Két fontos kérdést kellett volna kivizsgálnia a decemberben felállított vizsgálóbizottságnak, amelynek az volt a feladata, hogy a Városháza feltételezett eladásának hátterét derítse fel:
valóban el akarta-e adni a főváros vezetése ezt a magas értékű ingatlant, és hogy létezik-e jutalékos rendszer a budapesti ingatlanok nem törvényszerű értékesítésében.
A bő másfél hónapos munka végén nem sikerült választ kapni ezekre a kérdésekre, és ebben jelentő szerepe van annak, hogy a testületet 4:3-os baloldali többséggel állították fel.
A vizsgálóbizottság ma délelőtt azért ült össze, hogy elfogadja a munka végén összeállított jelentést. Kiderült, hogy valójában két jelentés készült, az egyiket a fideszes bizottsági elnök, Kovács Péter állította össze, a másikat a baloldali Soproni Tamás alelnök. Az ülésen felszólaló Soproni Tamás és Horváth Csaba egyaránt úgy érvelt, hogy a bizottság feladata az objektív tények vizsgálata volt, ezek alapján nem találtak bizonyítékot a két feltételezett visszaélésre. Kovács Péter és Láng Zsolt erre úgy felelt, objektív vizsgálatot folytattak le, és a tények egy irányba mutatnak.
Szerintük azért nem sikerült a kérdésekre helyes választ kapni, mert a baloldali többség számos ponton fékezte a bizottság munkáját azzal, hogy egyes pontokon leszavazta a további vizsgálatokat.
Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) úgy foglalta össze a vitát, hogy egy ilyen, szűk kompetenciával rendelkező bizottság nehezen tud eredményesen dolgozni, hiszen szűrt információk jutnak el hozzá, ezért az egyetlen lehetőség az volna, ha a bizottság meg tudná hosszabbítani a működés idejét, és tovább dolgozna, de erre a jelen körülmények között nem lát sok lehetőséget.
A vitakörülményeket jól tükrözte a szavazás végeredménye is. Kovács Péter jelentését 4:3 arányban szavazta le a baloldali többség, míg Soproni Tamásét 4:3 arányban megszavazta.
