– Lehet kormányozni a liberális fősodorral szemben, hiszen a különböző területeken ma is folyik a harc, máig nem sikerült Magyarország szuverenitását megtörni, elvenni tőlünk a döntéshozatal jogát, nem sikerült hazánkat multikulturális társadalommá tenni. De ugyanígy a genderideológiát sem tudja Brüsszel úgy „átnyomni”, mint szeretné, valamint a migrációs átalakítási szándékok sem tudtak megvalósulni – sorolta Szánthó Miklós, aki szerint egy konzervatív ellenreakció alakult ki, amelyben hazánk társakra is talált.
Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az elosztási viták nemcsak dinamikájukban, hanem alapjában véve is mások, mint amelyek 2010 előtt jellemezték az országot.
– Akkor arról szóltak a dilemmák, hogy honnan, mennyit vegyenek el az emberektől, ma pedig már azon megy a vita, hogy miért nem ad a kormány még többet? – világított rá az igazgató.
Szánthó Miklós szerint Magyarország nemcsak kilábalt a válságból, hanem olyan stabilitást ért el, amely 2010 előtt nem volt jellemző.
Szánthó Miklós hozzátette: ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy még mindig folyamatban van azoknak a posztkommunista struktúráknak a megtörése, amelyek 2010 előtt meghatározták a politikát és főként ez az, ami frusztrálja a baloldalt.
– Az orbáni kormányzás lényegét nem lehet megérteni a 2010 előtti problémák vázolása nélkül, hogy mi volt az a szocialista hagyaték, amit 2010-ben a kormánynak át kellett vennie – erről már Molnár Balázs, az Alapjogokért Központ kutatója beszélt. Mint mondta, nem állíthatjuk, hogy mindent megoldottunk, például ilyen problémát képez az államadósság kérdése.
Molnár Balázs kifejtette, a kötet három nagyobb fejezetre, az „őszinteségre”, a „bátorságra” és a „büszkeségre” tagolódik, amely szavak az elmúlt tíz év távlatából mind jelentéssel bírnak. Az őszinteség szó egy korszak lezárását és egy új korszak kezdetét jelenti, bátorság alatt a magyar pártrendszer átalakulását, az állam megújulását, a stabil, versenyképes magyar gazdaság létrehozását és a magyar válságkezelő modell megalkotását érthetjük.
A kutató szerint a válságkezelésben létrejött egy magyar modell, vagyis hogy a nemzetállamok hatékonyabbak a válságkezelésben. A büszkeség szó a kormányváltást, az éles politikai szemléletváltást és a szellemi fordulatot jelképezi.
A kormányzás mértékegysége az évtized lett, aki kormányozni akar, annak az évtizedes kormányzati teljesítményt figyelembe kell vennie
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!