időjárás 1°C Adél 2023. január 29.
logo
Görgey Zsuzsanna az 1956-ban hatályba lépett magyar abortusztörvényről

A kommunizmus magzatáldozatairól is megemlékeztek a békemeneten

Kerékgyártó György
2021.11.07. 13:07 2021.11.07. 15:07
A kommunizmus magzatáldozatairól is megemlékeztek a békemeneten

Hat és fél millió magyar magzat lett abortusz áldozata az elmúlt hatvanöt évben. 1956-ra a forradalom miatt emlékezünk, de fontos tudni, hogy ettől az évtől lehetséges Magyarországon művi terhességmegszakítást végezni. Görgey Zsuzsanna életvédő ennek társadalmi hatásairól beszélt.

„Válaszd az életet” – ez alatt a jelszó alatt vonultak fel a Magyarok Európában Egyesület önkéntesei és szimpatizánsai a békemeneten. Ez az akció beékelődött abba a nagyobb ívű, október 31-ig tartó eseménybe, amelybe az egyesület bekapcsolódott: több mint tíz évvel ezelőtt Texasból indult el a 40 nap az életért imamozgalom, amely a magzatok védelmére hívja fel a figyelmet.

 Az egyesület fő küldetése ez: ráirányítani a figyelmet a magzati élet védelmére, támogatni a döntési helyzetbe került édesanyákat, családokat, és párbeszédet kezdeményezni az abortusz súlyos társadalomromboló hatásairól. 

Az egyesület elnöke, Görgey Zsuzsanna életvédő korábban elmondta a Magyar Nemzetnek, a magzat életének kioltása bűn, emellett azzal is szembe kell nézni, hogy az úgynevezett posztabortusz szindróma, amely rengeteg anyának, sőt apának is okoz súlyos mentálhigiénés problémákat, a gyógyszeres kezelések, az inproduktivitás és a munkából kiesés miatt milliárdos léptékű károkat idéz elő a nemzetgazdaságban.

A Magyarok Európában Egyesület különösen fontosnak tartotta a részvételt az 1956-os forradalom hatvanötödik évfordulóján rendezett békemeneten, ugyanis 1956. június 4-én lett hatályos az abortusztörvény is.

– Szovjet nyomásra vezették be – mondta el lapunknak Görgey Zsuzsanna. – Azt, hogy mennyire idegen volt ez a magyar nép kultúrájától, gondolkodásmódjától, hitétől, szokásaitól, jól jellemzi az orvosok reakciója. 

Tömegesen tagadták meg, hogy elvégezzenek ilyen műtéteket. Mivel azonban a Szovjetunió kifejezetten presszionálta a magyar egészségügyet az abortuszok számának emelésére, ezek az orvosok a forradalmi helyzetet kihasználva elhagyták az országot, akik mégis maradtak, vagy más területre próbálták átképezni magukat, vagy elhagyták a pályát. Én magam is beszéltem olyan orvossal, aki először szülész-nőgyógyászból röntgenorvos lett, majd végleg elhagyta a pályát. Egy olyan orvosról tudunk, aki úgy tudta végigcsinálni a karrierjét, hogy végig megtagadta a terhességmegszakítások elvégzését.

Görgey Zsuzsanna szerint az abortusz egy eszköz volt a kommunista Szovjetunió számára, hogy harcoljon a polgári hagyomány ellen.

– Ugyancsak orvosoktól tudom, hogy akik együttműködtek a rendszerrel, kifejezetten a középosztálybeli, tehát a polgári neveltetésű nőket beszélték rá a műtétre. Sokszor nagyon is agresszív eszközöket használtak

– fejtette ki. – Mindezt kutatások is igazolják.

Felmerül a kérdés, hogy a középosztály gyengítése mellett mi volt a cél? Miért ragaszkodott mindehhez a Szovjetunió?

– Egy orvoscsoport tagjai egy alkalommal, egy moszkvai szakmai úton feltették ezt a kérdést a megfelelő helyen – mesélte Görgey Zsuzsanna. 

– Az volt a válasz, hogy a magyar, az nem számít, az nem szláv nép.

Az elnök elmondta, 1956 óta hat és fél millió magyar magzat lett terhességmegszakítás áldozata.

Borítófotó: Az abortusztörvény 1956-os elfogadása óta hat és fél millió magzat halt meg ilyen műtét miatt

(Fotó: illusztráció)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.