Szánthó Miklós: A harc ma a lelkek és az elmék megnyeréséről szól

Lehet-e egy országot a liberális fősodor ellenében kormányozni? – főként erre a kérdésre keresték a választ az Újra naggyá teszik Magyarországot című tanulmánykötet szerzői, Kovács István, Molnár Balázs és Szánthó Miklós, akiknek célja az volt, hogy képet adjanak az utóbbi tíz év politikai, társadalmi, gazdasági és az intézményrendszert érintő változásokról. Láttatni a „nagy képet”, egy évtized nemzetépítő munkáját.

Molnár Balázs Kutató Szanthó Miklós Alapjogokért Központ Igazgatója Alapjogokért könyvbemutató 20211007 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– A 2002-es választások után hamar világossá vált, hogy kormányon, de nem hatalmon volt a Fidesz. Miközben számos pozitív eredményt tudhatott maga mögött a gazdaság, a szociális ágazatok és az európai integrációs folyamatok terén, vagyis alapvetően jó úton haladt az ország, kiderült, hogy nem elég jót tenni, el is kell tudni mondani azt – vezette fel Szánthó Miklós az Újra naggyá teszik Magyarországot című tanulmánykötet sajtó-háttérbeszélgetését.

Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette: fontos a keretezés, láttatni a „nagy képet”, amely 2002-ben nem történt meg. 

A jobboldalnak saját magában is tudatosítania kell azokat az eredményeket, amelyek az utóbbi tíz évben megvalósultak, erről szól ez a projekt

 – tette hozzá.

Azt, hogy valóban egy nagyszabású projektről van szó, mutatja, hogy eredménye nem csak a most megjelenő tanulmánykötet: az elmúlt másfél év alatt számos tanulmány és szakpolitikai írás született, amelyek alapját képezték a könyvnek, továbbá sajtótájékoztatók és háttérbeszélgetések is kiegészítették a kutatómunkát.

– A kötetben az elmúlt tíz év legbefolyásosabb politikusaival készültek mélyinterjúk, az interjúsorozatból készült 38 perces riportfilm pedig online is megtekinthető 

– tájékoztatott Szánthó Miklós, hozzátéve: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előszava pontos képet és összefoglalást ad arról, hogy mire számíthat az olvasó.

Az igazgató a kötet világnézeti aspektusáról is beszélt. Mint mondta, a szerzők (Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Molnár Balázs, a központ kutatója és Szánthó Miklós – a szerk.) egy kérdésre keresték a választ: lehet-e egy országot kormányozni a liberális fősodor ellenében? A kötetet övező kutatómunka alapján a válasz az, hogy jó eséllyel lehet, hiszen az elmúlt tíz év eredményei is ezt igazolják. 

– A balliberális fősodor erős, és nyomasztóan hat a politikai döntéshozatalra, a közéletre és a nyilvánosságra. A neomarxista liberalizmus két fronton is támad: intézményi és ideológiai téren. Különböző módszerekkel, a döntéshozatal kiszervezésével megpróbálják a különböző kompetenciákat, hatásköröket elvonni a helyi, lokális szintről egy szupranacionális szintre – magyarázta Szánthó Miklós. 

Az ideológiai vonal főként a kultúrában és általában a társadalmi közeg nyelvhasználatában jelentkezik: nem feltétlenül formális eszközökkel, sokkal inkább „soft”, puha eszközökkel megpróbálnak olyan liberális krédót rákényszeríteni a társadalmakra, amelyeket a nemzetközi elit jónak tart. 

A szórakoztatóipar, a divatipar, a populáris kultúra tendenciái megmutatják, hogyan készítik elő a liberális nézeteknek, ideológiának a helyet

– fejtette ki az igazgató, hangsúlyozva: a harc ma már a lelkek és az elmék megnyeréséről szól.

Már a könyv borítója is szimbolikus jellegű, hiszen a 2014-es békemenetet ábrázolja, amelynek fennköltsége, nagysága és minősége Szánthó Miklós szavai szerint a kormányzati erőt is jellemzi.

Megjelent az Újra naggyá teszik Magyarországot című tanulmánykötet az Alapjogokért Központ gondozásában Fotó: Bach Máté

– Lehet kormányozni a liberális fősodorral szemben, hiszen a különböző területeken ma is folyik a harc, máig nem sikerült Magyarország szuverenitását megtörni, elvenni tőlünk a döntéshozatal jogát, nem sikerült hazánkat multikulturális társadalommá tenni. De ugyanígy a genderideológiát sem tudja Brüsszel úgy „átnyomni”, mint szeretné, valamint a migrációs átalakítási szándékok sem tudtak megvalósulni – sorolta Szánthó Miklós, aki szerint egy konzervatív ellenreakció alakult ki, amelyben hazánk társakra is talált.

Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az elosztási viták nemcsak dinamikájukban, hanem alapjában véve is mások, mint amelyek 2010 előtt jellemezték az országot. 

– Akkor arról szóltak a dilemmák, hogy honnan, mennyit vegyenek el az emberektől, ma pedig már azon megy a vita, hogy miért nem ad a kormány még többet? – világított rá az igazgató. 

Szánthó Miklós szerint Magyarország nemcsak kilábalt a válságból, hanem olyan stabilitást ért el, amely 2010 előtt nem volt jellemző.

Szánthó Miklós hozzátette: ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy még mindig folyamatban van azoknak a posztkommunista struktúráknak a megtörése, amelyek 2010 előtt meghatározták a politikát és főként ez az, ami frusztrálja a baloldalt.

– Az orbáni kormányzás lényegét nem lehet megérteni a 2010 előtti problémák vázolása nélkül, hogy mi volt az a szocialista hagyaték, amit 2010-ben a kormánynak át kellett vennie – erről már Molnár Balázs, az Alapjogokért Központ kutatója beszélt. Mint mondta, nem állíthatjuk, hogy mindent megoldottunk, például ilyen problémát képez az államadósság kérdése.

Molnár Balázs kifejtette, a kötet három nagyobb fejezetre, az „őszinteségre”, a „bátorságra” és a „büszkeségre” tagolódik, amely szavak az elmúlt tíz év távlatából mind jelentéssel bírnak. Az őszinteség szó egy korszak lezárását és egy új korszak kezdetét jelenti, bátorság alatt a magyar pártrendszer átalakulását, az állam megújulását, a stabil, versenyképes magyar gazdaság létrehozását és a magyar válságkezelő modell megalkotását érthetjük.

Balról jobbra: Molnár Balázs, az Alapjogokért Központ kutatója, Kovács István stratégiai igazgató és Szánthó Miklós igazgató Fotó: Bach Máté

A kutató szerint a válságkezelésben létrejött egy magyar modell, vagyis hogy a nemzetállamok hatékonyabbak a válságkezelésben. A büszkeség szó a kormányváltást, az éles politikai szemléletváltást és a szellemi fordulatot jelképezi.

A kormányzás mértékegysége az évtized lett, aki kormányozni akar, annak az évtizedes kormányzati teljesítményt figyelembe kell vennie

 – szögezte le Molnár Balázs, hozzátéve: az éles kontraszt majd a jövő évi választások során fog kirajzolódni.

Az Újra naggyá teszik Magyarországot című kötethez politikusokkal készített mélyinterjúk összefoglaló filmje az www.ujkorszak.alapjogokert.hu honlapon, illetve az Alapjogokért Központ YouTube-csatornáján tekinthető meg.

Képek forrása: Magyar Nemzet/Bach Máté