Három évtizede segíti a romák felzárkózását a pécsi Gandhi Gimnázium

A pécsi Gandhi Gimnázium évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a hátrányos helyzetű roma gyerekek oktatási felzárkóztatásában. Az intézmény saját oktatási módszert dolgozott ki, amelynek meghatározó részét képezi a diákok kompetenciafejlesztése, valamint kiemelt fontosságú a családi háttér feltérképezése is. Az Arany János Kollégiumi Program révén a gimnázium diákjainak túlnyomó többsége bentlakásos formában tanul, amely elősegíti a fiatalok szocializációját, valamint felkészíti őket az iskola utáni önálló életre.

Gandhi Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Havran Zoltán 

– Ez a program teszi lehetővé, hogy működtessük a nulladik évfolyamot, valamint egyéb olyan juttatásokat biztosítsunk a gyerekeknek, amelyek az iskolai sikerességüket előmozdítják – fogalmazott. Az intézményvezető kiemelte: a gyerekek három alapvető szükségletét – mint a lakhatás, étkezés, valamint az utazási költségek – az intézmény biztosítja. Ezek mellett nagy gondot fordítanak a tanulók tanulmányainak támogatására, szabadidős tevékenységek és kulturális lehetőségek biztosítására.

A gyerekek tanulásra ösztönzését iskolai ösztöndíjrendszerrel próbálják fenntartani, valamint minden évben pályáznak jogosítványszerzésre. – Van egyéni segítségnyújtás is, amely az olyan szükségletekre fókuszál, mint például a gyógyszer, szemüveg vagy éppen a ruházat biztosítása – mutatott rá, majd úgy folytatta: közösségi programokat és kirándulásokat is szerveznek, amelyek élményhez juttatják a gyerekeket. Az igazgató arra is kitért, hogy pályaorientációs tanácsadást is biztosítanak a tanulóknak: egyetemekre és munkáltatókhoz is szerveznek látogatást, hogy a diákok képet kapjanak a lehetőségeikről. 

A felzárkózási intézmények együttműködnek

Az intézmény foglalkoztat egy beiskolázási felelőst is, aki kapcsolatot ápol a helyi tanodákkal, általános iskolákkal és civil szervezetekkel. Az ő feladata, hogy megtalálja a gimnázium leendő tanulóit. Látogatásunk során vele is alkalmunk volt beszélni, és elmondta: húsz éve maga is a Gandhiban végzett. Az érettségi után a honvédségnél és a rendőrségnél is dolgozott, később azonban ismét kapcsolatba került a gimnáziummal, és lehetőséget kapott, hogy segítse az intézmény munkáját. A feladatáról úgy fogalmazott: a környező megyékben tart előadásokat hetedik és nyolcadik osztályos gyerekeknek. Megjegyezte: tavaly másfélszeres túljelentkezés volt a felvételizők körében, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi nulladik évfolyamra nagyon magas arányban jutottak be kimagasló tehetségű gyerekek.

A gimnázium bemutatását Ignácz István folytatta, aki hangsúlyozta, hogy az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat a helyi tanodákkal, valamint az egyetemi szakkollégiumokkal. – A tanodákon keresztül érjük el a tanulásban motivált, azonban hátrányos körülmények között élő gyerekeket – mondta, majd hozzátette: a gimnáziumi érettségit követően a felsőoktatásban továbbtanuló diákjainkat a roma szakkollégiumok tudják támogatni, aminek például a kollégiumi férőhelyhez jutásban van meghatározó szerepe. – A pécsi egyetem roma szakkollégiumával régóta jó a kapcsolatunk. Ennek köszönhetően a tavaly érettségizőink közül heten a Pécsi Tudományegyetemre mentek tovább, bekerültek a szakkollégiumba – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy az egyetemi tanulmányok előkészítése céljából a Mathias Corvinus Collegium Roma Szakkollégium Programjába idén tizenegy diákjuk jutott be. 

Ignácz István kiemelte: az intézmény komoly feladata, hogy megőrizze a beás és romani nyelvet és hagyományokat is. Ennek érdekében művészetoktatást is folytat a gimnázium, amelynek köszönhetően a hagyományőrző táncosok, zenészek, rajzosok és fotósok eljuthatnak olyan kiállításokra is, ahol a közönség most találkozik először a cigány kultúrával. – Ezek a gyerekek hitelesen közvetítik a saját közösségük értékeit. Művészeti tevékenységük az autentikus cigány, roma népművészetre épül – mutatott rá. Ignácz István hangsúlyozta: a kulturális elemek megőrzésének és a társadalommal való megismertetésének is fontos szerepe van a felzárkózásban. 

Saját nevelési módszer

A gimnáziumban zajló oktatásról az igazgató elmondta: saját nevelési rendet dolgoztak ki, aminek abban van szerepe, hogy a gyerekek ne csak tantárgyakban gondolkodjanak, hanem az életben alkalmazható problémákat oldjanak meg. – Az előkészítő évfolyamon a délelőtti oktatás epochális rendszerben zajlik, tehát két tantárgyat nagy óraszámban oktatunk. Ilyenkor lehetőség van adott témák kutatására, projektek kidolgozására – mondta az igazgató, majd úgy folytatta: a délutáni napszakban a kollégiumban komplex fejlesztési folyamat zajlik. 

Ignácz István hangsúlyozta, hogy a Gandhi oktatási rendszerében kiemelten fontos a gyerekek családi hátterének megismerése is. – A tanév első felében a kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök felkeresik a gyerek családját, hogy megtudjuk, milyen nehézségei vannak, miben kérnek segítséget a szülők – mondta. 

Hangsúlyozta, hogy a gyerekek bekerülésekor egy komplex felmérési folyamat is elkezdődik, melynek során pszichológusok, fejlesztőpedagógusok, szaktanárok mérik fel a gyerekek kompetenciáit. – Ennek kiértékelése alapján indulhat el az a kompetenciafejlesztés, amely tanulásmódszertanból, szövegértésből, illetve matematikai logikából áll. A fejlesztésen minden kollégiumi tanuló részt vesz, mivel ezeknek a készségeknek az erősítése alapozza meg a gimnázium első évét – mutatott rá, majd kiemelte: a felsőbb évfolyamokon már a középiskolai tanulmányok céljainak megfelelően zajlik az oktatás. 

Mint megtudtuk, a koronavírus-járvány alatt bevezetett digitális oktatás sem érte felkészületlenül az intézményt. Ignácz István elmondta, hogy még a Covid előtt komoly informatikai fejlesztést hajtottak végre. – Ennek az volt az oka, hogy a munkáltatók manapság már elvárják, hogy a dolgozók rendelkezzenek digitális készségekkel, itt azonban nem olyan környezetből érkeznek a gyerekek, ahol természetes, hogy van otthon számítógép, okoseszközök és internet – mutatott rá, majd hozzátette: a fejlesztésnek köszönhetően ma a tizedik évfolyamtól a végzősökig minden diák számára biztosítanak laptopot, amelyet a tantárgyak oktatásánál használnak, és így kialakulhat a készségszintű használat. Az alsóbb évfolyamokon okostelefont tudnak biztosítani internet-hozzáféréssel, ezáltal biztosítva, hogy a távoktatásban is minden diák részt vegyen.

Jelentős hozzáadott érték

Látogatásunk során alkalmunk volt az iskola két tanárával is beszélni, akik két felsőbb évfolyamos osztály osztályfőnökei. Tapasztalataik alapján megtudtuk: a gyerekek jellemzően hátrányokkal érkeznek az iskolába, azonban az előkészítő évfolyamnak köszönhetően, valamint az intézmény szisztematikusan felépített oktatási programja által az érettségiig a legtöbben ledolgozzák azokat. 

Kiemelték: az érettségiző diákok közel száz százaléka sikeres érettségit tesz, illetve minden évfolyamon vannak kimagaslóan tehetséges gyerekek. Mint elmondták: az itt végzett gyerekek számára hatalmas lökést jelent az érettségi megszerzése vagy az arra épülő felsőfokú képzés elvégzése. Az iskola elhagyását követően más életszínvonal és perspektíva várja őket. Azt is megjegyezték: a Gandhi tanulóit is felmérik az országos kompetenciaméréseken, amely a diákok hozott készségeihez az iskola által hozzáadott értékeket is vizsgálja. Ezen a vizsgálaton a Gandhi Gimnázium nagyon jó eredményt ért el az elmúlt években.

Az osztályfőnökök kiemelték: az intézményben alapkövetelmény, hogy a bekerülő diákok esetében a tanárok családlátogatást tegyenek, később pedig akkor van szerepe a kapcsolattartásnak, ha probléma van a gyerekkel. Megjegyezték: azért is szükséges a tanárok közreműködése, mert a szülők többsége nem engedheti meg magának, hogy vidékről eljöjjön egy szülői értekezletre. A többségnél ez anyagi akadályokba ütközik, ezért már arra is volt példa, hogy a gimnáziumi osztályfőnökök kihelyezett szülői értekezletet tartottak egy olyan településen, amely elérhető közelségben volt az érintett szülőknek.

A Gandhi Gimnázium egy nagy család

A tanítási órák szünetében a gimnázium két végzős diákja is megosztotta velünk tapasztalatait, mindketten felsőoktatási intézményben szeretnének majd továbbtanulni. Egyikük a szociális munkát vagy romológiát választja majd, a másik tanuló pedig rendészeti irányban szeretné folytatni a tanulmányait. A gimnáziumban töltött évekről úgy fogalmaztak: a Gandhi meghatározó szerepet tölt be az életükben, hiszen családias a légkör, a kollégiumi élet ellenére pedig számos dologban maguk dönthetnek: például ők dönthetik el, hogy kivel laknak egy szobában. Azt is elmondták, hogy a saját környezetükben is vannak olyanok, akik korábban itt érettségiztek, és rajtuk is azt látják, hogy az itt töltött évek után sok lehetőség nyílt meg számukra a felnőttéletben.