időjárás 2°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

Újabb lépés a Kárpát-medencei magyarság kutatásában

Magyar Nemzet
2021.11.15. 15:25 2021.11.15. 16:26
Újabb lépés a Kárpát-medencei magyarság kutatásában

A Kárpát-medencei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat mutatja be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) a Kárpát-haza statisztikák elnevezésű felületén. Az oldal célja, hogy segítséget nyújtson a Kárpát-medencei magyarság kutatásához, valamint támogassa a fejlesztések tervezését és megvalósítását. 

A Kárpát-haza statisztikák oldalain megjelenített adatok, térképek, diagramok csupán ízelítőt nyújtanak az intézet által fennállása óta összegyűjtött több tízezer mutató többmilliónyi adatából, amelyek tervezési és tudományos kutatási tevékenységekhez igényelhetők. Ezek mind nyilvános, digitális vagy analóg formában elérhető statisztikák, valamint az európai, illetve országos felmérésekből és nyilvántartásokból származnak.

„A magyarság már világnemzet”

Nemcsak a Kárpát-medencei, hanem a diaszpórában élő magyarság összefogása is fontos feladat – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.

Az intézet természetesen folyamatosan gyűjti, frissíti és feldolgozza a vonatkozó adatokat, amelyek összessége akár egy egységes Kárpát-medencei magyar statisztikai jellegű információs rendszer alapját képezheti a későbbiekben

– mondta Péti Márton, az NSKI elnökhelyettese. 

A Kárpát-haza statisztikák adataiból látható például, hogy a Magyarországra 1985 óta áttelepült külhoni magyarok képzettebbek, mint Magyarország népessége 

(felsőfokú végzettségűek aránya 28, illetve 19 százalék), ők adják a magyarországi orvosok csaknem tíz, a fogorvosok 13 százalékát (miközben a teljes népességnek csak a 2,5 százalékát teszik ki), és ha nem érkeztek volna ilyen nagy számban, akkor Magyarország népessége már 2003-ban tízmillió fő alá csökkent volna (valójában ez 2011-ben következett be). Látható az is, hogy ugyan az iskolázottság jelentősen javult a külhoni magyarság körében az elmúlt évtizedekben (a diplomások aránya 1991 és 2011 között 3,9 százalékról 10,8 százalékra nőtt), de sajnos elmarad a többségi társadalmak értékeitől (a magyar és nem magyar lakosság közötti különbség az alábbiak szerint alakult: Erdély – 5,61 százalékpont; Szlovákia – 6,80 százalékpont; Vajdaság – 5,82 százalékpont).

Továbbá olyan érdekességek is kiolvashatók az adatokból, minthogy a legutóbbi népszámlálás adatai alapján Marosvásárhelyen több magyar él, mint Veszprémben, hogy a legnagyobb külhoni magyar városunk Szabadka (igaz, csak relatív többség van már), a legnagyobb valódi (50 százalék feletti) magyar többséggel bíró külhoni magyar város Sepsiszentgyörgy, a legnagyobb, szinte homogén magyarságot tömörítő külhoni magyar város pedig Székelyudvarhely. 

A sok közigazgatási átszervezés ellenére a külhoni magyarság többsége még mindig magyar többségi lakosságú helyi önkormányzatokban él (pl. Románia 55 százalék, Szerbia 61, Ukrajna 67, Szlovákia 75 százalék), miközben megyei szinten már csak Hargita és Kovászna megye magyar többségű, de itt még az erdélyi magyarságnak is csak harmada él.

A Kárpát-haza statisztikák tartalmaz adatokat a járványhelyzetről, és annak kedvezőtlen gazdasági hatásaival kapcsolatos sérülékenységről is.

Az eredmények szerint az azonnali kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal szemben a külhoni nemzetrészek közösségei szinte kivétel nélkül sérülékenyebbek az anyaország népességénél. Ennek elsődleges oka, hogy e közösségek még inkább elöregedettek, elsősorban az elmúlt évtizedekben tapasztalható Magyarországra való áttelepülésnek, majd a nyugat-európai kivándorlásnak köszönhetően. Az elöregedés Vajdaság és Erdély Székelyföldön kívüli térségeiben, különösen a szórványtérségekben kimagasló értékű. A külhoni magyar közösségek gazdasági érzékenysége is kedvezőtlenebb az anyaországénál, mivel a jövedelmek, a háztartások gazdálkodása és tartalékai szűkösebbek (leginkább Kárpátalján), azonban a válság által leginkább sújtott turizmus jelentősége szinte minden külhoni térség foglalkoztatásában a magyarországinál kisebb (Felvidék 8,4 százalék, Magyarország hét, Kárpátalja 3,6, Vajdaság 3,6, Erdély 3,4 százalék), és a leginkább válságállónak tűnő mezőgazdasági tevékenységek pedig nagyobb súllyal vannak jelen a külhoni közösségek gazdaságában (Vajdaság 20,4 százalék, Kárpátalja 10,7, Erdély 9,3, Felvidék 7,2, Magyarország négy százalék), amely bizakodásra adhat okot a sérülékenységet illetően (természetesen sajnos ellentétes helyzet az üdülőterületek kisebb kistelepülésein).

Borítókép: Szabadka látképe (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)