– Ma kezdődik a kondicionalitás-rendelettel kapcsolatos magyar és lengyel kereset tárgyalása Luxembourgban. Van-e várakozása a jogvita kimenetelével kapcsolatban?
– Csak bízni tudok abban, hogy egy valóban szakmai, a tényleges jogászi szellemiségben zajló vitára kerül sor Luxembourgban. Naivitás volna persze azt gondolni, hogy nem helyeznek majd erős nyomást a bírákra Brüsszelből, különösen azok után, hogy sikerült az egész eljárást felgyorsítani. Láthattuk ugyanis, hogy ha a tagállamok megbüntetéséről van szó, az Európai Parlament (EP) bevándorláspárti többségének semmi se szent.
Hiába köztudott ugyanis, hogy a tavaly decemberben a legmagasabb szinten, egyhangú megállapodással megkötött egyezség miatt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust a bírósági ítéletig nem alkalmazza, ez az EP-t nem érdekli. Nekik csak az a fontos, hogy megvonják az uniós forrásokat, így beavatkozva a jövő évi választásokba. Ez a pénz ugyanakkor jár a magyar embereknek, hiszen keményen megdolgoztak érte. A magyar helyreállítási csomag egyébként készen áll, és megvannak a forrásaink is ahhoz, hogy ezeket elindítsuk.
– Említette, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet, annak az év végén lehet eredménye. Az EB részéről nemrég mégis úgy nyilatkoztak, hogy már októberben jogállamisági eljárások indulhatnak egyes államokkal szemben a rendelet alapján. Mit gondol erről? Számítanak ilyen brüsszeli levélre?
– Teljesen abszurdnak tartom, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerülő egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a luxembourgi testület, most azonban, amikor az Európai Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére kell választ találni, mindössze pár hónap döntési idő is elég. Az állam- és kormányfők decemberi megállapodása – amelyet az Európai Bizottság elnöke is aláírt – világosan kimondja, hogy a bíróság ítéletéig a bizottság nem kezdeményezhet intézkedéseket.
Talán most jöttek csak rá a brüsszeli baloldali politikusok arra, hogy hazánkban jövőre választások lesznek, így nem várhatnak tovább, minden erővel azon lesznek, hogy a mechanizmust aktiválják. Ezzel a fellépéssel a brüsszeli testület nemcsak a kormányfők egyezségét rúgná fel, de saját ígéretét is megszegve súlyosan aláásná a lojális együttműködés követelményét is.
De hozzászoktunk már sajnos ezekhez a politikailag motivált koncepciós eljárásokhoz, arra ugyanakkor nem számítottunk, hogy az uniós intézmények akár egymásra is ilyen agresszív nyomást helyeznek. Nem veszik észre, hogy ezzel maguk alatt vágják a fát és az egész európai együttműködésbe vetett bizalmat rendítik meg. Mindazonáltal mi felkészültünk minden eshetőségre, kíváncsian várjuk a fejleményeket.

– A lengyel alkotmánybíróság a múlt héten kimondta, hogy az uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmányos berendezkedéssel. Mit gondol, hatással lesz ez az Európai Unió Bíróságának döntésére? Egyáltalán mit szól a lengyel fejleményekhez, ez is csak a hatáskörökért folyó harc része lenne?
– Szögezzük le rögtön az elején, hogy nem egyedi esetről van szó, tavaly a német alkotmánybíróság is hasonló döntést hozott.