A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Gyárfás Tamás és védője által felkért magánszakértő és szakkonzulens eljárásból való kizárásáról szóló végzést – a döntés a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával egyezően született meg, írta meg elsőként a PestiSrácok. A másodfokú végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.
Mint ahogy a hírportál és lapunk egy hónapja beszámolt róla, a Fővárosi Törvényszék – a Fővárosi Főügyészség indítványával egyezően – kizárta Gyárfásék magánszakértőjét a Fenyő-gyilkosság eljárásából. A törvényszék végzésében leírta, hogy a magánszakértő véleménye sok helyen feltételezéseket tartalmaz, kompetenciahatárokat lép túl, illetve Gyárfás védekezését ismételte meg a véleményében úgy, hogy azt abban szakértői megállapításként szerepeltette.
Az elsőfokú, a táblabíróság által helybenhagyott bírósági végzésében leszögezik:
a magánszakértő tényként elismeri, hogy a védelem érdekeit képviseli, holott ez a bíróság szerint a jogszabályok teljes félreértése, hiszen a szakértőnek akkor is pártatlannak kell lennie, ha őt a védelem kéri fel.
A végzésben olvasható:
a törvényszéket a kirendelt eseti szakértő, valamint a szakkonzulensek folyamatosan tájékoztatták az őket ért írásos és telefonos presszióról, nyomásgyakorlásról a magánszakértő részéről
A magánszakértő pejoratív jelzőket is tett az eseti szakértőre és negatív jelzőkkel illette a szakértői team véleményét, amit „felháborítónak” gondolt.
A végzés szerint a magánszakértő nyomásgyakorlása a szakértői egység megbontását célozta meg, de a bíróság azt is megemlítette, hogy a szakértői pártatlanság egyik oka lehet az is, hogy a magánszakértő „atyai jó barátja” Gyárfás Tamás barátja is egyben.
A PestiSrácok szerint a bíróság hangsúlyozta azt is: a magánszakértő kizárólag Gyárfás érdekét képviselte, a szakértői vélemény pedig megismételte a vádlotti védekezést. A magánszakértő úgy bocsátkozott feltételezésekbe, hogy arra vonatkozóan kérdést sem kapott, például amikor arról írt, hogy „Portik Gyárfás állítólagos megbízását pénz vagy más konkrét ellenszolgáltatás nélkül hajtotta végre, azaz Fenyő János megölése valójában szívességi gyilkosság lett volna”. A bíróság szerint azonban kompetenciahatár-túllépés volt annak a bemutatása, hogy kinek állt érdekében Fenyő megöletése. A bíróság szerint a magánszakvéleményben a vádlotti védekezés köszön vissza akkor is, amikor arról értekezik annak szerzője, hogy a Portik–Gyárfás-beszélgetés során utóbbi milyen gesztusokat tett, holott ez a hangfelvételekből nem támasztható alá, illetve amikor megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő „átsodródott” a vád oldalára.
Borítókép: Gyárfás Tamás és védője, Zamecsnik Péter a törvényszék folyosóján várakozik az egyik tárgyalási napon (Fotó: Kurucz Árpád)
