A jogszabály értelmében a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a választás előtti 38., illetve 13. napon, azaz február 24-én és március 21-én adja át ingyenesen a jelölőszervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzatnak a névjegyzékben – az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal – nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, ha az országos nemzetiségi önkormányzat ezt kéri.
Az NVI nem adja át azoknak a választópolgároknak az adatait, akik megtiltották, hogy azokat kampánycélra kiadják. Az adatok kiadásának megtiltásához egy nyilatkozatot kell kitölteni, akár online, a www.valasztas.hu oldalon. Az adatok kiadásának megtiltása nem terjedhet ki az ajánlásgyűjtés időszakára.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok az NVI-től megkapott adatokat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára használhatják fel, egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. A választói adatokat a jelölőszervezeteknek legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteniük és az erről szóló jegyzőkönyvet be kell nyújtaniuk az NVI-hez.
Az országgyűlési választáson induló nemzetiségi jelölőszervezetek mindegyike három alkalommal kaphatja meg a nemzetiségiként nyilvántartásba vett választók adatait, egyszer az ajánlásgyűjtéshez, kétszer pedig a közvetlen kampányhoz. A nemzetiségi választópolgárok adataihoz – amelyeket az ajánlásgyűjtéshez használhattak a nemzetiségi jelölőszervezetek, az ajánlások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek átvételekor juthattak hozzá. Mivel azonban az országgyűlési választáson a legtöbb nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlás is elég az országos lista állításához – de a legtöbb regisztrált választóval rendelkező nemzetiségnek, a németnek is mindössze 316 ajánlás szükséges ehhez – a jelölőszervezetek az országos lista állítását megelőző ajánlásgyűjtéshez általában nem szokták kérni a választók adatait.
Eddig két országos nemzetiségi önkormányzat – az Országos Ruszin Önkormányzat és a Szerb Országos Önkormányzat – nemzetiségi listáját vette nyilvántartásba jogerősen a Nemzeti Választási Bizottság az április 3-i országgyűlési választásra.
Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthat az országgyűlési választáson, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása. (Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a január 31-i határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-i országgyűlési választásra.)
Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok - amennyiben megszerzik a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét – kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. Amennyiben nem sikerül kedvezményes mandátumot szerezniük, az országos nemzetiségi önkormányzatok szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok február 26-án 16 óráig gyűjthetnek aláírást, és addig jelenthetik be országos listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
