A magyar Alkotmánybíróságnak, nem pedig az Európai Bíróságnak kell kimondania, hogy melyek a Magyarország és az EU által közösen gyakorolt hatáskörök határai
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, megjegyezve: bizonyos hatásköröket hazánk az Európai Unió intézményei útján közösen gyakorol, de ez az elv csak meghatározott területekre érvényes. Példaként említette, hogy a közös piacra és annak versenyjogára vonatkozó szabályok közösek, de a határok és az őshonos népesség védelme nem, utóbbiakban kizárólag a magyar kormány és a magyar választópolgárok jogosultak döntést hozni.
Az Alkotmánybíróság migrációs kérdésben született határozata kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: az AB döntése három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást. Ezek között említette, hogy
Magyarország az EU-tól függetlenül jogosult megvédeni határait a migrációtól, akárcsak azt, hogy az állam köteles megvédeni a magyarokat az illegális bevándorlás káros társadalmi hatásaitól, illetve a Magyarország népességére és állami berendezkedésére vonatkozó jogszabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak, és bármilyen uniós szabállyal, uniós normával szemben elsőbbséget élveznek.
Ez a határozat tehát világos felhatalmazást ad a magyar kormánynak arra, hogy a migrációs politikáját az eddigiekhez hasonlóan folytassa – rögzítette a tárcavezető.
Gulyás Gergely felidézte, hogy a legutóbbi EU-csúcson a tagállamok arra hívták fel a figyelmet, hogy az unió változtasson a migrációs politikáján, illetve tegye lehetővé a hatékony határvédelmet, és támogassa ebben a tagállamokat is. Hangsúlyozta:
az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállamok állam- és kormányfőinek; az a feladata, hogy olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyekkel a hatékony határvédelem biztosítható
– húzta alá.
