Indítványozta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hogy Posta Imre és egyik gyanúsított-társa letartóztatását két hónappal hosszabbítsa meg a nyomozási bíró. Január 29-én lesz három hónapja, hogy a volt katonai, majd rendőrségi pszichológus – aki leszerelése után antiszemita, szélsőséges elveket kezdett hangoztatni –, valamint két gyanúsított-társát letartóztatták. Időközben az egyik társ letartóztatását nyomkövetővel ellenőrzött bűnügyi felügyeletre – a régi, büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) szerinti házi őrizetre – változtatta a bíró.
Posta Imre és K. Áron azonban maradt letartóztatásban és várhatóan meg is hosszabbítják az ellenük hozott kényszerintézkedés két hónappal. Mint azt Kovács Katalintól, a KNYF helyettes szóvivőjétől megtudtuk, az új Be. szerint erről a két hónapos hosszabbításról még a nyomozati iratokból dönthet a nyomozási bíró, ám hat hónap letartóztatás, azaz március 29-e után már ülést kell tartani a gyanúsítottak jelenlétében.
Postán és K. Áronon kívül még három gyanúsítottja van az ügynek, közülük ketten állnak bűnügyi felügyelet hatálya alatt, aminek meghosszabbítását szintén kezdeményezi a KNYF. A terheltek megalapozottan gyanúsíthatók alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása és emberölésre való felbujtás bűntett elkövetésével. Bizonyítottság esetén az ilyen jellegű bűnt elkövetőre akár húsz év is kiszabható.
Tavaly szeptember végén fogták el a csoport vezetőjének tartott Posta Imrét, K. Áront és még egy társukat, majd a nyomozás során két újabb gyanúsításra került sor. A büntetőeljárás azután kezdődött, hogy Posta és K. Imre egy videófelvételen vezető kormánytagokra és politikusokra kirótt halálos ítéleteket hirdetett ki, majd Posta arra buzdította híveit, hogy hajtsák végre a halálos ítéleteket.
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűntett megalapozott gyanúja azon alapszik, a gyanúsítottak létrehozták az úgynevezett Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya nevű, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló szervezetet.
K. Áront bírói hatalommal ruházták fel. Posta Imre feladata a végrehajtói hatalom megszervezése volt. A gyanúsítottak új alkotmányt is megfogalmaztak, melynek egyik pontja szerint a társadalom minden tagjának mindazzal szemben, aki vagy ami megsérti az alkotmányos alapelvek előző pontokban megfogalmazott értékrendjét, joga és kötelessége a hűtlenség vádja nélkül akár élete árán is ellentmondani és ellenállni. A gyanúsítottak részben nyílt, részben konspirált tagságú szervezetet működtettek, amit a közösségi médiában népszerűsítettek.
A gyanúsítottak – antiszemita nézeteik hangoztatása mellett – az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására konkrét intézkedéseket tettek, amikor tagságukat a gyűlésükön és az interneten közéleti szereplők megölésére szólították fel. Ez utóbbi azért lényeges megállapítás, mivel 2020. januárban Posta az interneten már gyilkosságra buzdította követőit.
Bírókat akarok látni a Dunán, úszóversenyezve az ügyészekkel és a politikusmaffiával karöltve Mohács felé félúton. Olyan nagy kérés ez? Szervezkedjetek és kapjatok már el pár mocskos bűnözőt! Példát kell statuálni! Rég ideje volna. Minden szó el lett már mondva, ezekkel nincs miről tárgyalni. Hullazsákba velük!
– írta saját honlapján, csak akkor még neveket nem említett, ezúttal azonban egy sor közéleti személyt neveztek meg „halálraítéltként”.
A letartóztatott Posta Imre rendszeresen levelezhet hozzátartozójával, aki Posta blogjára ki is teszi a leveleket. A január 15-i levélben az oltásellenesként is fellépő Posta azt írja a Covid elleni védőoltással kapcsolatban: „… a halálos ítéletek és az ölési felhívás szimbolikus volt, annak célja éppen a veszély elhárítása, valódi gyilkosság(ok) bekövetkeztének elhárítása…” A gyanúsítottak elmeorvosi vizsgálatának eredménye nem nyilvános, személyes adatok lévén.
Borítókép: Posta Imre elfogása (Fotó: Terrorelhárítási Központ)
