A szándék az, hogy az előttünk álló fél évben hiteles közvélemény-kutatási adatok jelenhessenek meg – közölte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a „Ki nyer ma?” című kutatói konferencián csütörtökön. Mint mondta, az elmúlt időben sokan meglepődhettek, milyen adatok jelennek meg manapság közvélemény-kutatás címen, amelyek valójában kutatásnak álcázott közlemények, hiszen nem tudni, mikor, milyen módszerrel készültek.
A Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Intézet, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató összefogásának célja a megbízható, hiteles adatközlés a mai magyar valóság és az áprilisi országgyűlési választások előtti helyzet feltérképezésére.
Együttműködés a hiteles adatközlésért
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta, a központ pár hónapja közvélemény-kutatói műhellyel bővült, ők kutattak például először gendertémában. – Az előttünk álló hónapok kihívása, hogy a tudományos szempontból objektív, de értékelkötelezett intézetek kicseréljék a tudásukat, együtt gondolkodjanak.
– A Századvég Alapítványban az utóbbi harminc évben folyamatos portfólióbővítés ment végbe, évente több mint ezer kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk, köztük gazdasági jellegű kutatásokat is – magyarázta Hidvégi Áron, a Századvég Alapítvány vezérigazgató-helyettese. Elmondta, fontosnak tartja az együttműködést, amely nem új keletű, néhány éves múltra tekint vissza, ami alatt a cégek egyre szorosabbra fűzték kapcsolatukat. Hozzátette:
az ezeknél a cégeknél felhalmozott tudás egyre pontosabb előrejelzéseket fog adni még a választások előtti bizonytalan időkben is.
A Real-PR 93. vezetője, Sóvágó Sándor arról beszélt, a cég közel harminc éve készít közvélemény-kutatási felméréseket, amelyek közül nagyobb nyilvánosságot a politika-közéleti kutatások kaptak. Szavai szerint jogos igény a hírfogyasztók részéről, hogy ezek az adatok hitelesek, szakmailag alátámasztottak legyenek, ennek a célnak a megvalósítása érdekében jött létre az együttműködés.
Magas elvárások a kormánypártiak körében
Mint azt lapunk is megírta, Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a legfrissebb pártpreferencia-adatokat ismertetve elmondta, a legújabb közvélemény-kutatások alapján
a Fidesz–KDNP 53, a baloldali ellenzék 45 százalékon áll.
A kutatási igazgató kifejtette, mindez mandátumbecslés szintjén azt jelenti, hogy ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a Fidesz–KDNP 125 mandátumot szerezne, az ellenzék 73-at, és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna a parlamentbe. A Fidesz–KDNP 76, az ellenzéki pártok összesen 30 egyéni mandátumot tudnának szerezni. Nagy Dániel megjegyezte, az idei évben nagyjából stabil pártpreferenciákat láthatunk, a Fidesz–KDNP-re általánosságban 50 százalék fölötti, az összellenzékre 45–50 százalék közötti támogatottság jellemző, ami a kormánypártoknak 2,5 millió (plusz-mínusz pár százezer), utóbbinak nagyjából 2 millió szavazót jelent.
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: azt vizsgálták, a szavazók milyen miniszterelnököt szeretnének, és ehhez az angoltudást, a migrációkritikusságot, a kormányzati tapasztalatot, a nemzeti érzelmet, a gazdaság és a családok támogatását választották szempontként.
A felmérés szerint a kormánypárti szavazóknak minden dimenzióban magasabb volt az elvárása, mint a kormánykritikusoknak.
A migrációkritikusságot az idősebbek tartották a legfontosabbnak, a nemzeti érzelmeket pedig a 30–39 évesek a legkevésbé fontosnak. A családok és a gazdaság támogatása azonban minden szavazónak kiugróan fontosabb, mint a többi dimenzió.
Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerint baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja.
Felmérésük eredménye szerint a szavazók 45 százaléka a Fidesz–KDNP-t, 36 százaléka az ellenzéki összefogást, 5 százalék a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot támogatná, 3 százalék a Mi Hazánk Mozgalmat. Egy kétpólusú rendszerben azonban a Fidesz–KDNP növelni tudná támogatottságát és 50 százalékot kapna, míg az egyesült ellenzék 44-et.
Mint mondta, a kormánypárti szavazóknál majdnem makulátlan a hit abban, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek és az ellenzéki szavazók egyharmada is ezt gondolja.
A többség elégedett a kormányfővel
Sóvágó Sándor, a debreceni Real-PR 93. vezetője szerint a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér 200 ezer forintra emelését és a családi adó-visszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék gondolja jónak,
azaz többen támogatják, mint a kormánypátokat egy pártpreferencia-mérésnél.
Azt mondta, a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások: a válaszadók több mint fele szerint nőnek majd a munkavállalói és vállalkozói adók és a rezsiköltségek is.
Sóvágó Sándor hozzátette, a kormány gazdasági döntései nyomán az elmúlt időben jelentősen, 10 százalékponttal, 37 százalékra nőtt azok aránya, akik optimisták a jövőjüket illetően, és 21-ről 13 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint inkább rosszabb lesz a helyzetük a következő egy évben.
Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője elmondása szerint
augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már 5 százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása 2 százalékponttal nőtt.
A magyarok 58 százaléka elégedett Orbán Viktor kormányfő munkájával – többen, mint amennyien a kormánypártokat támogatják –, és 34 százalék elégedetlen vele. A felmérés szerint minél idősebb egy szavazó, annál elégedettebb a kormányfő munkájával, de a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának a többsége. A koronavírus-járvány kezelésében is 60 százalékos többsége van a kormány politikájának, társadalmi csoportoktól függetlenül.
Borítókép: Alapjogokért Központ
