Támadást indított a nemzetközi baloldal

Legújabb elemzésében a Századvég bemutatta, hogy a nemzetközi baloldal újabb offenzívát indított Magyarország ellen, most a választási eljárást támadva. Az írás kitér arra, hogy a magyar jogszabályok – a baloldali vádakkal ellentétben – erős védelmet biztosítanak a választások tisztaságához, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2018-as jelentése is alá támasztott.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN Forrás: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

A nemzetközi baloldali hálózat politikai alapon támadja a magyar választási eljárást, holott a magyar szabályozás célja, hogy a választások törvényesek, tiszták és pártatlanok legyenek 

– olvasható a Századvég elemzésében. Hozzátették: a választási eljárásról szóló törvény alapelvei közé tartozik a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága. A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy más államnak vagy nemzetközi szervezetnek a Nemzeti Választási Iroda által nyilvántartásba vett megfigyelője a választási eljárás teljes menetét figyelje, a választási szervek munkájánál jelen legyen, a választási bizottságok irataiba betekintsen, azokból másolatot kérjen, kérdést intézzen a választási szervek tagjaihoz és felhívja a figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre.

Szigorú szabályok

– A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladatuk a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése. A választási bizottságok mindegyik típusába, így a Nemzeti Választási Bizottságba és a szavazatszámláló bizottságba is tagokat delegálhatnak különböző jelölőszervezetek, pártok, amelyek a Nemzeti Választási Iroda mellé is küldhetnek megfigyelőket 

– írta a jogszabályt ismertetve a Századvég. Kitértek arra is, hogy a magyar szabályozás több további részletszabálya is garanciákat nyújt a tisztességes, visszaélésektől mentes választások lebonyolításához. Így például a médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett kötelesek közzétenni a jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató szintén egyenlő feltételek mellett köteles közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait. – A szavazólapokon a jelöltek, illetve listák sorrendjét sorsolás dönti el, a szavazóhelyiségeket pedig úgy kell kialakítani, hogy az garantálja a választópolgárok befolyásmentes szavazását. A szavazólapokat legalább kétszer kell megszámolni, addig, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Jogszabálysértés esetén többszintű jogorvoslati rendszer garantálja a teljes körű kivizsgálást – emelték ki.

Szakszerűség és átláthatóság

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2018-as magyarországi országgyűlési választásokról készített jelentésének szakmai álláspontja szerint a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogok és szabadságjogok érvényesültek

– mutatott rá a Századvég elemzése. Hangsúlyozták: az EBESZ megállapítása, hogy a választások jogszabályi kerete megfelelő alapot biztosított a demokratikus választások lebonyolításához, a választási szervek hatékonyan tettek eleget megbízatásuknak, minden szinten bizalmat élveztek az érintetteknél és működésüket pártatlannak ítélték. Mindezek ellenére – folytatták – a közelmúltban a European Council On Foreign Relations (ECFR) és az Unhack Democracy is éles bírálat tárgyává tette a magyar választási eljárást, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Az ECFR jóslata szerint „Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a választásokat, de önmagát hirdeti ki győztesnek […], és hatalomban marad”. 

Dollármilliók Sorostól

Mint írják, az ECFR tanácsa sok baloldali európai döntéshozót és szakértőt tömörít, köztük van Dobrev Klára, Bajnai Gordon, Soros György, az Open Society Foundations (OSF – Nyílt Társadalom Alapítványok) alapítója és elnöke, illetve fia, Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese. 

A Soros-alapítvány nyilvános adatbázisából kiderül, hogy az ECFR 2016 óta mintegy 12 millió dollár – mai árfolyamon mintegy négymilliárd forint – támogatásban részesült az Open Society Foundationstől. 

A Századvég írása megemlítette, hogy az Unhack Democracy tevékenysége a balliberális oldal politikai szereplőinek és döntéshozóinak figyelmét is felkeltette, így az NGO 2019-ben – Dobrev Klára szervezésében – már az Európai Parlamentben prezentálhatta eredményeit. – Ilyen előzmények mellett nem meglepő, hogy a „Soros Györgyhöz köthető” Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke személyesen hívta meg a szervezetet a választási integritásról szóló nyilvános konzultációra – jegyezték meg. Az ECFR és az Unhack Democracy tehát ilyen tanácsadói és támogatói háttér mellett készíti kutatásait a magyar választási szabályozásról és folyamatokról. – Mindez világosan megmutatja, hogy ebben az esetben is csupán a nemzetközi baloldali hálózat újabb, politikai alapon szerveződő delegitimációs törekvéseiről beszélhetünk, amelynek oka a polgári-nemzeti kormányzat balliberális törekvéseket elutasító határozott politikája, célja pedig a demokratikus választások során kinyilvánított legitim népakarat megdöntése – áll a Századvég elemzésében.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)