Titkos űrrepülő fejlesztésén dolgozik Kína

Kína több mint negyven űreszközfellövést tervez 2022-re, és az év végéig be akarja fejezni a Föld körül keringő űrállomása, a Tienkung (Mennyei Palota) építését.

Forrás: MTI2022. 01. 07. 14:06
Csiucsüan, 2012. június 16. A Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta korszerûsített változatával felbocsátják a világûrbe az embert szállító kínai ûrhajót, a Sencsou-9-et (Shenzhou 9) az észak-kínai Kanszu (Gansu) tartományban fekvõ csiucsüani (Jiuquan) ûrközpontban. A Sencsou-9 három ûrhajósa a 2011. szeptember 29-én fellõtt Tienkung-1 (Tiangong-1), a tervezett kínai ûrállomás elsõ modulja felé indult útnak, és azzal várhatóan két napon belül összekapcsolódik. (MTI/Hszinhua/Li Kang) Fotó: Li Kang
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai űrtudományi és -technológiai vállalat (CASC) bejelentése szerint a felbocsátások között lesz két Sencsou-misszió, két Tiencsou teherűrhajó és az űrállomás két moduljának indítása.

A Mengtien és Ventien nevű modulok csatlakoznak a Mennyei Harmónia (Tienho) főmodulhoz, amelyen jelenleg egy háromfős személyzet tartózkodik.

 A Tienhót 2021. április 29-én lőtték fel a vencsangi űrközpontból a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétán. Májusban sikeresen kötött ki az első kínai teherűrhajó, a Tiencsou–2 az épülő űrállomás központi modulján. Majd júniusban sikeresen csatlakozott az űrállomás központi eleméhez a Sencsou-12 nevű űrhajó az első háromfős legénységgel a fedélzetén.

 A jelenlegi hathónapos misszió, a Sencsou-13 Kína leghosszabb missziója, mióta 2003-ban először küldött embert az űrbe, ezzel Oroszország és az Egyesült Államok mögött a harmadik ország, mely képes volt erre.

A Tienkung elkészülte után mintegy 66 tonnát fog nyomni, mérete az ISS méretének egynegyede. Az ISS első modulját 1998-ban indították útnak, tömege mintegy 450 tonna.

Kína legénység nélküli misszióival is sikereket ért el a közelmúltban, nemrég a Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója küldött a Földre olyan felvételeket, melyek a rajta látható, apró házikónak tűnő kőzetformáció miatt keltett nagy sajtóvisszhangot.

Ez a világ első holdjárója, mely a Hold kevésbé ismert, a Földtől távoleső oldalán landolt. A Csang’o–5 űrszonda 2020-ban az 1970-es évek óta először küldött a Földre a Holdról származó kőzetet. 

Jelentések szerint Kína egy nagyon titkos űrrepülőgép fejlesztésén is dolgozik.

Borítókép: A Sencsou–9 három űrhajósa a 2011. szeptember 29-én fellőtt Tienkung–1, a tervezett kínai űrállomás első modulja felé indult útnak. (MTI/Hszinhua/Li Kang)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.