A közösségi média és a sajtó szerepeiről szervezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Mathias Corvinus Collegium, amelynek keretében több neves újságíró és médiaszakértő vitázott, illetve vitázik egymással.
A Közösségi média – platform vagy kiadó? című beszélgetés elején Szilvay Gergő, a Mandiner újságírója moderátorként elmondta: a közösségi háló több véleményvezért, sőt politikust is letiltott, köztük Toroczkai Lászlót vagy éppen Donald Trumpot. – Sőt, valakit azért tüntettek el a közösségi médiából, mert azt mondta, hogy a férfiak nem tudnak szoptatni – tette hozzá.
Ralf Schuler, a német Bild című lap munkatársa arról beszélt, hogy ha valaki a Bildnek vagy a Der Spiegelnek dolgozik, akkor naponta találkozik a cenzúrával. – Sokszor azért tiltanak le felhasználókat, mert egy olyan posztot oszt meg, amelyet a Facebook nem bír el – mondta Schuler, aki szerint nagyon átláthatónak kellene lennie egy ilyen platformnak, például azért, hogy egyértelmű legyen, mi után számíthat az ember tiltásra.
– Sokszor beszélgettem Angela Merkel német kancellárral és mindennapos fejtörést okozott neki, hogy a közösségi platformokat hogyan lehetne szabályozni úgy, hogy a túlzott beavatkozást elkerüljék
– idézte fel Ralf Schuler, aki azt is hozzátette: ezenkívül mindennapos problémájává vált az online kiadóknak, hogy nem kap elég bevételt a platformoktól az elérések után. – A baloldali gyűlöletkeltőket nagyon nehéz megállítani – jegyezte meg újságíró.
Norman Lewis, a Futures-Diagnosis, a londoni székhelyű üzleti tanácsadói cég igazgatója elmondta: a Facebook politikai szerepvállalása azért problémás, mert
Mark Zuckerberget senki nem választotta meg, mégis teljhatalmi ura annak a térnek, amelyben több mint hárommilliárd ember aktív.
– A nyugati kormányok visszautasították azokat a felelősség-vállalásokat, amelyek a szólásszabadságra vonatkoznak és átadták ezeknek a jogát a platformoknak. Ennek az lett a következménye, hogy a platformok sokkal nagyobb kontrollt gyakorolhatnak az emberekre, mint az adott kormány – jelezte az igazgató. Norman Lewis arról is beszélt, hogy
valójában technokrata-diktatúra van szerte a világon, hiszen Zuckerberg személyében van egy milliárdos technokrata, aki bármikor elvághatja a New York Post elérését a „szólásszabadság” jegyében.
– Mi magunk a metoo-visszhangzójává válhatunk akár egy döntés hatására – jegyezte meg. Arra is figyelmeztetett, hogy ha vélemény ütköztetésének alapelvét nem gyakoroljuk, akkor már a demokrácia van veszélyben. – Hiszen az erőszakról vagy a pornográfiáról ugyanúgy muszáj beszélni annak érdekében, hogy megvédjük azoktól az embereket, figyelmeztessük őket az ezekre vonatkozó veszélyekre, és nem véleménybuborékokban tartani őket – tette hozzá az igazgató.
Gladden Pappin, az American Affairs című politikai lap társalapítója szerint a legnagyobb platformok minél több embert próbálnak bevonzani a liberális véleménybuborékokkal teletűzdelt közegbe. – Például a tartalmak egy része arról szól, hogy „Joe Biden a világegyetem legnépszerűbb politikusa” – közölte. Pappin arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban próbáltak olyan törvényeket létrehozni, amelyek szabályozták volna a Facebook-ot, de ezek egyelőre nem vezettek eredményre. – Amikor a Facebook 2004-ben útjára indult, akkor egyszerű platformként üzemelt, ma már rettentően bonyolult eszköz – idézte fel a társalapító, aki szerint az lenne az ideális helyzet, ha a legnagyobb internetes platformok betartanák a törvényeket.
– Ha az állam korlátozza a pornográf vagy az LMBTQ-tartalmakat, akkor a platformoknak ehhez igazodniuk kellene
– jegyezte meg.
Arnaud Dassier, a párizsi székhelyű Avisa Partners elnevezésű kockázatmenedzselési vállalat társalapítója elmondta: a Facebook nem ismeri a szarkazmust vagy a viccet. – A platformok szabályozásmániája nem fogja megoldani a gyűlöletbeszéd visszaszorítását, mint ahogy eddig sem sikerült a történelem során – mutatott rá Dassier, aki úgy látja, a politikusok mindig megpróbálják egy kicsit a platformokra hárítani a felelősséget, méghozzá a gyűlöletbeszédek engedésével vádolva azokat. Kérdésre arról is beszélt, hogy jelenleg lehetetlen kiépíteni egy nemzeti platformot, legfeljebb akkor, ha a nemzeti szabályokra hivatkozva kitilthatóak a nagy közösségi médiumok.
Őry Mariann, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának vezetője úgy fogalmazott:
a Facebook gyakorlatilag kitörölheti az Egyesült Államok elnökét is a közéletből, ez pedig több mint aggályos az országok szuverenitását tekintve.
– Maga a Facebook ma már egy virtuális valóság, sok felhasználó számára pedig maga az internet, hiszen a híreket ezen a platformon érik el. – Ha olyan cikkeket látunk, amelyek a kormányról alakítanak ki álhíreket, akkor hiába jelentjük fel ezeket, a Facebook nem tesz semmit arra hivatkozva, hogy nem ütközik az alapelveikbe – mutatott rá az újságíró.
