Építkezésbe fogott a büntetés-végrehajtás, méghozzá a fogvatartottakkal dolgoztatnak egyre több helyen, így például Kőbányán, ahol a börtön szomszédságában lévő telken szolgálati lakásokat építenek. Mi köze van a rabok munkavégzése és a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedése, szakszóval reintegrációja között? Egyebek mellett erről is beszélt a Magyar Nemzetnek Farsang Tamás bv. ezredes, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese.
– A magyar büntetés-végrehajtás közel kilencezres állománya nap mint nap azért dolgozik, hogy az elítéltek törvénytisztelő állampolgárokként történő visszavezetése a társadalomba minél hatékonyabb legyen – olvasható a hitvallásuk a szervezet honlapján. Ugyanott értesülhetünk arról is, hogy a fogvatartottak reintegrációja kiemelt feladatuk. Mit is értünk ezalatt a büntetés-végrehajtásban?
– A társadalomba való visszailleszkedésnek, a reintegrációnak a legfontosabb eleme, pontosabban eszköze a munka. A büntetés-végrehajtásnál alapvető – és kormányzati elvárás is –, hogy százszázalékos legyen a foglalkoztatottság. A foglalkoztatás azonban kiterjesztőbb fogalom, mint a munkáltatás, mert abban benne van az oktatás is és a munkáltatás is. Alapvetően ez azt jelenti, hogy a büntetés-végrehajtásban a fogvatartott vagy dolgozik, vagy tanul. Nyilván a munka az, ami a leghatékonyabban vissza tudja illeszteni a fogvatartottakat a társadalomba.
– Elfoglaltság is számukra, a napi monotonitásból kiszakadhatnak, de ez nem mindenkinek adatik meg. Jól tudom, hogy munkát csak azok végezhetnek, akik nincsenek fegyelmi hatálya alatt?
– Gyakorlatilag így működik a rendszer. Vannak különböző biztonsági besorolások, és annak megfelelően dől el, pontosabban a befogadási és fogvatartási bizottság dönti el, hogy ki milyen munkára alkalmas, illetve alkalmazható. Van olyan fogvatartott, aki biztonsági besorolásánál vagy fegyelmi helyzeténél fogva nem dolgozhat. Alapvetően a cél azonban az, hogy mindenki dolgozzon a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Azon túl, hogy nem ül bent a zárkában, az is fontos, hogy keresménye van. Pénzt keres ezzel, a minimálbér egyharmadát tudja megkeresni munkával. Így nemcsak a saját ellátását javíthatja, pluszélelmiszert tud vásárolni a kiétkezési boltokban, hanem amennyiben otthon hagyott családjának szüksége van anyagi támogatásra, tud pénzt küldeni számukra.
– Személyre szabottan mindenkivel külön foglalkozik a befogadási és fogvatartási bizottság?
– Természetesen mindenkit megvizsgálnak, és egyénileg döntik el a kiszabott büntetés alapján, az előélete alapján, a többletinformációkat figyelembe véve, hogy milyen munkára alkalmas, mit és hol dolgozhat. Például ki lehet-e engedni egyik állattartó telepünkre kicsit szabadabb körülmények közé, vagy szigorú munkáltatási feltételek mellett dolgozhat csak, amikor van mellette egy büntetés-végrehajtási felügyelő is, aki közvetlenül vigyáz rá.
– Az ön által mondottak rávilágítanak arra, hogy nemcsak építkezéseken dolgoznak a fogvatartottak. A bv.-nek vannak saját cégei?
– A büntetés-végrehajtásnak valóban vannak gazdasági társaságai, amelyeket a BV. Holding felügyel, és nagyon széles a portfólió, amit ezek a gazdasági társaságok ellátnak a mezőgazdaságtól az ipari cégeken át a vegyes ipari cégekig. Van például nyomdánk, papírfeldolgozónk, cipőgyárunk, több varrodánk, és az új elem az építőipar. A kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézetnél a fogvatartottak maguk voltak azok, akik felépítették, illetve a meglévő épület átalakításával létrehozták saját férőhelyeiket. Ezzel az építési kapacitással, amit kialakítottunk a BV. Holding Kft.-nél, hozzuk létre a kőbányai szolgálati lakásokat is. Tizenegy házról van szó. Egyenként hatvan négyzetméteres ingatlanok, egy szoba, két kisebb szoba, nappali, konyha, fürdőszoba, illemhely. A szintén a Belügyminisztérium keretében működő Társadalmi és Esélyteremtési Főigazgatóság miskolci házgyárának a technológiáját alkalmazva építjük a könnyű-, acélszerkezetes házakat nagyon rövid idő alatt. A lakótelep közvetlenül a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, a Fővárosi Börtön és Fegyház mellé épül.
A lakások megépítésének kettős célja van. Egyfelől hogy csábítsuk a munkaerőt a büntetés-végrehajtás kötelékébe. Másfelől, hogy akik már huzamosabb ideje nálunk dolgoznak, és van valamiféle szolgálati hely biztosítva a számukra, de például családosak, a jelenleginél jobb körülményeket szeretnénk biztosítani. Őket szeretnénk beköltöztetni majd ezekbe házakba. A csillagok szerencsés együttállása, hogy adott ez a telek ott, ahol van fogvatartotti munkaerő és van vezetői szándék arra, hogy itt lakásokat, házakat tudunk felépíteni.
– Terveznek hasonló lakótelepeket építeni önerőből más büntetés-végrehajtási intézeteknél is?
– A kőbányai építkezés a mintaprojekt. Itt, Budapesten volt akut a probléma, de az építkezést az egész országra szeretnénk kiterjeszteni. A lakás csábító erő lehet, hogy nálunk dolgozzanak a leendő kollégák, illetve a ténylegesen szolgálók számára javítani tudjuk a lakhatásuk körülményeit.
– Az előbb említette, hogy a Kiskunságban a saját börtönüket bővítették a fogvatartottak.
– Pontosítva: nem bővítették, hanem kialakították. Ott volt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak egy objektuma, egy őrzött befogadó szállás, amiből börtönt építettünk. Kialakítottuk a körleteket, a biztonsági feltételeket, mindent, ami szükséges volt ahhoz, hogy ott fogvatartottakat lehessen elhelyezni.
– Tervezik újabb börtönök építését saját munkaerővel?
– Most éppen zajlik egy másik építkezés. Felépült fogvatartotti munkával tavaly novemberre Berettyóújfaluban az új egészségügyi központunk. Ezzel párhuzamosan Tökölön a kiürített kórházépületet jelenleg is zárkásítják a fogvatartottak. Így 325 főt tudunk majd pluszban elhelyezni Tökölön. Berettyóújfaluban egyébként közvetlenül a civil kórház mellett van a rabkórház. A Covid-járvány miatt a mi épületegyüttesünk adott helyett a kórház egyik részlegének, mert a sajátjukat Covid-kórházzá alakították. Miután enyhült a helyzet, visszarendeződhetett a civil kórház, utána tudtunk fogvatartottakat elhelyezni a mi intézményünkben.
– Ahogy tájékozódtam róla, lakóparkon kívül mást is építenek. Például Balatonlellén új oktatási központot, amit a Nemzeti Védelmi Szolgálattal közösen fog használni a büntetés-végrehajtás. Mondana erről néhány szót?
– Ez is egy folyamatban lévő projektünk. Balatonlellén a Belügyminisztérium kezelésében volt egy üdülő, amit évekig egy bérlő használt, akinek most szeptemberben járt le a szerződése, így akkor átvettük az ingatlan vagyonkezelését. Oktatási központot alakítunk ki ott kizárólag fogvatartottak foglalkoztatásával, majd hetven–harminc százalékban osztozunk az épülethasználaton a Nemzeti Védelmi Szolgálattal; pihenési és rekreációs célra fogjuk használni.
– A másik projekt, amiről értesültem, hogy jószolgálati tevékenységként egy gyermekvédelmi intézetet is felújítanak, amire az emberijog-védő ombudsman kérte fel önöket.
– A munkálatok két helyen is folynak, szintén fogvatartotti munkáltatással Baján, illetve Rum községben végezzük el két ingatlannak a teljes felújítását – utóbbit december 22-én adják át. Ezen munkák különlegessége, hogy az anyagot is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága biztosította hozzá. Teljes felújításról van szó, a nyílászárók cseréjétől a burkolatok cseréjén át a teljes festésig, sőt új bútorokat is viszünk saját adományként. Működik faipari cégünk is, a holdingnak van egy bútorgyára, így a gyerekeknek teljes egészében új elhelyezést és bútorokat tudunk biztosítani.
– Visszatérve az általános munkáltatáshoz, a Covid -járvány elleni küzdelemből is alaposan kivették a részüket a fogvatartottak. Elég csak a járványkórház felépítésére utalni.
– A legfontosabb, hogy felépítettük a járványkórházat Kiskunhalason annak az intézménynek a területén, amit fogvatartottak alakítottak ki maguk számára és amiről korábban részletesen beszéltem. Itt felépítettük Európa legmodernebb járványkórházát 16 napos határidővel, majd a kiskunhalasi kórház rendelkezésére bocsátottuk.
Jelenleg is Covid-betegeket látnak el a halasi járványkórházban, miután egy rövid szünet után újra megnyitották azt. Ezen kívül a gazdasági társaságaink a fogvatartottak közreműködésével részt vettek a védekezésben egyrészt a maszkok gyártásával. Debrecenben a járvány kezdetekor már volt kapacitásunk erre, amit felfejlesztettünk. Ugyanakkor két másik városban is megteremtettük a gyártás feltételeit, így Kiskunhalasra vásároltunk gépeket, amivel ott is szájmaszkokat tudunk gyártani, valamint Sátoraljaújhelyen szintén ez történt. Ezen túl további egészségügyi, egyszer használatos termékek gyártását kezdtük el. Például védőoverálokat gyártunk nagy mennyiségben, de az egészségügyi személyzet számára védősapkát, lábzsákot is készítünk, mindent, ami a kórházak napi munkájához szükséges lehet.
Mi is az a reintegráció?
A társadalmi reintegráció elősegítését a 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex fő feladatként határozza meg a magyar büntetés-végrehajtási szervezet számára. A reintegráció, vagyis a fogvatartottak társadalomba történő visszaillesztése munkáltatással, az alap-, közép- és felsőfokú oktatásba való belépés biztosításával, a jóvátételi programokban való részvétellel és a társadalmi felelősségvállalás erősítésével valósul meg. A munka célja tehát az, hogy az elítéltek újra megtalálják a jó irányt, visszanyerjék reményüket és méltóságukat, ezzel preventív jelleggel csökkentsük a visszaesésük esélyét. Hiszen nem elegendő a fogvatartottakat elkülöníteni a társadalom biztonsága érdekében, tenni kell azért is, hogy a büntetés letöltését követően minél kevesebben válasszák ismét a börtönbe vezető utat. Ahhoz pedig, hogy egy szabadságvesztésre ítélt személyből jog- és normakövető állampolgár legyen, a büntetés-végrehajtási intézetek dolgozóinak – a reintegrációs tiszteknek, a büntetés-végrehajtási pszichológusoknak, a büntetés-végrehajtási pártfogóknak és a börtönlelkészeknek – körültekintő és odaadó munkájára van szükség. (Forrás: BvOP)
