Gulyás Gergely: Az egészségügyi kapacitások bőségesen rendelkezésre állnak

Általánosan kötelező oltást a kormány továbbra sem rendel el, azt a munkáltatók tehetik meg dolgozóik körében.

Budapest, 2021. szeptember 15. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2021. szeptember 15-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

Tájékoztatása szerint Magyarországnak bőséges vakcinamennyiség áll rendelkezésére: Pfizerből több mint hárommillió vakcina van raktáron, Modernából és Janssenből körülbelül egymillió, kínai vakcinából pedig kétmillió fölött. A legtöbbet azonban Pfizer-vakcinával oltanak – fűzte hozzá. 

A kormány rögzíti az üzemanyagárat 

A miniszter továbbá kifejtette, hogy Európában az energiaügyek rosszul állnak, energiaválság van, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára. Hazánk azonban továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartásában, és károsnak tartják az olyan baloldali nyilatkozatokat, hogy a rezsicsökkentés nem tartható fenn – szögezte le. Gulyás Gergely elmondta, hogy a benzin ára ugrásszerűen nőtt meg egy év alatt, Magyarországon azonban Európában a hetedik legalacsonyabb áron vásárolhatunk üzemanyagot. Mivel ez az ár a teljes gazdaságra hatással van, ezért 

a kormány úgy döntött, hogy maximalizálja az üzemanyagárat: november 15-től  tehát a benzin és a gázolja literenkénti ára maximum 480 forint lehet. A rendelet három hónapos időtartamra vonatkozik, ezt követően felülvizsgálják azt.

Elmondása szerint ezzel a lépéssel a társadalom kilencvenöt százalékának problémáját tudják kezelni. Ez az előírás a fogyasztókat, nem pedig az ipari szereplőket védi – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy számítanak-e vitára a benzinár maximalizálása miatt, Gulyás Gergely közölte: ezt nem tiltja semmilyen uniós norma, és Horvátország esetében sem lépett közbe Brüsszel.

Az energiaár-robbanás kapcsán újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: aki megteheti, be fog jelentkezni az egyetemes szolgáltatók körébe. – Ez a piaci ár felét jelenti, ami az energiaszolgáltatóknak százmilliárdos többletköltséget jelent. Reménykedünk azonban, hogy lehet plusz bevétel is az eltárolt energiákból – mondta, majd hozzátette: az egyetemes szolgáltatókon elkönyvelt veszteségben az államnak kell segítenie a megfelelő, felelős gazdálkodás szellemében. – Lehetnek olyan szektorok, ahol külön segítségre lesz szükség, azonban erről még nem született döntés – tette hozzá. Kiemelte: a távhőszolgáltatóknak állami segítségre lesz szükségük, amelyről azonban még nem született döntés.”

Önkénteseket fognak kiképezni a határ védelemre 

Szavai szerint az energiaválság mellett migrációs válság is kialakult Európában. Ennek része az afganisztáni kivonulás humanitárius következménye, de a legnagyobb nyomást a lengyel határon kialakult helyzet okozza – mutatott rá. Gulyás Gergely hangsúlyozta: 

Magyarország ragaszkodik hozzá, hogy Lengyelország megkapjon minden olyan segítséget az uniótól, amelyet Magyarország nem kapott meg 2015-ben.

Arra is kitért, hogy a bizottságtól egyelőre nem érkezett válasz Orbán Viktor miniszterelnök levelére, amelyben arra kérte a uniót, hogy fizesse meg Magyarországnak az eddigi közel 600 milliárd forintos határvédelmi kiadását.  Megjegyezte, a lengyel határvédelemmel kapcsolatban már másképp nyilatkoznak Brüsszelben, ez akár hatással lehet a magyar kérésre is. 

A tárcavezető bejelentette, hogy 

önkénteseket fognak kiképezni a határvédelemre, amelynek fejleményeiről a következő hetekben várható további tájékoztatás.

 – A magyar határon napi szinten ezer fölött van a határátlépési kísérletek száma, ami ugrásszerű növekedés a tavalyi évhez képest, tehát több élő erőre van szükség a határvédelemhez – fogalmazott, majd kiemelte: nem csak Magyarország, de egész Európa határait is védjük. Szóba került a migrációval kapcsolatos német álláspont is. Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva elmondta: mivel új német kormány alakul, ezért előre semmit nem lehet biztosan tudni, de egyes jelenségek arra utalnak, hogy az új kormány is támogatni fogj a brüsszeli álláspontot, és ez tragikus következményekhez vezethet a külső határvédelemben.

Városháza-ügy: a tagadástól a beismerésig 

Az Origó kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta, nehezen értelmezhető az, amit Karácsony Gergely a Városháza ügyében tett: rövid idő alatt a teljes tagadástól jutott el a beismerésig. 

A miniszter szerint ijesztő jelenség tanúi lehettünk.  Mint elmondta, gyanús, hogy Karácsony Gergely már két éve felvetette, hogy másképpen kellene hasznosítani a területet, majd két évig nem történ semmi, és most előkerült az eladás ötlete. 

A tárcavezető ugyanakkor megjegyezte, hogy a kormány nem avatkozhat be a főváros ügyeibe. – Budapesten a baloldal nyert, ennek megfelelő a vezetés, de semmiképpen sem lenne helyes politika, ha a kormány felülbírálná a fővárosi döntéseket – fogalmazott. 

A baloldal rezsicsökkentés-ellenes kampányáról úgy nyilatkozott: a baloldal politikájának része az energetikában a piaci árak érvényesítése. Ha a korábbi baloldali kormányzást idézzük fel, mindig drágulást tapasztalhattunk. Ha ők kerülnek újra hatalomba, akkor kétségtelenül vége lesz a rezsicsökkentésnek – figyelmeztetett. 

Pedagógusok: A nagyobb bérrendezés a következő ciklus feladata 

– A kormány napirendjéről semmilyen adócsökkentés nem került le, azonban priorizálni kell – válaszolta a miniszter, majd hozzátette: ahogy a 25 éven aluliaknak nem kell majd adót fizetniük, úgy a négygyermekes anyáknak sem. – Az lenne jó, ha az állami elvonások mértéke az egyharmadhoz közelítene – tette hozzá.

 A minimálbér emelésével kapcsolatban a miniszter rámutatott: a jelenlegi megállapodás értelmében jóval nagyobb mértékű emelés történik a minimálbérnél, mint amennyit az infláció indokolt. 

A pedagógusok bérrendezéséről hangsúlyozta: január elsejével egy kisebb emelés jön a pedagógusoknak, a nagyobb bérrendezés azonban – ha a választók bizalmat szavaznak nekik – a következő ciklus feladata lesz. Elmondása szerint a kormánnyal nem szimpatizáló pedagógiai szakszervezetek is elismerték, hogy 2012 óta jelentős szintet léptek, azonban a gazdasági növekedésnek hála az átlagbérek is olyan mértékben növekedtek, amely a pedagógusok fizetésénél is nagyobb mértékű növekedést igényel – mutatott rá.

Borítókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)