időjárás 1°C Miklós 2021. December 6.
logo
A 2004. december 5-i népszavazás óta ugyanaz a magyarellenes uszítás zajlik Gyurcsányék részéről

Takaréklángon sincs a baloldal és a határon túli magyarok viszonya

Pósa Károly–Ternovácz Áron
2021.11.21. 15:43 2021.11.21. 18:18
Takaréklángon sincs a baloldal és a határon túli magyarok viszonya

A magyar balliberális oldal pártjainak prominensei csak „lopakodó üzemmódban” mernek kampányolni a határon túli magyarok között, vagy legtöbbször ki is hagyják az eleve kudarcosnak sejlő látogatásokat. Pontosan tudják, érzékeltetik velük minden határon túli magyar közösségben, hogy a Gyurcsány neve által fémjelzett koalíciónak – pont a szellemi vezérük rossz emlékű nemzetpolitikája miatt – aligha terem politikai babér az elszakított országrészeken élő magyarság körében.

Még a jól értesültek figyelmét is elkerülte az a tény, hogy a hónap elején Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti megválasztása utáni első külföldi útja a Délvidékre vezetett. Sajtóértesülések szerint Erdélybe készült, de aztán inkább a Vajdaságba látogatott, ahol miként a szerbiai, úgy a helyi magyar politikum képviselői sem voltak rá kíváncsiak. Mindössze a nagybecskereki püspök, Ladiszlav Nemet fogadta, de az esemény nem volt sajtónyilvános. 

A délvidéki magyar média ugyan hírt adott a látogatásról, ám annak visszhangja korántsem tekinthető pozitívnak. 

Beszédes tény, hogy még a magyarországi balliberális erőkkel szimpatizáló helyiek körében is kritika fogalmazódott meg Márk-Zayval szemben, „konkrétumok nélkülinek” és „semmitmondónak” minősítve a látogatását. November 5-én Cseh Katalin harmadmagával megkoszorúzta Zentán a délvidéki magyar háborúellenes megmozdulások tiszteletére felállított emléktáblát. A látogatása olyannyira titkosra sikerült, hogy arról még a délvidéki magyar publicisták is csak afféle „inkognitó módban” lezavart eseményről írtak. 

A Momentum politikusa egy balliberális online portálnak nyilatkozva a 17 évvel ezelőtti gyászos december 5-i népszavazás kapcsán kifogásokat keresett és személyes érintettségével is próbált empatikusnak tűnni, ám sokat elárul az együttérzés mibenlétéről, ha utánaszámolunk, hogy Cseh képviselőnő 2004-ben 16 éves lehetett és nagyszüleivel ellentétben sosem élt a Délvidéken.

A vérszegényre sikerült külhoni utak mellett idehaza a DK és a Párbeszéd a koronavírus-járvány alatt sem szakította félbe magyarellenes kirohanásait. Tavaly áprilisban Szabó Tímea a parlamentben például éles hangon kérte számon azt, hogy a kormány a határon túli magyaroknak szájmaszkokat küldött. 

A DK-s Arató Gergely közösségi oldalán a határon túli magyarokkal kapcsolatban azt írta: nem tartja igazságosnak „emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”. 

Ugyanilyen hangnemben uszított a kárpátaljai magyarok ellen egy online sajtótájékoztatón Vadai Ágnes: 

Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is.

Ám nem ez volt az egyetlen kirohanása a Gyurcsány-párti képviselőnek. Korábban Vadai – 2018 elején, amikor a kormány egyszerűsítette a honosítási eljárásokat – azt írta közleményében: „az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárrá vált egymillió ember között pedig a legóvatosabb becslés szerint is ötezer terrorista, emberkereskedő és drogdíler előtt nyílt meg Európa határa.”

Fotó: Balogh Zoltán

Szintén ezekhez az esetekhez kapcsolódik, hogy a Momentum a magyar nemzeti kisebbségi érdeket védő tömörülések (RMDSZ, MKP) helyett a liberális Renew Europe testvérpártjait támogatta a romániai, szlovákiai választásokon, ezzel a külhoni nemzetrészeknél mérhetetlen károkat okozott, felhördülést keltett.

Nem is olyan régen az RMDSZ ellen korteskedett és román párt támogatására buzdította az erdélyi magyarságot, amikor mi az önkormányzati és a parlamenti magyar képviseletért küzdöttünk, egy másik része pedig ma sem bánja azt, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazási kampányban 23 millió román munkavállaló megjelenésével riogatott Magyarországon

– jelentette ki Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke az eset kapcsán. 

Amióta Jakab Péter vezeti az Jobbikot, sorra próbál rálicitálni a DK-s uszításokra. A hajdan szebb napokat látott radikális jobboldali párt elnökének tavaly márciusi, a Válasz Online-nak adott interjújából az derült ki, szerinte nem feltétlenül kell szavazati jog a határon túli magyaroknak. 

„Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, ez legitim vita lehet”

 – mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök. Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamenti vita azonnali kérdések órájában Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.

A Gyurcsány kormány a határon túli magyarság elleni gyűlöletkampányát a létbizonytalanságra, az emberi irigységre építette fel.  Huszonhárommillió betelepülő románnal riogattak, a családoknak járó pénzek elvételével, munkahelyek, lakhatások ellehetetlenítésével hergelték a lakosságot. Minden harmadik hirdetőtáblán a „felelős döntés 2 × NEM” felirat virított. A hazugságokon alapuló szocialista propagandakampány ellenére, a népszavazáson részt vevő anyaországi magyarok többsége igent mondott a határon túli nemzettársakra. A hipokrita „baloldali nemzetpolitika” legnagyobb ellentmondása, hogy az a politikai oldal, amely tizenhét évvel ezelőtt a határon túli magyarok ellen foglalt állást, 2015-től kezdődően egészen napjainkig nyíltan a közel-keleti és afrikai bevándorlók mellett kampányol.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Máté Krisztián/Ripost)