„Válaszd az életet” – ez alatt a jelszó alatt vonultak fel a Magyarok Európában Egyesület önkéntesei és szimpatizánsai a békemeneten. Ez az akció beékelődött abba a nagyobb ívű, október 31-ig tartó eseménybe, amelybe az egyesület bekapcsolódott: több mint tíz évvel ezelőtt Texasból indult el a 40 nap az életért imamozgalom, amely a magzatok védelmére hívja fel a figyelmet.
Az egyesület fő küldetése ez: ráirányítani a figyelmet a magzati élet védelmére, támogatni a döntési helyzetbe került édesanyákat, családokat, és párbeszédet kezdeményezni az abortusz súlyos társadalomromboló hatásairól.
Az egyesület elnöke, Görgey Zsuzsanna életvédő korábban elmondta a Magyar Nemzetnek, a magzat életének kioltása bűn, emellett azzal is szembe kell nézni, hogy az úgynevezett posztabortusz szindróma, amely rengeteg anyának, sőt apának is okoz súlyos mentálhigiénés problémákat, a gyógyszeres kezelések, az inproduktivitás és a munkából kiesés miatt milliárdos léptékű károkat idéz elő a nemzetgazdaságban.
A Magyarok Európában Egyesület különösen fontosnak tartotta a részvételt az 1956-os forradalom hatvanötödik évfordulóján rendezett békemeneten, ugyanis 1956. június 4-én lett hatályos az abortusztörvény is.
– Szovjet nyomásra vezették be – mondta el lapunknak Görgey Zsuzsanna. – Azt, hogy mennyire idegen volt ez a magyar nép kultúrájától, gondolkodásmódjától, hitétől, szokásaitól, jól jellemzi az orvosok reakciója.
Tömegesen tagadták meg, hogy elvégezzenek ilyen műtéteket. Mivel azonban a Szovjetunió kifejezetten presszionálta a magyar egészségügyet az abortuszok számának emelésére, ezek az orvosok a forradalmi helyzetet kihasználva elhagyták az országot, akik mégis maradtak, vagy más területre próbálták átképezni magukat, vagy elhagyták a pályát. Én magam is beszéltem olyan orvossal, aki először szülész-nőgyógyászból röntgenorvos lett, majd végleg elhagyta a pályát. Egy olyan orvosról tudunk, aki úgy tudta végigcsinálni a karrierjét, hogy végig megtagadta a terhességmegszakítások elvégzését.
