Még a jól értesültek figyelmét is elkerülte az a tény, hogy a hónap elején Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti megválasztása utáni első külföldi útja a Délvidékre vezetett. Sajtóértesülések szerint Erdélybe készült, de aztán inkább a Vajdaságba látogatott, ahol miként a szerbiai, úgy a helyi magyar politikum képviselői sem voltak rá kíváncsiak. Mindössze a nagybecskereki püspök, Ladiszlav Nemet fogadta, de az esemény nem volt sajtónyilvános.
A délvidéki magyar média ugyan hírt adott a látogatásról, ám annak visszhangja korántsem tekinthető pozitívnak.
Beszédes tény, hogy még a magyarországi balliberális erőkkel szimpatizáló helyiek körében is kritika fogalmazódott meg Márk-Zayval szemben, „konkrétumok nélkülinek” és „semmitmondónak” minősítve a látogatását. November 5-én Cseh Katalin harmadmagával megkoszorúzta Zentán a délvidéki magyar háborúellenes megmozdulások tiszteletére felállított emléktáblát. A látogatása olyannyira titkosra sikerült, hogy arról még a délvidéki magyar publicisták is csak afféle „inkognitó módban” lezavart eseményről írtak.
A Momentum politikusa egy balliberális online portálnak nyilatkozva a 17 évvel ezelőtti gyászos december 5-i népszavazás kapcsán kifogásokat keresett és személyes érintettségével is próbált empatikusnak tűnni, ám sokat elárul az együttérzés mibenlétéről, ha utánaszámolunk, hogy Cseh képviselőnő 2004-ben 16 éves lehetett és nagyszüleivel ellentétben sosem élt a Délvidéken.
A vérszegényre sikerült külhoni utak mellett idehaza a DK és a Párbeszéd a koronavírus-járvány alatt sem szakította félbe magyarellenes kirohanásait. Tavaly áprilisban Szabó Tímea a parlamentben például éles hangon kérte számon azt, hogy a kormány a határon túli magyaroknak szájmaszkokat küldött.
A DK-s Arató Gergely közösségi oldalán a határon túli magyarokkal kapcsolatban azt írta: nem tartja igazságosnak „emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”.
Ugyanilyen hangnemben uszított a kárpátaljai magyarok ellen egy online sajtótájékoztatón Vadai Ágnes:
Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is.
Ám nem ez volt az egyetlen kirohanása a Gyurcsány-párti képviselőnek. Korábban Vadai – 2018 elején, amikor a kormány egyszerűsítette a honosítási eljárásokat – azt írta közleményében: „az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárrá vált egymillió ember között pedig a legóvatosabb becslés szerint is ötezer terrorista, emberkereskedő és drogdíler előtt nyílt meg Európa határa.”
Szintén ezekhez az esetekhez kapcsolódik, hogy a Momentum a magyar nemzeti kisebbségi érdeket védő tömörülések (RMDSZ, MKP) helyett a liberális Renew Europe testvérpártjait támogatta a romániai, szlovákiai választásokon, ezzel a külhoni nemzetrészeknél mérhetetlen károkat okozott, felhördülést keltett.
Nem is olyan régen az RMDSZ ellen korteskedett és román párt támogatására buzdította az erdélyi magyarságot, amikor mi az önkormányzati és a parlamenti magyar képviseletért küzdöttünk, egy másik része pedig ma sem bánja azt, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazási kampányban 23 millió román munkavállaló megjelenésével riogatott Magyarországon
– jelentette ki Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke az eset kapcsán.
