– A népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán, hozzátéve: azért van rá szükség, hogy pontosan érezzék, „akár Brüsszelben is vagy a magyar baloldal részéről”, hogy a legfajsúlyosabb kérdésekben a magyar kormány megkérdezi az embereket.
Bár önmagában a kormány döntése is legitim lenne – akár egy ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosítás esetén is –, „többletsúlyt biztosít” a témának, ha népszavazás erősíti meg – hívta fel a figyelmet.
Az alkotmányjogász azt mondta: ha a köztársasági elnök úgy dönt, akár az országgyűlési választás napján is véleményt nyilváníthatnak a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a választók.
Elmondta: a népszavazás arról szól majd, támogatják-e az emberek azt, hogy a kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak, akár nemi átalakító műtéteket vagy beavatkozásokat népszerűsítsenek, szexuális médiatartalmakat korlátlanul mutassanak be, vagy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg.
Megjegyezte: ezekről a témákról időközben kiderült, hogy nem evidensek az Európai Unióban. Holott teljesen egyértelmű, és ezt a polgári jog évtizedek óta – még a kommunizmusban is – úgy szabályozta Magyarországon, hogy a cselekvőképtelen 14 év alattiak nem csupán egy speciális sérülékeny csoportba tartoznak, hanem a mozgásterük is más.
Példaként hozta azt, hogy ha egy kiskorú gyermek a spórolt pénzéből nem vásárolhat meg egy mobiltelefont, akkor hogy lehet egy olyan kérdéssel szembesíteni, hogy ő milyen szexuális identitást akar választani, és akár a szülő beleegyezése nélkül döntési pozícióba hozni nemátalakító műtétről.
Ifj. Lomnici Zoltán idézett a New York-i gyermekvédelmi egyezményből, miszerint a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel, de olyanokat is rögzít, hogy a család a társadalom alapvető egysége.
Fontosnak nevezte, hogy a politikai jogokat is garantálni kell a gyermekeknek. Egy 1995-ös – a Horn-kormány idején született – magyar alkotmánybírósági határozat is kimondta: az értelmi-erkölcsi fejlődés biztosítása alapjog, de a szülőknek elsődleges felelőssége, jogai és kötelezettségei vannak.
– Az állam akkor lép be a szülő-gyermek viszonyba, ha a szülő nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a kötelezettségeit a gyermekekkel szemben
– hangsúlyozta az alkotmányjogász.
