időjárás 12°C Petra 2022. október 2.
logo
Tranzitország mellett célországa is vagyunk a maffiáknak

Hazánkban is dúl az emberkereskedelem

Szemán László János
2021.11.07. 14:45 2021.11.07. 14:57
Hazánkban is dúl az emberkereskedelem

Az ENSZ és az Europol is a maffiák fő bevételi forrásaként kezeli az emberkereskedelmet. Ebben Magyarország amellett, hogy tranzitország, egyben célország is. Ugyanakkor előfordul belföldi emberkereskedelem is: prostitúcióra kényszerítés, rabszolgatartás.

Az Europol és az ENSZ a szervezett bűnözés egyik legveszélyesebb ágaként tekint az emberkereskedelemre, amely alatt elsősorban emberek szexuális célú kizsákmányolását értik. Egy a kormány honlapján megtalálható tanulmány megállapítása szerint 

Magyarország elsősorban tranzitország az Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából, Romániából Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba irányuló prostitúciós célú emberkereskedelem tekintetében. 

Hazánk emellett kiinduló országként is jelen van, főként az Ausztriába, Németországba, Hollandiába valamint más nyugat-európai országokba irányuló, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem vonatkozásában. Ezeken túlmenően pedig célország Ukrajnából, Moldáviából, Romániából és Oroszországból.

Célország is vagyunk

A tanulmány azt is leszögezi, a biztatóbb jövőkép, a magasabb életnívó, a jobb élet- és munkakörülmények (vagy azok képzete), a kalandvágy, a gyors meggazdagodás ígérete az úgynevezett húzó tényezők közé tartoznak. 

Az Európából származó sértettek száma az emberkereskedelem terén kétszeresére, illetve háromszorosra nőtt a 90-es évek eleje óta (Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Németországban). Ugyanakkor a kelet-közép-európai országok egymástól is jelentősen eltérő gazdasági helyzete elindította az ezen országokon belüli forgalmat a jobb megélhetést biztosítók irányába (elsősorban a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország felé).

Kérdés, mennyire befolyásolja az emberkereskedő maffiák tevékenységét az illegális migráció, illetve hogy 2015-ös népvándorlás után – az operatív jelentések és hatósági elemzések szerint – ismét csúcsokra tör az embercsempészet, ami térségünkben jelenleg a legjövedelmezőbb foglalatosság a bűnözőknek. Az ENSZ a 2015-ös, Európára zúduló migránsáradat következményeit elemezve aggódását fejezte ki, hogy több mint tízezer gyerek érkezett szülők és hozzátartozók az Európai Unióba, a gyerekek többségét a bűnözés szippantotta be. 

Jó részük emberkereskedők karmaiba került, akik szexuális tárgyként értékesítették, és/vagy bűncselekmény elkövetésére, jellemzően zseblopásra, a koldusmaffiák pedig szervezett koldulásra kényszerítették őket.

Az Europol megállapítása szerint a migrációra rátelepült embercsempész bandák hálózatait az emberkereskedők is használják. A már említett kormányzati honlapon elérhető elemzés szerint az áldozatok célországba történő beléptetése legális és illegális csatornákon keresztül egyaránt zajlik. A belépés gyakran hamis vagy hamisított útlevéllel történik, az sem ritka, hogy az emberkereskedelem áldozata embercsempészet révén – a zöldhatáron átjutva vagy autóban, hajóban, konténerben, vonatban elrejtve – jut be a célországba. 

Az emberkereskedelem azonban nem feltétlenül külföldre irányul, itthon is gyakorta előfordul.

 Most csak két enyingi kötődésű ügyet említünk. Az egyik a rabszolgatartáshoz, a másik a prostitúció elősegítéséhez kapcsolódik. Az utóbbival kapcsolatban elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy korábban évtizedeken át kitartottságért vonták felelősségre azokat, akik prostitúcióra vettek rá nőket, nagy ritkán férfiakat. Alig két éve azonban homlokegyenest megváltozott a vádemelések gyakorlata e téren, ma már nagyon ritka, hogy csak kitartottsággal vádolják meg az elkövetőt. A jogalkalmazás változása eleinte azt hozta, hogy kitartottság mellett emberkereskedelem is szerepelt a vádak között sok ügyvéd általános megrökönyödésére. Napjainkra pedig szinte teljes egészében az emberkereskedelem a vád, a hozzá tartozó lényegesen súlyosabb büntetési tételekkel.

Cozma gyilkosa is emberkereskedő

Ennek a megváltozott törvényalkalmazásnak lett alanya Marian Cozma veszprémi román válogatott kézilabdás egyik enyingi gyilkosa, Sztojka Iván. Vagyis S. István, hiszen Sztojka nevet változtatott a fegyházban.

Sztojka Iván (szakállal) a Cozma-gyilkosság miatti perében Fotó: Krizsán Csaba

Összesen tizenkét és fél évet kell még fegyházban letöltenie a még Sztojka Ivánként hírhedtté vált bűnözőnek, amennyiben a minap kapott fegyházbüntetése jogerőre emelkedik. Az újabb bűncselekményt ugyanis

feltételes szabadlábra helyezése alatt követte el, így a Cozma-gyilkosságért kapott, teljes ki nem töltött négy évet is le kell ülnie.

S. István (Sztojka) nyolc és fél évet kapott első fokon emberkereskedelem és pénzmosás miatt, amit teljes egészében ki kell majd töltenie, és amihez hozzájön még a Cozma-gyilkosságért kapott büntetéséből ki nem töltött négy év fegyház is.

Sztojka a vád lényege szerint mintegy húsz éve ismeri a sértettet, akivel szabadulása után – jó magaviseletére teintettel kedvezménnyel szabadult – vette fel ismét a kapcsolatot. Később hamis biztonságérzetet keltve és közös jövőt ígérve a nőt prostitúcióra kényszerítette, majd napi szinten kérte számon a bevételt. A vád szerint jelbeszéddel kommunikáltak, amelyben a „Hány kilométert futottál ma?” és a „Mennyi a lekvár?” kérdések gyakran előfordultak. A kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem mellett a vádiratban a pénzmosásra való felbujtás is szerepelt.

 Az elsőfokú ítélet ellen a Győri Fellebbviteli Főügyészség súlyosítást kérve fellebbezett, mondván: a vádlott a börtönben nevet változtatott, de nem változott meg, bűnöző maradt.

Rabszolgákat tartottak

Egy minap elfogott enyingi pár – egy 58 éves férfi és 56 éves élettársa – az emberkereskedelem egy másik fajtáját gyakorolta, a megalapozott gyanú szerint rabszolgákat tartottak. 

Itt laktak az enyingi pár rabszolgái Fotó: Police.hu

A páros két év leforgása alatt több férfit vett rá, hogy a család részére ellenszolgáltatás nélkül végezzen munkát. 

Az áldozatokat kényszermunkára fogták: több mint egy tucat lovat kellett tisztán tartaniuk, háziállatokat etetniük, egyéb, ház körüli munkát végezniük csekély élelmezés fejében. Többen egy tíz éve leégett, tető és fűtés nélküli házrészben laktak, míg társuk egy utcán álló, szintén fűtetlen mikrobuszban élt. Volt olyan időszak, hogy mindannyian az istállóban aludtak, ahol a lovak közelsége melegítette őket. Fizetést sosem kaptak a napi 14-16 órában elvégzett munkájukért, sőt kérésük ellenére még másik ruhát sem. Napi egyszeri eledelük főként kenyér volt virslivel vagy kevés májkrémmel, de néha olajos kenyeret kaptak, ezért mindig éhesek maradtak, és egyre soványabbak lettek.

 A sértettek az udvaron lavórban, a nap által felmelegített vízzel mosakodtak. Egyikőjük telefonját és személyi okmányait is elvették az elkövetők, és a bántalmazások során több fogát kiütötték, orrát eltörték. A kizsákmányolók rendszeresen megfenyegették áldozataikat, ha elmennek, megverik őket, máskor kijelentéseikkel emberi méltóságukban alázták a rabszolgaként tartott férfiakat.

Borítókép: Prostituáltak ott felejtett cipői és energiaital Rákospalota határában (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.