Brüsszel nemcsak az Európai Unió, hanem a kettős mérce és az álszentség fővárosa is
Itt ma is épp Magyarország vegzálása a téma, miközben az uniós tagállamok között hazánkban az egyik legmagasabb a gazdasági növekedés, mélyponton van a munkanélküliség, a nyugdíjasok az egyszeri nyolcvanezer forintos juttatás és az ötszázalékos emelés mellett februárban megkapják a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, a 25 év alattiak januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, a gyermekes családok pedig visszakapják a 2021-ben befizetett szja-t – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán kedden. A tárcavezető az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli értekezletén vesz részt, ahol a bővítési politika, az Európa jövőjéről szóló konferencia, s az Európai Tanács eheti ülésének előkészítése mellett a Lengyelországgal, illetve Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárások állása kerül terítékre.
Ismert, Magyarországgal szemben az Európai Parlament még 2018 őszén indította meg az eljárást jogállamisági problémákra hivatkozva: a Sargentini-jelentésben foglaltak alapján a mai immár a negyedik alkalom, hogy a tagországok miniszterei tárgyalják a magyar jogállamiság ügyét – előrelépés azonban eddig nem történt a tanácsban.
Emlékezetes, legutóbb idén júniusban volt téma a hetes cikkely az Általános Ügyek Tanácsának égisze alatt. Akkor az igazságügyi miniszter a luxembourgi ülést követően újságíróknak elmondta: „Csaknem három éve vagyunk ebben az eljárásban, mára kibújt a szög a zsákból. A jogi természetű vitákat, amelyek korábban felmerültek az unió és Magyarország között, tisztességes eljárások során már tudtuk rendezni. A jogi köntösbe bújtatott politikai, ideológiai nézetkülönbségek viszont sosem fognak nyugvópontra jutni, hiszen ilyen a természetük. Világok harca zajlik, itt már nem a jogról van szó.” Akkor a magyar gyermekvédelmi törvény is terítékre került az ülésen, a jogszabály szövegét Varga Judit ismertette kollégáinak, mondván: „immár az nem érti, aki nem akarja”.
A hetes cikkely szerinti eljárás eredménytelensége nyilvánvalóan megosztja az EU-államokat. A szlovén EU-elnökséget követő francia EU-elnökség részéről Clément Beaune Európa-ügyi miniszter egy múlt heti pódiumbeszélgetésen viszont jelezte, hogy jövőre Párizs is folytatni kívánja a folyamatot.
A keddi brüsszeli ülésen egyébként az új berlini kormány EU-ügyi minisztere, a Zöldpárti Anna Lührmann is bemutatkozik. A baloldali politikus asszony a találkozót megelőző doorstep-nyilatkozatában kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárásnak, s a jogállamisági párbeszédnek.
Borítókép: Az igazságügyi miniszter az ülés helyszínére érkezik (Forrás: Facebook)
