A csillagász hozzátette: igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven Föld-közeli kisbolygó.
Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül
– írta Sárneczky Krisztián, aki az elmúlt években több száz különböző objektumot, köztük számos Föld-közeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.
A csillagász ezt követően a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az égitest felfedezését. Mint írta, ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.
Beszámolója szerint hamarosan a megerősítő felvételek is elkészültek, és mivel ezeken is határozottan ködös volt az égitest, és még egy rövid csóva is látszott nyugat felé, elindította az évtizedek óta várt folyamatot.
A csillagász elektronikus levelei alapján az égitest előbb felkerült a Föld-közeli kisbolygókat megerősítő oldalra, majd pár perccel később az MPC munkatársa átrakta az égitestet a lehetséges üstökösöket feltüntető oldalra.
A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygók keringési irányával, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához.
Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabolaközeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt
– jegyezte meg a kutató, aki írt arról is, hogy az üstökös maximális fényessége ötvenezerszer lesz kisebb annál, hogy szabad szemmel is megpillantható legyen.
A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.
Végül január 7-én hajnalban, egy újabb átészlelt éjszaka utáni alvás közben jött a megváltó hír, hogy hivatalosan is a nevemre vehettem a 2022-es esztendő első, C/2022 A1 jelű üstökösét
– írta a csillagász.
Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942–1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.
Borítókép: Sárneczky Krisztián csillagász, a Pannon Csillagda szakmai vezetője tárlatvezetést tart a megújult bakonybéli létesítmény űrkutatást szemléltető kiállításán a megnyitó napján, 2018. július 31-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
