Ötszáznegyvenhat ember életét mentették meg 2021-ben a tűzoltók

Tavaly 7186 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Lakástűzben nyolcvanhatan haltak meg, ezzel szemben ötszáznegyvanhat életet megmentettek a katasztrófavédelem szakemberei. A lakástüzek zömmel emberi mulasztás, gondatlanság vagy szándékosság miatt történik.

Több mint ötszáz ember élete. Az egy egész magyarországi aprófalu. Vagy öt kisebb. Mondjuk Pula két és félszer. Esetleg öt törpefalu népessége, ennyi embert mentettek meg tavaly a tűzoltók. Hat aprófalunyi ember pedig megúszta sérülésekkel. A BM Katasztrófavédelem Országos Parancsnoksága közösségi oldalán ismertette, milyen volt számokban 2021 a szervezet számára.

Számokban 2021

1. 2021-ben összesen 7186 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, csak a negyedik negyedévben 2000 alkalommal.

2. Az év folyamán 125 és fél ezer négyzetméternyi otthon égett le, akkora terület, mint két nagyobb bevásárlóközpont.

3. A lakástüzekben 86 ember vesztette életét, csak decemberben tizennégyen.

4. A tűzoltók 546 ember életét mentették meg.

5. 588 ember szerzett kisebb-nagyobb sérüléseket, többségük füstmérgezés miatt.

6. A legtöbb tragédiával végződött lakástűz Pest és Hajdú-Bihar megyében, valamint Budapesten volt.

7. A 2021-ben keletkezett lakástüzek eloltásához 6500 munkaórára volt szükség.

8. Összesen 14 087 tűzoltóautót riasztottak ilyen esethez.

9. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 337 lakástűz után indult tűzvizsgálat.

10. A leggyakrabban nyílt láng használata, dohányzás, elektromos meghibásodás vagy a fűtési rendszer hibája vezetett tűzhöz.

11. A 7186 tűzzel érintett otthon közül csak néhány helyen volt füstérzékelő.

12. Évről évre több ingatlanban van viszont szén-monoxid-érzékelő, ennek is betudható, hogy egyre több ilyen esethez riasztják a tűzoltókat.

13. Tavaly több mint ezer alkalommal hívták szén-monoxiddal összefüggő esethez a tűzoltókat, hiszen az érzékelők a legkisebb koncentráció esetén is jeleznek.

14. Negyvenhárom ember életét sikerült a gyors reagálással megmenteni.

15. 261-en szenvedtek valamilyen fokú mérgezést.

16. 21-en életüket vesztették.

17. A legtöbb halálesettel járó mérgezés Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád megyében történt.

18. A legsúlyosabb eset 2021 júniusában történt, amikor egy négytagú család vesztette életét szén-monoxid-mérgezésben Budapest VI. kerületében. Az áldozatok közül kettő gyerek volt.

 Lakástűz karácsonykor, tűzoltó bemutató Székesfehérvárott. Fotó: Nagy Norbert

A tűzvizsgálati eredmények szerint a legtöbb lakástűz emberi mulasztásra, gondatlanságra, vagy szándékosságra vezethető vissza. A katasztrófavédelem ezúton is felhívja a figyelmet a veszélyforrásokra.

A főzés (tűz)veszélyei

A főzés nem veszélytelen tevékenység. 

Sok esetben az égő olajat vízzel próbálják oltani az emberek, 

mivel a víz sűrűbb az olajnál, az az edény aljára süllyed. A forró olaj hatására a vízből pillanatok alatt gőz keletkezik, ami már jóval könnyebb az olajnál, és robbanásszerűen „kivetődik” az edényből. 

Ilyenkor a megoldás, hogy egy fedővel kell letakarni az edényt és ki kell várni, amíg a tűz magától elalszik. 

A legideálisabb megoldás az lenne, ha a konyhában tartanánk készenlétben olyan tűzoltó készüléket, amellyel a konyhában/lakásban keletkező kisebb tűz eloltása, megfékezése kivitelezhető. Ilyen készülék lehet például egy 6 kg-os ABC porral oltó, hordozható tűzoltókészülék. 

Elektromos tüzek

A lakásokban a fűtőberendezések és az elektromos berendezések meghibásodásából eredő tüzek is nagy számban fordulnak elő.

 Fontos, hogy elektromos hősugárzót vagy a gázzal működő fűtőberendezést úgy helyezzük el a lakótérben, hogy éghető anyag ne érjen hozzá, továbbá az éghető anyag kellő távolságban legyen a fűtőtestektől. 

A használatban lévő gázkonvektor burkolata olyan magas hőmérsékletet is elérhet, amely a ráterített ruhát meggyújtja, ezért a fűtőberendezésen ne szárítsunk ruhákat. 

Lakástűz volt a IX. kerületben egy Vaskapu utcai társasház harmadik emeletén. A tűzoltók öt lakót menekítettek ki az épületből Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Túlterhelések

Az elektromos hálózatokat a lakóépületekben gyakran túlterhelik a lakók a nagy fogyasztású eszközökkel. 

A túlterhelés ellen az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával tudunk legjobban védekezni. Amennyiben lehetséges, különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) ne kapcsoljunk egymáshoz. 

Elektromos zárlat során is keletkezhet lakástűz, amely ellen úgy lehet védekezni, hogy a készülékeket használat után nemcsak készenléti állapotba helyezzük, hanem leválasztjuk a hálózatról, hosszabb ideig tartó távollét esetén pedig kihúzzuk a konnektorból. A lakás elektromos hálózatát időnként hozzáértő szakemberrel célszerű megvizsgáltatni. Az elektromos tűzesetek megakadályozása céljára az erősáramú berendezések időszakos villamos biztonságtechnikai felülvizsgálata szolgál, amelyet a hétköznapi nyelvben szoktak tűzvédelmi felülvizsgálatnak is hívni. Fontos, hogy kerüljük a szabálytalan villanyszerelést, a vezetéktoldásokat és egyéb szabálytalanul kialakított kötéseket, a hosszabbítók egymásba kapcsolását. 

Figyelmeztetés!

A nem használt és felforrósodott villamos berendezést (a fűtőberendezéseken túl a sütőket, vasalót) a használatot követően kapcsoljuk ki! 

A konyhában a kenyérpirító, a kávéfőző és a főzőlap környékén ne legyen éghető anyag, alájuk érdemes hőálló alátétet fektetni. 

Az elektromos eszközeink használati utasítását tűzvédelmi okokból is érdemes átolvasni. Abban az esetben, ha mégis keletkezett tűz, akkor oda kell figyelnünk, hogy mivel oltjuk el. Elektromos tüzet ne oltsunk vízzel, viszont forgalmaznak olyan erre alkalmas tűzoltó készülékeket. Veszélyforrást jelent a zárt térben történő cigarettázás is. Az ágyban, fotelban, kanapén nem ajánlatos rágyújtani, mert a kézből kihulló, égő cigaretta/parázs éghető anyagra eshet, ami tűzesetet eredményezhet.

Borítókép: Tűzoltás (Fotó: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság)