időjárás 2°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo
Az igazságügyi miniszter szerint a szuverenitási kérdésben azonos a magyar és a lengyel álláspont

Varga Judit: A 2022-es kampány Brüsszelben is kezdetét vette

Judi Tamara (MWH Brüsszel)
2021.10.11. 05:55 2021.10.11. 09:42
Varga Judit: A 2022-es kampány Brüsszelben is kezdetét vette

A nemzeti alkotmányok és az uniós jog közti határokat az alapszerződések világosan rögzítik, és ezeket önkényesen senki nem hághatja át. Csak bízni tudunk abban, hogy erre az Európai Unió Bíróságának döntése is rávilágít majd a közös keresetünkkel kapcsolatban – mondta lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az igazságügyi minisztert annak margóján kérdeztük, hogy az Európai Unió Bírósága ma kezdi tárgyalni a jogállamisági rendelettel kapcsolatos magyar és lengyel keresetet. Varga Judit a Magyar Nemzetnek a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntéséről, és a választások közeledtével egyre növekvő brüsszeli baloldali nyomásról is beszélt.

– Ma kezdődik a kondicionalitás-rendelettel kapcsolatos magyar és lengyel kereset tárgyalása Luxembourgban. Van-e várakozása a jogvita kimenetelével kapcsolatban?

– Csak bízni tudok abban, hogy egy valóban szakmai, a tényleges jogászi szellemiségben zajló vitára kerül sor Luxembourgban. Naivitás volna persze azt gondolni, hogy nem helyeznek majd erős nyomást a bírákra Brüsszelből, különösen azok után, hogy sikerült az egész eljárást felgyorsítani. Láthattuk ugyanis, hogy ha a tagállamok megbüntetéséről van szó, az Európai Parlament (EP) bevándorláspárti többségének semmi se szent. 

Hiába köztudott ugyanis, hogy a tavaly decemberben a legmagasabb szinten, egyhangú megállapodással megkötött egyezség miatt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust a bírósági ítéletig nem alkalmazza, ez az EP-t nem érdekli. Nekik csak az a fontos, hogy megvonják az uniós forrásokat, így beavatkozva a jövő évi választásokba. Ez a pénz ugyanakkor jár a magyar embereknek, hiszen keményen megdolgoztak érte. A magyar helyreállítási csomag egyébként készen áll, és megvannak a forrásaink is ahhoz, hogy ezeket elindítsuk. 

– Említette, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet, annak az év végén lehet eredménye. Az EB részéről nemrég mégis úgy nyilatkoztak, hogy már októberben jogállamisági eljárások indulhatnak egyes államokkal szemben a rendelet alapján. Mit gondol erről? Számítanak ilyen brüsszeli levélre?

– Teljesen abszurdnak tartom, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerülő egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a luxembourgi testület, most azonban, amikor az Európai Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére kell választ találni, mindössze pár hónap döntési idő is elég. Az állam- és kormányfők decemberi megállapodása – amelyet az Európai Bizottság elnöke is aláírt – világosan kimondja, hogy a bíróság ítéletéig a bizottság nem kezdeményezhet intézkedéseket. 

Talán most jöttek csak rá a brüsszeli baloldali politikusok arra, hogy hazánkban jövőre választások lesznek, így nem várhatnak tovább, minden erővel azon lesznek, hogy a mechanizmust aktiválják. Ezzel a fellépéssel a brüsszeli testület nemcsak a kormányfők egyezségét rúgná fel, de saját ígéretét is megszegve súlyosan aláásná a lojális együttműködés követelményét is. 

De hozzászoktunk már sajnos ezekhez a politikailag motivált koncepciós eljárásokhoz, arra ugyanakkor nem számítottunk, hogy az uniós intézmények akár egymásra is ilyen agresszív nyomást helyeznek. Nem veszik észre, hogy ezzel maguk alatt vágják a fát és az egész európai együttműködésbe vetett bizalmat rendítik meg. Mindazonáltal mi felkészültünk minden eshetőségre, kíváncsian várjuk a fejleményeket. 

A miniszter szerint szuverenitási kérdésekben a magyar és lengyel álláspont azonos Fotó: Havran Zoltán

 

– A lengyel alkotmánybíróság a múlt héten kimondta, hogy az uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmányos berendezkedéssel. Mit gondol, hatással lesz ez az Európai Unió Bíróságának döntésére? Egyáltalán mit szól a lengyel fejleményekhez, ez is csak a hatáskörökért folyó harc része lenne?

– Szögezzük le rögtön az elején, hogy nem egyedi esetről van szó, tavaly a német alkotmánybíróság is hasonló döntést hozott. 

Mindenesetre mi teljes mellszélességgel kiállunk lengyel barátaink mellett, amit előző héten egy kormányhatározat formájában is megerősítettünk, hiszen e kérdésben azonos állásponton vagyunk. A nemzeti alkotmányok és az uniós jog közti határokat az alapszerződések világosan rögzítik, és ezeket önkényesen senki nem hághatja át. Csak bízni tudunk abban, hogy erre az Európai Unió Bíróságának döntése is rávilágít majd a közös keresetünkkel kapcsolatban, hiszen a jogállamisági mechanizmussal is olyan jogköröket akarnak elvonni a tagállamoktól, amelyeket a tagállamok soha nem is ruháztak át Brüsszelre. Ami tehát az európai színtéren zajlik, nem más, mint az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítése. Ha pedig egy tagállam, jelen esetben Lengyelország, éber marad és a legfelső szinten mondja ki ennek összeférhetetlenségét, a brüsszeli buborék és a nyugat-európai elit rögtön vérszemet kap és rágalomhadjáratba kezd. Előbb-utóbb kénytelenek lesznek azonban ők is beismerni, hogy a tagállami szuverenitást nem lehet gúzsba kötni.

– A LIBE szakbizottság magyarországi látogatása után a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos Corfield arról beszélt, hogy az európai parlamenti képviselők három egyértelmű várakozása, hogy jogállamisági eljárás induljon Magyarország ellen, hogy előrelépés történjen a hetes cikkely szerinti eljárásban, illetve hogy az Európai Bizottság csak biztos garanciákkal fogadja el a magyar helyreállítási tervet. Ön is fogadta az EP-delegációt, ennyire „rosszul” sikerült a látogatás? 

– Ami Budapesten történt, nem volt más, mint egy európai hangulatú beszélgetés a LIBE-turistákkal, akik kevesebb mint egy órát szántak arra, hogy megismerjék a mi álláspontunkat is. De ha már így alakult, úgy gondoltuk, hogy megajándékozzuk őket egy könyvvel, amely a Magyarország ellen indított nemtelen támadásokat és a balliberális percepciókat bontja szét darabjaira és cáfolja meg jogi érvekkel alátámasztva. Ki tudja, hátha valaki legalább hazafelé a repülőn megvilágosodott belőle. 

Ettől függetlenül illúzióink persze nem voltak, már a látogatás előtt tudtuk, hogy az ítélet ott lapul a táskájukban. Megjegyzem, a hétfős delegációból egy rendelkezett jogász végzettséggel, és ketten voltak talán igazán konzervatív politikusok. 

Ennyit tehát a pártatlanságról és szakmaiságról. Ami pedig a jövő évi választásokat illeti, kijelenthetjük, hogy a 2022-es kampány már Brüsszelben is kezdetét vette. A bevándorláspárti baloldal egyre erőteljesebb nyomást helyez majd ránk a következő időszakban, és ha kell, a magyar emberek kárára próbálja majd a kormányt térdre kényszeríteni. Van azonban egy rossz hírünk: a magyar érdekeket és értékeket mindig megvédjük.

– Önt jogászként mennyire zavarja az EU-ban látszólag egyre erősebb tendencia, hogy a jogállamisági vitákban politikusok „jogászkodnak”?

– Hosszú ideje látjuk, hogy az uniós intézményekben a jog már csak egy kiüresedett fogalom, amelyet a balliberális erők mindig éppen olyan tartalommal töltenek meg, amely éppen az ő narratívájukat erősíti. 

Így amikor a magyar gyermekeket akarjuk megvédeni, akkor azonnal farkast kiáltanak és kongatják a vészharangot. Bezzeg amikor 2006-ban az akkori szocialista kormány ártatlan embereket vert szét brutális eszközökkel, Brüsszel hallgatott. 

Ez a kettős mérce egyre szembetűnőbb, már a látszatra sem ügyelnek: a hazánkba érkező LIBE-küldöttség tagjai is szinte mind politikusokból lett pszeudojogászok voltak, akiknek nem számítottak a tények és cáfolatok. Kizárólag Magyarország megbüntetése volt a céljuk.  

 

Borítókép: Kurucz Árpád