Varga Judit: A 2022-es kampány Brüsszelben is kezdetét vette

A nemzeti alkotmányok és az uniós jog közti határokat az alapszerződések világosan rögzítik, és ezeket önkényesen senki nem hághatja át. Csak bízni tudunk abban, hogy erre az Európai Unió Bíróságának döntése is rávilágít majd a közös keresetünkkel kapcsolatban – mondta lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az igazságügyi minisztert annak margóján kérdeztük, hogy az Európai Unió Bírósága ma kezdi tárgyalni a jogállamisági rendelettel kapcsolatos magyar és lengyel keresetet. Varga Judit a Magyar Nemzetnek a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntéséről, és a választások közeledtével egyre növekvő brüsszeli baloldali nyomásról is beszélt.

Judi Tamara (MWH Brüsszel)
2021. 10. 11. 5:55
2021.05.29. Budapest Varga Judit igazságügyi miniszter Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenesetre mi teljes mellszélességgel kiállunk lengyel barátaink mellett, amit előző héten egy kormányhatározat formájában is megerősítettünk, hiszen e kérdésben azonos állásponton vagyunk. A nemzeti alkotmányok és az uniós jog közti határokat az alapszerződések világosan rögzítik, és ezeket önkényesen senki nem hághatja át. Csak bízni tudunk abban, hogy erre az Európai Unió Bíróságának döntése is rávilágít majd a közös keresetünkkel kapcsolatban, hiszen a jogállamisági mechanizmussal is olyan jogköröket akarnak elvonni a tagállamoktól, amelyeket a tagállamok soha nem is ruháztak át Brüsszelre. Ami tehát az európai színtéren zajlik, nem más, mint az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítése. Ha pedig egy tagállam, jelen esetben Lengyelország, éber marad és a legfelső szinten mondja ki ennek összeférhetetlenségét, a brüsszeli buborék és a nyugat-európai elit rögtön vérszemet kap és rágalomhadjáratba kezd. Előbb-utóbb kénytelenek lesznek azonban ők is beismerni, hogy a tagállami szuverenitást nem lehet gúzsba kötni.

– A LIBE szakbizottság magyarországi látogatása után a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos Corfield arról beszélt, hogy az európai parlamenti képviselők három egyértelmű várakozása, hogy jogállamisági eljárás induljon Magyarország ellen, hogy előrelépés történjen a hetes cikkely szerinti eljárásban, illetve hogy az Európai Bizottság csak biztos garanciákkal fogadja el a magyar helyreállítási tervet. Ön is fogadta az EP-delegációt, ennyire „rosszul” sikerült a látogatás? 

– Ami Budapesten történt, nem volt más, mint egy európai hangulatú beszélgetés a LIBE-turistákkal, akik kevesebb mint egy órát szántak arra, hogy megismerjék a mi álláspontunkat is. De ha már így alakult, úgy gondoltuk, hogy megajándékozzuk őket egy könyvvel, amely a Magyarország ellen indított nemtelen támadásokat és a balliberális percepciókat bontja szét darabjaira és cáfolja meg jogi érvekkel alátámasztva. Ki tudja, hátha valaki legalább hazafelé a repülőn megvilágosodott belőle. 

Ettől függetlenül illúzióink persze nem voltak, már a látogatás előtt tudtuk, hogy az ítélet ott lapul a táskájukban. Megjegyzem, a hétfős delegációból egy rendelkezett jogász végzettséggel, és ketten voltak talán igazán konzervatív politikusok. 

Ennyit tehát a pártatlanságról és szakmaiságról. Ami pedig a jövő évi választásokat illeti, kijelenthetjük, hogy a 2022-es kampány már Brüsszelben is kezdetét vette. A bevándorláspárti baloldal egyre erőteljesebb nyomást helyez majd ránk a következő időszakban, és ha kell, a magyar emberek kárára próbálja majd a kormányt térdre kényszeríteni. Van azonban egy rossz hírünk: a magyar érdekeket és értékeket mindig megvédjük.

– Önt jogászként mennyire zavarja az EU-ban látszólag egyre erősebb tendencia, hogy a jogállamisági vitákban politikusok „jogászkodnak”?

– Hosszú ideje látjuk, hogy az uniós intézményekben a jog már csak egy kiüresedett fogalom, amelyet a balliberális erők mindig éppen olyan tartalommal töltenek meg, amely éppen az ő narratívájukat erősíti. 

Így amikor a magyar gyermekeket akarjuk megvédeni, akkor azonnal farkast kiáltanak és kongatják a vészharangot. Bezzeg amikor 2006-ban az akkori szocialista kormány ártatlan embereket vert szét brutális eszközökkel, Brüsszel hallgatott. 

Ez a kettős mérce egyre szembetűnőbb, már a látszatra sem ügyelnek: a hazánkba érkező LIBE-küldöttség tagjai is szinte mind politikusokból lett pszeudojogászok voltak, akiknek nem számítottak a tények és cáfolatok. Kizárólag Magyarország megbüntetése volt a céljuk.  

 

Borítókép: Kurucz Árpád

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.