Pécs keleti városrészén, egy csendes utcában található a Gandhi Gimnázium épületegyüttese. Az ország első roma nemzetiségi intézménye a kétezres évek elején kapta meg azt a modern épületet, ahol mind a mai napig zajlik a hátrányos helyzetű diákok oktatása, és amely fontos része a hazai felzárkózási rendszernek. A modern sportcsarnokkal és műfüves sportpályákkal felszerelt intézmény az elmúlt években egy saját, modern stúdiót is kapott, ahol a művészeti iskolás tanulók rögzíthetik a produkcióikat. Látogatásunk során az iskola igazgatója, Ignácz István vezetett körbe minket, majd az India szobában helyet foglalva részletesen bemutatta a gimnázium működését.
Az igazgató emlékeztetett rá, hogy a múlt évtől a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatósága látja el a tulajdonosi jogkörhöz kapcsolódó feladatokat, amely kiszélesíti a Gandhi-modell megvalósítási lehetőségeit: ennek jó példája, hogy már az idén új tagintézménnyel bővült a Gandhi Gimnázium. Szeptembertől a bátonyterenyei Fáy András Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium is a Gandhi-modell alapján működik.
– Jelenleg kétszáztíz fő tanul a gimnázium nappali tagozatán és nagyjából száz fő a felnőttoktatásban. A tavaly végzett diákok több mint egyharmada tanul tovább – fogalmazott Ignácz István. Mint elmondta: tavaly az intézmény gimnáziuma, kollégiuma és alapfokú művészeti iskolája is a Baranya megyei oktatási hivatal bázisintézménye lett, országosan pedig az Oktatási Hivatal nemzetiségi bázisintézményévé vált. – Évente több alkalommal mutatjuk be azokat a gyakorlatokat, amelyek nálunk jól működnek és máshol is hasznos lehet – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a Gandhi idén mentorintézmény szerepet is betölt az Oktatási Hivatal egyik projektjében, ahol négy másik hazai közoktatási intézménynek adhatja át a tapasztalatait.
Az iskolában tanuló diákokról az intézményvezető elmondta, hogy javarészt aprófalvakból érkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Bács-Kiskun megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből és Baranyából. – A gimnázium ötéves rendszerben működik, amelynek a nulladik évfolyama szolgálja a hozott hátrányok leküzdését – mondta, majd hozzátette: a gyerekek többsége a gimnázium kollégiumában lakik, amely az előkészítő évfolyammal együtt olyan fokozott szocializációs és tanulási folyamatot követel, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az első gimnáziumi évben helytálljanak.
Bentlakásos programmal segítenek
Ahogy Ignácz István elmondta: a gimnázium alapvetően állami normatívából működik, az Arany János Kollégiumi Program pedig kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulók megsegítését célozza. A bekerülés feltétele a tanulók hátrányos helyzete vagy más tényezők, mint például a gyerek szüleinek alacsony iskolai végzettsége.
– Ez a program teszi lehetővé, hogy működtessük a nulladik évfolyamot, valamint egyéb olyan juttatásokat biztosítsunk a gyerekeknek, amelyek az iskolai sikerességüket előmozdítják – fogalmazott. Az intézményvezető kiemelte: a gyerekek három alapvető szükségletét – mint a lakhatás, étkezés, valamint az utazási költségek – az intézmény biztosítja. Ezek mellett nagy gondot fordítanak a tanulók tanulmányainak támogatására, szabadidős tevékenységek és kulturális lehetőségek biztosítására.
A gyerekek tanulásra ösztönzését iskolai ösztöndíjrendszerrel próbálják fenntartani, valamint minden évben pályáznak jogosítványszerzésre. – Van egyéni segítségnyújtás is, amely az olyan szükségletekre fókuszál, mint például a gyógyszer, szemüveg vagy éppen a ruházat biztosítása – mutatott rá, majd úgy folytatta: közösségi programokat és kirándulásokat is szerveznek, amelyek élményhez juttatják a gyerekeket. Az igazgató arra is kitért, hogy pályaorientációs tanácsadást is biztosítanak a tanulóknak: egyetemekre és munkáltatókhoz is szerveznek látogatást, hogy a diákok képet kapjanak a lehetőségeikről.
A felzárkózási intézmények együttműködnek
Az intézmény foglalkoztat egy beiskolázási felelőst is, aki kapcsolatot ápol a helyi tanodákkal, általános iskolákkal és civil szervezetekkel. Az ő feladata, hogy megtalálja a gimnázium leendő tanulóit. Látogatásunk során vele is alkalmunk volt beszélni, és elmondta: húsz éve maga is a Gandhiban végzett. Az érettségi után a honvédségnél és a rendőrségnél is dolgozott, később azonban ismét kapcsolatba került a gimnáziummal, és lehetőséget kapott, hogy segítse az intézmény munkáját. A feladatáról úgy fogalmazott: a környező megyékben tart előadásokat hetedik és nyolcadik osztályos gyerekeknek. Megjegyezte: tavaly másfélszeres túljelentkezés volt a felvételizők körében, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi nulladik évfolyamra nagyon magas arányban jutottak be kimagasló tehetségű gyerekek.
A gimnázium bemutatását Ignácz István folytatta, aki hangsúlyozta, hogy az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat a helyi tanodákkal, valamint az egyetemi szakkollégiumokkal. – A tanodákon keresztül érjük el a tanulásban motivált, azonban hátrányos körülmények között élő gyerekeket – mondta, majd hozzátette: a gimnáziumi érettségit követően a felsőoktatásban továbbtanuló diákjainkat a roma szakkollégiumok tudják támogatni, aminek például a kollégiumi férőhelyhez jutásban van meghatározó szerepe. – A pécsi egyetem roma szakkollégiumával régóta jó a kapcsolatunk. Ennek köszönhetően a tavaly érettségizőink közül heten a Pécsi Tudományegyetemre mentek tovább, bekerültek a szakkollégiumba – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy az egyetemi tanulmányok előkészítése céljából a Mathias Corvinus Collegium Roma Szakkollégium Programjába idén tizenegy diákjuk jutott be.
Ignácz István kiemelte: az intézmény komoly feladata, hogy megőrizze a beás és romani nyelvet és hagyományokat is. Ennek érdekében művészetoktatást is folytat a gimnázium, amelynek köszönhetően a hagyományőrző táncosok, zenészek, rajzosok és fotósok eljuthatnak olyan kiállításokra is, ahol a közönség most találkozik először a cigány kultúrával. – Ezek a gyerekek hitelesen közvetítik a saját közösségük értékeit. Művészeti tevékenységük az autentikus cigány, roma népművészetre épül – mutatott rá. Ignácz István hangsúlyozta: a kulturális elemek megőrzésének és a társadalommal való megismertetésének is fontos szerepe van a felzárkózásban.
Saját nevelési módszer
A gimnáziumban zajló oktatásról az igazgató elmondta: saját nevelési rendet dolgoztak ki, aminek abban van szerepe, hogy a gyerekek ne csak tantárgyakban gondolkodjanak, hanem az életben alkalmazható problémákat oldjanak meg. – Az előkészítő évfolyamon a délelőtti oktatás epochális rendszerben zajlik, tehát két tantárgyat nagy óraszámban oktatunk. Ilyenkor lehetőség van adott témák kutatására, projektek kidolgozására – mondta az igazgató, majd úgy folytatta: a délutáni napszakban a kollégiumban komplex fejlesztési folyamat zajlik.
Ignácz István hangsúlyozta, hogy a Gandhi oktatási rendszerében kiemelten fontos a gyerekek családi hátterének megismerése is. – A tanév első felében a kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök felkeresik a gyerek családját, hogy megtudjuk, milyen nehézségei vannak, miben kérnek segítséget a szülők – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a gyerekek bekerülésekor egy komplex felmérési folyamat is elkezdődik, melynek során pszichológusok, fejlesztőpedagógusok, szaktanárok mérik fel a gyerekek kompetenciáit. – Ennek kiértékelése alapján indulhat el az a kompetenciafejlesztés, amely tanulásmódszertanból, szövegértésből, illetve matematikai logikából áll. A fejlesztésen minden kollégiumi tanuló részt vesz, mivel ezeknek a készségeknek az erősítése alapozza meg a gimnázium első évét – mutatott rá, majd kiemelte: a felsőbb évfolyamokon már a középiskolai tanulmányok céljainak megfelelően zajlik az oktatás.
Mint megtudtuk, a koronavírus-járvány alatt bevezetett digitális oktatás sem érte felkészületlenül az intézményt. Ignácz István elmondta, hogy még a Covid előtt komoly informatikai fejlesztést hajtottak végre. – Ennek az volt az oka, hogy a munkáltatók manapság már elvárják, hogy a dolgozók rendelkezzenek digitális készségekkel, itt azonban nem olyan környezetből érkeznek a gyerekek, ahol természetes, hogy van otthon számítógép, okoseszközök és internet – mutatott rá, majd hozzátette: a fejlesztésnek köszönhetően ma a tizedik évfolyamtól a végzősökig minden diák számára biztosítanak laptopot, amelyet a tantárgyak oktatásánál használnak, és így kialakulhat a készségszintű használat. Az alsóbb évfolyamokon okostelefont tudnak biztosítani internet-hozzáféréssel, ezáltal biztosítva, hogy a távoktatásban is minden diák részt vegyen.
Jelentős hozzáadott érték
Látogatásunk során alkalmunk volt az iskola két tanárával is beszélni, akik két felsőbb évfolyamos osztály osztályfőnökei. Tapasztalataik alapján megtudtuk: a gyerekek jellemzően hátrányokkal érkeznek az iskolába, azonban az előkészítő évfolyamnak köszönhetően, valamint az intézmény szisztematikusan felépített oktatási programja által az érettségiig a legtöbben ledolgozzák azokat.
Kiemelték: az érettségiző diákok közel száz százaléka sikeres érettségit tesz, illetve minden évfolyamon vannak kimagaslóan tehetséges gyerekek. Mint elmondták: az itt végzett gyerekek számára hatalmas lökést jelent az érettségi megszerzése vagy az arra épülő felsőfokú képzés elvégzése. Az iskola elhagyását követően más életszínvonal és perspektíva várja őket. Azt is megjegyezték: a Gandhi tanulóit is felmérik az országos kompetenciaméréseken, amely a diákok hozott készségeihez az iskola által hozzáadott értékeket is vizsgálja. Ezen a vizsgálaton a Gandhi Gimnázium nagyon jó eredményt ért el az elmúlt években.
Az osztályfőnökök kiemelték: az intézményben alapkövetelmény, hogy a bekerülő diákok esetében a tanárok családlátogatást tegyenek, később pedig akkor van szerepe a kapcsolattartásnak, ha probléma van a gyerekkel. Megjegyezték: azért is szükséges a tanárok közreműködése, mert a szülők többsége nem engedheti meg magának, hogy vidékről eljöjjön egy szülői értekezletre. A többségnél ez anyagi akadályokba ütközik, ezért már arra is volt példa, hogy a gimnáziumi osztályfőnökök kihelyezett szülői értekezletet tartottak egy olyan településen, amely elérhető közelségben volt az érintett szülőknek.
A Gandhi Gimnázium egy nagy család
A tanítási órák szünetében a gimnázium két végzős diákja is megosztotta velünk tapasztalatait, mindketten felsőoktatási intézményben szeretnének majd továbbtanulni. Egyikük a szociális munkát vagy romológiát választja majd, a másik tanuló pedig rendészeti irányban szeretné folytatni a tanulmányait. A gimnáziumban töltött évekről úgy fogalmaztak: a Gandhi meghatározó szerepet tölt be az életükben, hiszen családias a légkör, a kollégiumi élet ellenére pedig számos dologban maguk dönthetnek: például ők dönthetik el, hogy kivel laknak egy szobában. Azt is elmondták, hogy a saját környezetükben is vannak olyanok, akik korábban itt érettségiztek, és rajtuk is azt látják, hogy az itt töltött évek után sok lehetőség nyílt meg számukra a felnőttéletben.
