Az ember túlélési képességeit vizsgálja az Antarktiszon a NASA

A NASA két felfedező útját követi végig az Antarktiszon, hogy információkat szerezzen az ember lehetséges túlélési képességeiről a Marson. A két ember mintegy 3650 kilométer hosszú utat tesz meg a fagyos vidéken – olvasható a Híradó.hu cikkében.

Forrás: HIRADO.HU2021. 12. 27. 16:04
Krüger, Roland
Filchner-Ronne selfjég, 2013. január 24. 2012 novemberének közepén készített képen Roland Krüger, a BMW csoport kijelölt németországi regionális vezetõje szánhúzó kutyák és jármûvek igénybevétele nélkül elindul a Filchner-Ronne selfjégrõl a Déli-sark felé. Indulása után 49 nappal Krüger az elsõ németként egyedül, gyalogosan, élelmiszerutánpótlás nélkül megérkezett a Déli-sarkra úgy, hogy 130 kilogrammos poggyászát maga húzta szánon. A 47 éves formatervezõ 2013. január 23-án érkezett haza Münchenbe. (MTI/EPA/W. Lauxen) Fotó: W. Lauxen
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Justin Packshaw és Jamie Facer Childs brit felfedezők a nyolcvan naposra tervezett túra 32. napjánál tartanak, a NASA-nak pedig ez megfelelő képet adhat arról, hogy a szélsőséges körülmények milyen pszichológiai és fizikai hatással vannak az emberi szervezetre – olvasható a Space.com oldalán.

A Naprendszerünk bolygóin található szélsőséges körülmények hasonlók az Antarktisz környezetéhez, ezért számos kutatás számára hasznos helyszín. Justin és Jamie küldetése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy tanulmányozzák az emberi szervezet túlélő képességét, ami végső soron még az űrkutatáshoz is hozzájárul

– írták a küldetés honlapján. 

A NASA azt is figyeli, hogy a két felfedező mennyire pontosan tudja vizuálisan megbecsülni a távolságokat, mert idegen környezetben az ember gyakran méri fel rosszul a távokat. 

Tökéletes példa erre az Apollo–14 legénységének esete. Alan Shepard és Edgar Mitchell 1971-ben a Holdon kőzetmintákat gyűjtött, majd az űrhajósok egy távoli kráterhez akartak elmenni, ám visszafordultak, miután úgy becsülték, hogy a kráter több mint másfél kilométerre van tőlük. Nos, valójában csak kicsit több mint 15 méterre álltak a kráter peremétől.

A küldetés eredetileg hosszabb távon zajlott volna, ám az útvonalat rövidíteni kellett a szél és a hó miatt.

Az Antarktisz tiszteletet és rugalmasságot is követel, az ember szinte biztos lehet abban, hogy semmi nem alakul a tervek szerint

– írta Justin Packshaw a küldetés naplójába az út 27. napján.

A két kutató adatokat gyűjt a jég szintjéről és a szélsebességről is. 

A műholdak nem keringenek közvetlenül a Déli-sark felett, ezért ezek a mérések fontos információkkal szolgálhatnak az éghajlatváltozással kapcsolatban is.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: A 2012 novemberének közepén készített képen Roland Krüger, a BMW-csoport kijelölt németországi regionális vezetője szánhúzó kutyák és járművek igénybevétele nélkül elindul a Filchner-Ronne selfjégről a Déli-sark felé (Fotó: MTI/EPA/W. Lauxen)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.