– Az elmúlt három évben az utóbbi évtizedek legjelentősebb fejlődését értük el a hazai űrkutatás és űrtevékenység terén, amióta a hazai űrszektor irányítása a Külgazdasági és Külügymisztériumhoz került – jelentette ki lapunknak Ferencz Orsolya, akit közel három éve, 2018 novemberében neveztek ki űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak. A szakember az eredmények között említette, hogy az Európai Űrügynökségnél, ahová 2015-ben csatlakoztunk teljes jogú tagként, Magyarország megnégyszerezte a befizetéseit. Ezáltal magyar cégek és kutatóhelyek négyszer annyi forrásra pályázhatnak, és ennyivel több pénzt tudnak a kutatásaikhoz, fejlesztéseikhez felhasználni.
Kétoldalú megállapodások
– Magyarország jelenleg szerepet vállal az összes, számunkra fontos, közös európai űrügynökségi programban.
Emellett több mint féltucat kétoldalú űrkutatási együttműködési megállapodást kötöttünk Franciaországgal, Portugáliával, Izraellel, Törökországgal, Szingapúrral, Brazíliával, Dél-Afrikával és Finnországgal, de több más állammal is tárgyalunk. Emellett olyan magáncégek is a partnereink lettek, mint a Virgin Galactic
– fogalmazott Ferencz Orsolya, aki szerint ezek azért nagyon fontosak, mert az űrtevékenységre jellemző, hogy még a nagyhatalmak is nemzetközi együttműködésben valósítják meg a különféle programjaikat. Fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült az űrkutatásra fordítható költségvetési források összegét megemelni, és nagyon lényeges, hogy kétévnyi előkészítő munka és elemzés után elkészült Magyarország űrstratégiája. – Ez a terület, amióta létezik hazai űrkutatás, űrtevékenység, azaz 1946 óta először kapott önálló kormányzati stratégiát, ami azért fontos, mert az űrszektor jelentősége a 21. században az egész világon megnőtt. Ebben a stratégiában sok mindent összegeztünk, és a magyar szektor kitörési pontjai mellett zászlóshajó-programokat is kitűztünk. Az egyik ilyen cél egy új magyar kutató űrhajós misszió indítása, ennek az elmúlt három évben folyamatosan zajlottak az előkészítő tárgyalásai – mutatott rá a szakember.
Együttműködnek a V4-ek
Jelen állás szerint 2024-es céldátummal, de 2025-ben mindenképpen az amerikai Axiom Space céggel közösen 30–60 napra kutató misszióra küldenek fel egy magyar tudóst vagy mérnököt a Nemzetközi Űrállomásra. Hosszú ideje tárgyalnak az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel is, a velük való repülési terv 2025 utánra, az évtized második felére érhet célba.
Ferencz Orsolya beszélt egy másik fontos cél teljesüléséről is, amely szerint az elmúlt években sikerült szorosabbra fűzni a kapcsolatot a visegrádi országokkal az űrkutatás terén. Nagyon sűrűn, kéthavonta egyeztetnek a V4-es államok űrtevékenységért felelős vezetői, hogy összehangolják álláspontjukat.
– Mostanra sikerült véglegesítenünk az űr-együttműködési szándéknyilatkozat szövegét, és reményeink szerint a magyar V4-elnökség alatt magas szinten is sikerül ezt aláírni. Ez nagyon fontos, mert a regionális együttműködés az egész szektort láthatóbbá teszi a világ számára, és ebből az egyes országokban is profitálhatnak a területen érintett szereplők – hangsúlyozta.
A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a tapasztalatai szerint az űrkutatás terén nemzetközi szinten nagyon komolyan veszik Magyarországot, részben a tudásbázisának köszönhetően. Ugyanígy nagyra értékelik hazánk erőfeszítéseit is, az Európai Űrügynökség rendkívül pozitívan fogadta, hogy a 2019-es miniszteriális csúcstalálkozón fajlagosan, az összes tagállam közül a legnagyobb mértékben Magyarország növelte a vállalásait a közös európai programokban. Ferencz Orsolya komoly eredménynek tartja azt is, hogy az Európai Unió űrprogramjának kialakítása során, bár volt rá szándék, eddig sikerült távol tartani az ideológiai, politikai szempontokat, és a senki által nem definiált jogállamisági kritériumot végül nem vették bele a dokumentumba.
Védeni kell az eredményeket
– Magyarország számos területen hozzá tud járulni a világ űrkutatásának fejlődéséhez. Már most is vannak olyan kis- és közepes vállalkozások, amelyek részben vagy egészben az űrpiacról élnek, és beszállítók a legnagyobb nemzetközi cégeknél, nagy büszkeségeink például a sugárzásmérés és -védelem terén alkotott műszereink és képességeink. Fontosak a gyógyszer- és élettani kutatások is, büszkék vagyunk rá, hogy egy magyar cég 2020 decemberétől 2021 januárjáig a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tudott kísérletezni a saját maga által fejlesztett kémiai laborban. Azt vizsgálták, hogyan változik meg a koronavírus ellen használt Remdesivir gyógyszer a súlytalanság állapotában.
A küldetés olyan sikeres volt, hogy mára már a NASA-val is együttműködnek
– hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos, aki örömtelinek tartja azt is, hogy Magyarország az évtized közepén telekommunikációs műholdat bocsáthat fel, és hazánk piaci szolgáltatóként léphet be a világ műsorszórásába és globális hírközlésébe. A szakember hozzátette: nagyon kell ugyanakkor vigyázniuk az elért eredményekre, amelyeket egyesek minden eszközzel próbálnak megszerezni, valamint reális veszély a tudás elszívása is.
Ferencz Orsolya a magyar űrhajós misszióval kapcsolatban kifejtette, hogy jelenleg már csupán a szükséges szerződések technikai részleteiről tárgyalnak az amerikai partnerrel. A második magyar kutatóűrhajós toborzását várhatóan rövid időn belül el tudják indítani, és igyekeznek a jelentkezők előtt a lehető legnagyobbra nyitni a kaput, de a felsőfokú végzettség biztosan előírás lesz.
