartalmára, szerkesztőségének működésére az MTA vezetőinek, szakterületileg illetékes testületeinek, bizottságainak nincs befolyása. A szerkesztőségek döntéseik során mindenekelőtt a publikációk tudományos minőségét tartják szem előtt. Az élénk tudományos vitát is kiváltó témák számára is megfelelő platformot kell biztosítaniuk, természetesen teret adva egymástól eltérő tudományos álláspontoknak is.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) fenntartásába tartozó TK folyóirata a genderképzésnek és -kutatásnak a „száműzetésben” történő körüljárására invitálta a kutatókat, szélsőséges, tudománytalannak tűnő szempontokat is ajánlva, amelyek ráadásul első ránézésre minden értelmet nélkülöznek.
A negyedévenként megjelenő periodika 2015 óta jelenik meg, s Társadalomtudományi Kutatóközpont mindenkori főigazgatója a felelős kiadója. Utóbbi tisztséget jelenleg Boda Zsolt tölti be, s a TK közpolitika osztályának főigazgatója a Mediaworks Hírcentrumának korábban elküldött kérdéseire arról tájékoztatott, hogy a szerzők nem díjazás fejében írnak a csak online formátumban megjelenő folyóiratba, amelynek egy-egy kiadása – egyebek mellett a tördelés és a nyelvi lektorálás – összesen nagyjából 400 ezer forintot emészt fel. A felhívás lényegét úgy foglalta össze, hogy „a társadalmi nemek tanulmányaival szemben elutasító akadémiai vagy politikai környezet milyen hatással lehet a tudományterület fejlődésére, illetve személyesen a kutatókra és kutatásaikra”. Az elutasító tudományos környezet emlegetése azért is különös, mert az ELKH tagintézményeként a TK közpénzből támogatja a folyóirat létrejöttét, és sem akadémiai közegből nem került nyilvánosságra, sem pedig – az MWH-t kivéve – a sajtóban nem jelent meg bírálata a politikai aktivizmus határát súroló pályázati felhívásnak.
Ezotériába hajló tudományosság
Mint arról korábban beszámoltunk, a TK folyóiratában szereplő pályázati felhívás ajánlásai között olyan szürreális pontok is szerepelnek, mint hogy „melyek a genderrel átitatott dimenziói a száműzetéslétnek, és a száműzetés hogyan hat a gender által is meghatározott identitásra, valamint a gyakorlati életre, az egyének és a csoportok szintjén”.
A hab a tortán az a kidolgozásra felkínált szempont, hogy „ellenséges tudományos rendszerekben és ilyen politikai környezetben a belső (!) száműzetés vagy »hangnélküliség« hogyan befolyásolja kutatók genderrel kapcsolatos kutatását, élettapasztalatait, valamint a szexualitását (!)”. Tehát amellett, hogy „belső száműzetésr” is hivatkoznak, ami meglehetősen homályos, nem tisztázott kifejezés, a kutatók – szexualitással kapcsolatos – élettapasztalatait is bevonnák a kutatásba, ami megint csak egy teljesen szubjektív kategória, főként ha olyan gumifogalom prizmáján keresztül vizsgálják, mint a genderelmélet.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes genderteóriák több tucat „nemet” különböztetnek meg a férfi-nő distinkció helyett, és a fősodrú LMBTQ-ideológia is egyre többféle szexuális orientációról beszél mint magától értetődő dologról.
Az LMBTQ-lobbival egyre szorosabban összefonódó különböző genderelméletek jellemzően nemcsak feltérképezik a „társadalmi nemek” szerepelosztásait, hanem lebontani, elmosni is igyekeznek a hagyományos különbségeket, mindenben teljes emancipációt követelve a nők és a különböző szexuális kisebbségeknek, például kvóták formájában.
A társadalmi nemeken túl a biológiai determináltságot is megkérdőjelezik, ami ahhoz vezet, hogy már az orvosi közösségben is terjednek az olyan szélsőséges nézetek, amelyek szerint például a néhány éves kisgyermekek esetében is engedélyezni kell a nemátalakítást, amennyiben a gyermek a leghalványabb jelét adja annak, hogy nincs kibékülve a nemével.
Politizáló szerkesztők
Az Intersections – European Journal of Society and Politics állandó szerkesztői között számos olyan kutató és egyetemi oktató található, aki a gendertémák mellett rendszeresen közöl olyan publikációkat, amelyek a migráció vagy a jogállamiság kérdésével kapcsolatban bírálják a kormányt. Például a Soros-egyetem külsős oktatójaként is tevékenykedő Bartha Attila Amikor a populista vezetők kormányoznak: a populizmus konceptualizálása a politikacsinálásban (When populist leaders govern: Conceptualising populism in policy making) címmel jegyez egy tanulmányt a tavalyi évből. Huszár Ákos, a TK Szociológiai Intézete tudományos munkatársának arról szóló fejtegetései pedig a baloldali média – például a 444.hu – számára is munícióul szolgáltak, hogy „a magyar társadalom egyre inkább egy zárt osztálytársadalom képét mutatja”. A folyóirat szerkesztőbizottságában a Soros György alapította CEU hat oktatója is szerepel.
Bár az ELKH irányító testületébe az MTA hat tagot is jelöl, Freund Tamás tájékoztatása szerint az Akadémiának (vezetőinek, szakterületileg illetékes testületeinek, bizottságainak) immár két éve nincs kapcsolata az Intersections – East European Journal of Society and Politics című online tudományos folyóirattal. A Társadalomtudományi Kutatóközpont, ahogy az MTA korábbi kutatóhálózatának valamennyi szervezeti egysége és a hozzájuk tartozó folyóirat szerkesztőségek 2019. szeptember 1-je óta nem az MTA fenntartásában és felügyeletében működnek, hanem az ELKH-éban – mondta Freund Tamás.
Borítókép: Pixabay
