időjárás -7°C Timót 2022. January 24.
logo
A képek nem a szótárak igazságát közvetítik, hanem 2006 októberének borzalmait elevenítik meg

Látlelet a meggyalázott demokráciáról

Máté Patrik
2021.10.22. 13:41 2021.10.22. 16:31
Látlelet a meggyalázott demokráciáról

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében a Meggyalázott demokrácia című fotókiállítás megnyitóján elmondta: nem szabad hagyni, hogy elfelejtsük, ami 2006. október 23-án történt. Hozzátette: büszke arra, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei ott voltak a véráztatta pesti utcákon, és tették a dolgukat.

– A magyar nyelv értelmező szótára számon tartja átvitt értelmű kifejezésként azt az állandósult szókapcsolatot, amely arra utal: van az úgy, hogy valakinek elfutja a szemét a vér. A szótár erről azt az értelmezést adja, hogy ilyenkor az illetőt elfogja az indulat. Nem. Nem csak ezt jelenti. Feltéve, ha ezt a frazémát nem átvitt értelemben értékeljük, hanem a szó szoros értelemben érzékeljük. Úgy, ahogy ezek a képek szembesítenek vele – közölte Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője a Meggyalázott demokrácia című fotókiállítás megnyitóján.

„Törékeny érték a demokrácia"

L. Simon László a Meggyalázott demokrácia című fotókiállítás megnyitóján elmondta, hogy a demokráciát közös felelősségünk megóvni.

A tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében állít emléket a 2006. október 23-án történt véres eseményeknek. A főszerkesztő hozzátette: a Meggyalázott demokrácia című kiállításon, itt, a Magyar Nemzeti Múzeumban összegyűjtött sajtófotók szereplőinek arcát elfutja a vér, de nem átvitt értelemben. 

– Ezek a képek ugyanis nem a szótárak igazságát közvetítik, hanem 2006 októberének borzalmait elevenítik meg. S ezt a dermesztő hatású élményt azért is érdemes feleleveníteni, mert ha hagynánk, lassan úgy veszne ködbe, a történelem ködébe ezeknek az eseményeknek az emléke, mint ahogyan az egyik fotónkon megörökített aluljáró belseje ködösül el a könnygáztól. De nem hagyjuk. Mert nem szabad hagynunk. Hiszen annak a könnygáznak a szúrós kipárolgása még most is csípheti a szemünket 

– emlékeztetett a főszerkesztő.

Mint Toót-Holló Tamás kiemelte, az is „csípheti a szemünket”, hogy ezeknek a rendőri osztagoknak a kivezénylői máig itt élnek közöttünk, s még mindig a politika színpadán parádéznak. Ők örülnének a legjobban, ha a képeken látható könnygáz köde helyett azóta már mindent a feledés köde borítana, de nem így van. Hála ezeknek a drámaian pontos látleletekkel szolgáló, kiváló képeknek.

– Büszke vagyok arra, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei ott voltak ezeken a véráztatta pesti utcákon, és tették a dolgukat, megörökítették azt, aminek az öröksége most is velünk él. Mert az a szerencsénk, hogy ezek a képek most is élnek. A róluk ránk sugárzó érzelmek még ma is átütőerejűek 

– rögzítette lapunk főszerkesztője.

Ezután Toót-Holló Tamás egy kéréssel folytatta: – Engedjük, hogy – legalább terápiás céllal – átüssön rajtunk az a fájdalom, ami átjárja ezeknek a képeknek a szereplőit. Még akkor is, ha ez a terápia most nem a gyógyulásról szól, hanem magának az akkor érzett fájdalomnak a felfoghatatlanságáról. Még nem a diagnózisról, hanem csak az anamnézisről. A kórelőzmények felderítéséről. A kiállítás címe is találóan utal erre a felfoghatatlanságra. 2006 október 23-án ugyanis meggyalázták a hitünket. S ebben az volt a felfoghatatlan, hogy mindez egy demokrácia kulisszái mögött ment végbe – tette hozzá.

– Ezek a képek ennek a felfoghatatlan gyalázatnak az emlékei tehát. Mert néha maguk a képek szereplői sem értik, hogy mindez egyáltalán hogyan történhetett meg, és ez az elképedés mindvégig az arcukra van írva, nekünk csak az arcvonásaikban kell olvasnunk. Mert ez most nem más, mint fájdalmas kötelességünk. És ezt a kötelességünket még most, tizenöt év múltán is újra és újra teljesítenünk kell 

– húzta alá Toót-Holló.

A fotók élőben is megtekinthetőek a Meggyalázott demokrácia című szabadtéri tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum parkjában, a Múzeumkertben. Fotó: Székelyhidi Balázs/Magyar Nemzet

– Azzal, hogy a képekben összesűrűsödő érzések átélését terápiás hatású fájdalomnak nevezem, csak annyit érek el, hogy a kórelőzmények feltárásában előrébb járhatunk –folytatta.

A Magyar Nemzet főszerkesztője arról is beszélt, hogy nem szeretné beérni ennyivel, mert ha látjuk a kórelőzményeket, akkor tudhatjuk, mi a dolgunk végre ezzel az egész eszeveszett kórsággal. – Vannak olyan betegségek, amik tizenöt év múltán is csak meggyötörnek, de soha nem késő a helyes diagnózist felállítani és végre a gyógyulás útjára térni – közölte.

– Ezek a képek most olyanok hát, mint a röntgenképek és a gyógyításhoz most ezek is elengedhetetlenek. Mint kései, de még mindig bizonyító erejű látleletek

– mondta el Toót-Holló Tamás.

– Nézzük őket együtt, és lássuk meg a képeken látható emberek fájdalma mögött azt az erőt, ami még most is éltet minket. Ami miatt 1956 emléke még most is az utcára vihet minket. Tisztelettel adózva a hősöknek. Legyen bár az ő vérüktől 1956 vagy akár 2006 pesti utcája véres – zárta beszédét Toót-Holló Tamás.

(Borítókép: Kurucz Árpád)