Amióta kiderült a baloldali előválasztás eredménye, nyilvános, hogy várhatóan kik indulnak majd jövő tavasszal a balliberális pártok színeiben az országgyűlési voksoláson. Köztudott, hogy
a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciónak 32 körzetben maradt állva a jelöltje, míg a Jobbik 29, az MSZP 18, a Momentum 15, a Párbeszéd 7, az LMP pedig 5 egyéni választókerületben győzött.
Ha e számsort megnézzük, akkor első pillantásra azt láthatjuk, hogy az előválasztás egyértelmű nyertesei a DK és a Jobbik, míg a többi párt rosszabbul teljesített a baloldali megméretésen.
A 2018-as választás eredménye irányadó
Az ördög azonban, mint nagyon sokszor, most is a részletekben rejlik, mert nagyon nem mindegy, hogy egy párt hol szerzett 2022-es indulási lehetőséget. Amíg ugyanis például egy angyalföldi körzet mindig nehéz terep volt a polgári oldalnak, addig jó néhány helyen az esélytelenek nyugalmával szállhatnak ringbe a baloldali jelöltek.
Vagyis az előválasztás eredményeinek vizsgálatánál leginkább az a lényeges, hogy a baloldal színeiben ki indul 2022 tavaszán azokban a válaszkerületekben, ahol a balliberálisok jellemzően jobban szoktak szerepelni.
Ha irányadónak vesszük a 2018-as országgyűlési választás eredményét, akkor 47 olyan körzet volt, ahol a Fidesz–KDNP jelöltje abszolút többséggel szerzett mandátumot. A polgári oldal többi egyéni indulója az előző parlamenti voksoláson kevesebb, mint 50 százalékot ért el, más kérdés, hogy közülük sokan relatív többséggel is győzni tudtak a körzetükben. Ebből kiindulva érdemes megvizsgálni, hogyan alakult az előválasztás eredménye a Fidesz–KDNP szempontjából legstabilabb és kevésbé erős körzetekben.
A Párbeszéd az igazi nyertes
Abból a negyven körzetből, ahol 2018-ban a Fidesz jelöltje 46 százaléknál rosszabbul teljesített, és ahol a baloldal talán nagyobb eséllyel száll ringbe 2022-ben, a DK és a Jobbik tíz-tíz, a Momentum hét, az MSZP hat, a Párbeszéd öt, míg az LMP két helyen győzött az előválasztáson. Vagyis az látszik, hogy a Párbeszéd ugyan csak hét helyen maradt állva, de ezek közül öt olyan körzet, ahol akár mandátumot is szerezhetnek. Hasonló a helyzet a Momentumnál, mert a 15 indulási helyből hét is olyan, ahol a baloldal 2018-ban nem szerepelt rosszul.
Az MSZP 18 körzetéből hat számít a baloldal szempontjából erősebbnek, hasonlóak az arányok a DK-nál (32/10) és a Jobbiknál (29/10) is.
Még beszédesebbek a számok, ha azokat a körzeteket tekintjük át, ahol a Fidesz egyéni indulója 2018-ban 40 százalék körül vagy annál rosszabbul teljesített. Ezekben a választókerületekben a DK hat, míg az MSZP öt helyen szerzett indulási jogot, a Jobbik azonban csak háromban csakúgy, mint a Momentum és közvélemény-kutatásokban szinte mérhetetlen Párbeszéd. Vagyis a Jakab Péter vezette Jobbiknak sok esetben a „munkásabb” körzetek jutottak.
A Jobbik sok esélytelen körzetet nyert
Érdemes áttekinteni azokat a választókerületeket is, ahol 2018-ban a Fidesz–KDNP-s jelöltek sima győzelmet arattak, és ahol a baloldali aspiráns 2022-ben szinte biztos, hogy a második helyre szorul majd. Érdekes, hogy a leginkább jobboldali választókerületekben a Jobbik szerepelt a „legjobban”, 13 ilyen körzetben győzött, míg a DK 11, az MSZP és a Momentum hat-hat, az LMP és a Párbeszéd pedig két-két a baloldal számára reménytelennek tűnő körzetben állíthat közös jelöltet.
A Jobbik a leginkább jobboldali húsz körzetben is jól teljesített, a helyek több mint harmadát megszerezte, más kérdés, hogy Jakab Péter jelöltjei ezekkel az indulásokkal várhatóan egyetlen mandátumot sem szereznek majd 2022-ben.
Szintén érdekes, hogy ezekben a körzetekben a Párbeszéd jelöltjei sehol sem állnak rajthoz jövő tavasszal, és a Momentum politikusai is csak két ilyen választókerületben játsszák majd el az áldozati bárány szerepét. Ezek után óriási jelentősége lesz annak, hogy a Gyurcsány-féle baloldali összefogás közös listáján melyik párt hány bejutó helyet kap majd.
Borítókép: Koszticsák Szilárd
