Eötvös József igaz magyar és igaz keresztény ember volt + galéria

Amikor báró Eötvös Józsefre emlékezünk, nemcsak a reformkori politikusra, hanem olyan emberre is gondolunk, aki a magyar történelem legnagyobbjai közé írta be nevét – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szombaton Ercsiben báró Eötvös József és családja újratemetésén.

Ercsi, 2021. november 6. Ksler Mikls emberi erforrsok minisztere beszdet mond a br Etvs Jzsef s csaldja jratemetse alkalmbl tartott gyszmist kveten a Nagyboldogasszony-templomban, Ercsiben 2021. november 6-n. MTI/Vasvri Tams Fotó: Vasvári Tamás

Kásler Miklós a Spányi Antal megyéspüspök által bemutatott gyászmise utáni méltató beszédében kiemelte:

– Eötvös József igaz magyar és igaz keresztény ember volt.

Emlékeztetett: a magyar reformkor nagyjai – köztük Eötvös József – legalább 50-60 évet beszélgettek végig arról, hogyan lehetne elérni azt, hogy a közjót segítsék, „a nemesség jogait kiterjesszék az egész nemzetre, megosztva a hatalmat és az esélyeket mindenkivel a magyar hagyományok szellemében, keresztény hittel, törvényesen, alkotmányosan.”

Kásler Miklós szerint báró Eötvös József egész életét két dolog határozta meg: a közjó szolgálata, illetve az irodalom és a bölcselet.

A Batthyány-kormány és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatási minisztereként megoldást talált nemzetiségi kérdésekre, a zsidók emancipációjára, bevezette az ingyenes állami közoktatást, középiskolai és egyetemi reformot vezetett be.

A tárcavezető szerint Eötvös munkássága tette lehetővé azt az elképesztő fejlődést, amelyet 1867, a Deák Ferenc által kiegyenlítésnek nevezett időszak után Magyarország produkált, amikor 1914-ig a GDP a tizenhatszorosára nőtt. Emellett

megteremtette az alapokat ahhoz, hogy a trianoni katasztrófa után Klebelsberg tovább fejlessze közoktatási rendszerét, és ezzel biztosítsa a halálra ítélt ország megmaradását.

A gyászmisét követően a koporsókat a korabeli hagyományoknak megfelelően lovaskocsival szállították át az Eötvös-kápolnába, ahol búcsúbeszédet mondott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is. 

Utóbbi felidézte, hogy öt éve szerették volna a csontokat visszahozni eredeti helyükre, de csak most sikerült összefogással, a báró halálának 150. évfordulóján. Össznemzeti ügynek nevezte az újratemetést, amellyel beteljesítik a báró végakaratát.

Báró Eötvös József író, költő, politikus, államférfi 1813. szeptember 3-án született Budán. 1826–1831 között jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett.

1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektől, emigrált.

1851-ben hazatérve ismét részt vett a közéletben, 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy-társaság újjászervezésében. 1867 után – egyedüliként a ’48-as miniszterek közül – az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén.

Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést. 1871. február 2-án halt meg Pesten.

Borítókép és galéria: Báró Eötvös József és családja újratemetése Ercsiben, 2021. november 6-án (Fotók: MTI/Vasvári Tamás)