– Egy-egy program vagy előterjesztés mögött mindig közös együttműködésre számítok, hiszen az állatvédelem közös ügyünk. A februárban indított állatvédelmi párbeszéd alkalmával több mint 262 ezer ember mondta el a véleményét – reagált a Magyar Nemzet kérdésére Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Az országgyűlési képviselőt egy évvel ezelőtt bízták meg azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az új Nemzeti állatvédelmi programot.
Ennek eredményeként Kocsis Máté frakcióvezetővel közösen benyújtották az állatvédelmi jogszabályi környezetet szigorító csomagot az Országgyűlésnek. Ovádi leszögezte: a cél az, hogy Magyarország öt éven belül az állatvédelem tekintetében is Európa élmezőnyébe tartozzon.
– Az európai viszonylatot tekintve szigorú a hazai állatvédelmi jogszabályi környezet, de vannak hiányosságok, ezért ahol tudtunk, ott finomítottunk rajta, ahol kellett, ott erősebb szankciókat vezettünk be. A most benyújtott büntetőjogi tárgyú előterjesztésünk nyomán első ízben nyílhat lehetőség Európában a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre. Ismerős lehet mindenki számára a karcagi eset, ahol százhúsz kutyát kellett lefoglalnia a hatóságoknak, ráadásul az állatok többsége hangszálvágott volt – mutatott rá Ovádi Péter, aki felidézte azt a megbotránkoztató esetet is, amikor egy nő az autójához kötötte és húzta a kutyáját maga után, majd a még élő állatot eltemette. Az állatvédelmért felelős miniszteri biztos közölte, hogy az előterjesztés elfogadása esetén a nagyobb nyilvánosság előtt végrehajtott állatkínzás is súlyosbító körülménynek tekintendő. Emellett szigorú szankciókkal, új minősített esetekkel bővül a büntetőbíróság eszköztára az állatokkal szemben elkövetett cselekmények kapcsán. Szankcionálhatók lennének a visszaesők és az állatmérgezéses esetek is, utóbbinál az előkészület is büntethető lenne, hiszen a csalétek kihelyezése önmagában veszélyes.
– Ami jelentős változás: a jelenlegi maximum hároméves szabadságvesztés különösen súlyos esetekben öt év letöltendő börtönbüntetésre emelkedik. Sarkalatos pontja a módosításnak, hogy az állatviadaloknál innentől nemcsak a szervezőket, hanem a résztvevőket is büntetnék – szögezte le Ovádi Péter. A miniszteri biztos hangsúlyozta: az előterjesztést hosszú, hónapokig tartó közös munka előzte meg.
– Ezúton is szeretném megköszönni a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkát. Köszönöm, hogy minden szakma szerette volna megismerni a másik oldalt, ezáltal jól megfontolt, sok mindenre kitérő, Európában egyedülálló állatvédelmi büntetőjogi javaslat készülhetett el – emelte ki Ovádi Péter, aki hozzátette: nagyon örül annak, hogy a rendvédelmi szervek nyitottak az állatvédelemre, az Állatvédelmi kódex aláírásánál is jelen voltak.
– Az elmúlt időszakban jó néhány esetben született már ítélet letöltendő börtönbüntetésre. Mi most megadjuk azokat az új lehetőségeket, amelyekkel élni tud az igazságszolgáltatás. Úgy gondolom, a törvénymódosító javaslat elfogadása esetén a szigorításnak elrettentő hatása lesz az állatkínzók felé – mondta lapunknak az állatvédelemért felelős miniszteri biztos.
Borítókép: Illusztráció - kiskutyák az Etyeki Állatvédő Egyesület menhelyén (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
