Múlt héten kimondta ítéletében az Európai Unió Bírósága, hogy a jogállamiság – vélt vagy valós – sérelmére hivatkozva meg lehet vonni egy tagállamtól az uniós forrásokat. Fricz Tamás szerint egyrészt arról van szó, hogy „az Európai Unió a pénzek ideológiai alapú visszatartásával a magyar választások kimenetelét akarja befolyásolni, mely a külföldi beavatkozásnak egy nagyon súlyos formája”. Másrészt „azt láthatjuk, hogy az utóbbi években az Európai Unió legfőbb intézményei közül három – az Európai Parlament, a Bizottság és most a Bíróság is – nagy sebességgel elindult a föderalizáció irányába, sőt, a Bizottság sok esetben egyenesen egy szövetségi kormány szerepében mutatkozik” – fogalmazott Fricz Tamás.
A központ kutatási tanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy „a Magyarországgal szemben alkalmazott eszközök fokozatosan keményednek: a 2015-ös migrációs válságig csak politikailag, onnantól pedig már jogilag is támadtak minket, most pedig végső megoldásként pénzügyi szankciókkal igyekeznek nyomást gyakorolni hazánkra”. Kiszelly Zoltán elmondta, hogy „ugyanaz az ideológiák által vezérelt cselekvés figyelhető meg Brüsszel esetében, mint annak idején a szovjet-rendszerben: ha nem tudnak jólétet biztosítani, akkor a valós intézkedések helyett az ideológiához fordulnak”.
Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje sorra támadja a kormány jóléti intézkedéseit, szövetségesei azonban politikai érdekek mentén kiállnak azok mellett. Fricz Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „Márki-Zay Péternek most azzal kell szembesülnie, hogy a szélsőséges, neoliberális nézetei szembe mennek a gyurcsányi vonallal, aki tudja, hogy az Orbán-korszak kiváló évei után nem lesz sikere a választópolgárok körében a liberális gazdaságpolitikának”. Kiszelly Zoltán szerint „lényegében mindegy is, hogy Márki-Zay mit mond vagy csinál, hiszen ő csak egy kirakatember, aki elviheti a balhét”. „Gyurcsány Ferenc taktikája az, hogy hagyja összeveszni a pártokat, miközben a háttérben kiépíti a legerősebb ellenzéki pártot, amellyel ő szerezheti meg a parlamentben a legtöbb mandátumot – így végső soron az ő kezében marad a döntés minden fontos kérdést illetően” – húzta alá.
Az Alapjogokért Központ Bolond Lyukból rovata arról a hírről számolt be, hogy Franciaországban engedélyezték, hogy egy transznemű nőt – azaz férfit – anyaként ismerjenek el. Fricz Tamás úgy fogalmazott, hogy „a genderlobbi esetében egy lopakodó folyamatról van szó: mozgalomként indult, majd a szexuális identitás általánostól eltérő formáit már nem pusztán egyenrangúként kezelték, hanem egyenesen követendő példaként, normaként kezdték el beállítani. A legveszélyesebb azonban a harmadik szakasz, amikor az abnormalitást már bírósági döntésekben is legitimálják”. Kiszelly Zoltán kiemelte, hogy „a liberális elitek teljesen elrugaszkodtak a valóságtól”, azonban emlékeztetett: „aki szembe megy a természet törvényeivel, az arra van ítélve, hogy majd a saját kárán tanulja meg, hogy ezt nem teheti meg”.
A február 22-i adást ide kattintva hallgathatja meg.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter (Fotó: Mirkó István)
