Az ELTE próbálja bevinni az LMBTQ-ideológiát a pedagógusokon és a szülőkön keresztül az oktatásba
Úgy tűnik, hogy cikksorozatával a Vdtablog.hu az LMBTQ-propaganda gyenge pontjára tapintott, hiszen a Védett Társadalom Alapítvány Facebook-oldalán megjelenő írásai mindegyikét cenzúrázza a közösségi platform.
Forrás: Védett Társadalom Alapítvány2022. 02. 24. 17:37
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Áprilisban az országgyűlési választások mellett gyermekvédelmi népszavazáson dönthetünk arról, hogy engedjük-e gyermekeinket veszélyeztetni a genderpropaganda által vagy sem, illetve az ENSZ is felszólította a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a pedofiltörvényt, és vezessen be LMBTQ-ideológiai érzékenyítést a közoktatásban is.
A Védett Társadalom Alapítvány írásai pontosan arra hívják fel a figyelmet, hogy az ELTE miként próbálja bevinni az ideológiát a pedagógusokon és a szülőkön keresztül az oktatásba és a mindennapi életbe.
Így nyilvánvaló, miért tartja tényfeltáró beszámolóikat olyan veszélyesnek a Facebook, hiszen ezzel még időben hívnák fel a figyelmet a megelőzésre, hogy ne történjen meg az, amiről a nemrég hazánkban járt amerikai (baloldali, ateista!) szerző, Peter Boghossian az Index újságírójának számolt be, mikor az a woke és a genderideológiáról kérdezte – tette közzé a Védett Társadalom Alapítvány.
„Olyan ez, mint a trójai faló. Ha egyszer beengedik az oktatásba, akkor vége, soha nem tudnak tőle megszabadulni.
Nem lehet mit tenni ellene. Annak, ami nálunk, Amerikában történt, az is fontos vetülete volt, hogy a pedagógia szakok is mind a woke ideológia hatása alá kerültek. Így olyan lett a közoktatási rendszerünk, hogy mindenki ugyanazt gondolja, a gyerekeket egy ideológia szerint tanítják, és nem is csinálnak titkot ebből. Felnőve pedig ezek a fiatalok kerülnek majd irányító szerepbe a különböző társadalmi intézményekben.”
Az előző írásban beszámoltak arról, hogy a kurzus már az első modulban lefekteti a genderideológia alapjait, így a továbbiakban már erre az alapra építkezik. Ahogyan haladunk előre a tananyagban, újabb fogalmakkal ismerkedünk meg az LMB+ és gendernonkonform gyerekek fejezetben.
Amint azt írják, ötéves korára a gyerek tudja, hogy fiú-e vagy lány, hogy a biológiai nem nem változtatható meg, még akkor sem, ha nem a saját nemének megfelelően viselkedik (például öltözködik) valaki – olvasható a Védett Társadalom Alapítvány cikkében.
Ez utóbbi fogalom a nemi konstancia, amely hatéves korra érik meg a fiatalban.
A hangsúlyt viszont arra helyezik, hogy már az ötéves gyerekek is sztereotip módon gondolkoznak, mivel például már óvodában ellenzik a saját nemnek nem megfelelő öltözködést, mindennek pedig a következő az oka:
nagyon erőteljesen megtapasztalnak és tudatosítanak egy identitáskategóriát, és ezzel összefüggésben a nemekhez kapcsolódó sztereotípiákat is megtanulják.
Ami magyarul annyit jelent, hogy a több ezer éves „propaganda”, a rájuk kényszerített, heteronormatív nevelés hatására viselkednek a nemükből fakadó szerepek szerint. A Magyar Pszichiátriai Társaság, valamint a Magyar Pszichológiai Társaság, mely utóbbi szervezet LMBTQ-szekciójának vezetője az az F. Lassú Zsuzsa, aki az ELTE kurzusának fő facilitátora, nemrég megjelent „szakmai állásfoglalásában” a fentivel ellentétben viszont azt írja:
A nemi identitás és a szexuális orientáció környezeti hatással (például neveléssel, »propagandával«) nem befolyásolható.
Kérdés, hogy mégis hogyan tud a gyerek erőteljesen megtapasztalni, „tudatosítani és megtanulni egy identitáskategóriát” (ahogy azt a kurzusban írják), ha azt neveléssel, „propagandával” nem lehet befolyásolni? Akkor miért fontos, hogy a gyerekek gendermeséket halljanak már óvodás korban, ahol végül az azonos neműek nyerik el egymás kezét a történet végén? Az ENSZ Ember Jogi Tanácsa miért szólította fel pár napja a kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a gyermekvédelmi törvényt? Ha a környezetnek, a nevelésnek, a gyerekek elé állított mintának nincsen semmilyen hatása, akkor miért olyan fontos az érzékenyítésük minden lehetséges fórumon és platformon, közvetve és közvetlenül?
Ha a gendermesék semmilyen befolyásoló hatással sem bírnak, akkor a Meseország mindenkié című propagandakönyv projektkoordinátorát a Time miért sorolta a világ száz legbefolyásosabb embere közé?
A nemi identitás fluiditása témánál megemlítik, hogy „mind a szakirodalomban, mind a hétköznapi életben is egyre nagyobb a láthatósága és elismertsége a gendernonkonform gyerekeknek”.
Tehát még egyszer rögzítsük, hogy teljesen világos legyen: szerintük ha egy gyerek a nemének megfelelően fejezi ki magát, akkor sztereotipikusan viselkedik.
Azt is megjegyzik, hogy mára a gendernonkonform gyerekeket inkább genderfüggetlennek illene nevezni, mert előbbi kifejezés egyfajta problémára, rendellenességre utal, míg utóbbi az állapot természetességét hangsúlyozza. A későbbiekben mégis a gendernonkonform kifejezést használják – írja a Védett Társadalom Alapítvány.
Megtudható az is, hogy a heteronormatív társas környezetben a felnőttek a következőképpen reagálnak a gyerekre:
a felnőttek gyakran a párkapcsolatok és vonzalmak szókincsét alkalmazzák a különböző nemű gyerekek közötti interakciókra, míg az azonos nemű gyerekek közti hasonló interakciók esetén a barátság szókincsét.
Tovább olvasva azzal szembesítenek minket:
A klasszikus pszichológiát egyre többen kritizálják annak ciszcentrikusságával, amennyiben alapértelmezettnek vette, hogy a nemi identitás egybeesik a születési nemmel.
Vajon az „egyre többen” mögött hányan állnak azokkal szemben, akik viszont NEM kritizálják a klasszikus pszichológiát annak ciszcentrikussága miatt? Az arány hasonló lehet, mint a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság fent megemlített „szakmai álláspontját” aláírók és alá nem írók közötti. (Friss fejlemény az ügyben, hogy az elmúlt napokban a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöksége – a tagságtól érkezett ellentmondásos visszajelzések alapján – úgy döntött, hogy szakmai vitát indít, s a végleges állásfoglalást a szakmai konszenzus eredményeként fogják közölni.)
Az arányokról alkotott feltételezést erősen alátámasztja az a mód, ahogyan a pszichológiai társaság volt elnöke, Balázs Judit és a társaság LMBTQ-szekciójának jelenlegi vezetője, F. Lassú Zsuzsa Szilvay Gergely, a Mandiner újságírójának a témában feltett kérdéseire reagált, amikor a „szakmai álláspont” keletkezési körülményeiről, szövegezéséről, vitatható megjelenéséről és önellentmondásairól kérdezte, illetve azokkal szembesítette őket.
Balázs Judit eddig nem is válaszolt, F. Lassú Zsuzsától viszont megtudtuk, mit gondol a Mandiner újságírójáról meg úgy általában a kormánypárti médiáról, csak a publicista által feltett témával kapcsolatos szakmai, szakmaetikai kérdésekre nem kaptunk feleletet.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el. Az első részt ITT, a második részt ITT és a harmadik részt ITT tekintheti meg.
Borítókép: Iskolások kampányolnak (Fotó: Facebook/Amnesty – Emberi Jogi Oktatás)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.