Vadai Ágnes kitalálta a kanálban a mélyedést
– reagált a baloldal honvédelmi programjára Benkő Tibor egy keddi háttérbeszélgetésen. A honvédelmi miniszter szerint Márki-Zay Péter szakértőjének kijelentései és ígéretei értelmezhetetlennek.
– Nehogy hozzányúljanak, mert még elrontják – jegyezte meg a baloldal honvédelemmel kapcsolatos elképzeléseire. A tárcavezető emlékeztetett: azok ígérgetnek most, hogy még többet adnának, akiknek a 2010 előtti kormányzása csak rombolta a Magyar Honvédséget.
– Vadai Ágnes mondta 2009-ben, a ciklus utolsó évében, hogy „most már hozzá kell fogni a honvédség újjáépítéséhez”, illetve azt is mondta, „a magyar katona olyan morális állapotba került, hogy nem lehet dolgoztatni”
– idézte fel. Arról is szólt, hogy 2009-ben összhaderőnemi parancsnokként az akkori vezérkari főnökkel sikerült fél órát kapniuk Bajnai Gordon miniszterelnöknél, aki megismerve a katonák minden téren jelen lévő súlyos problémáit, csak annyit tudott mondani: „ugye most nem én rám akarják kenni a felelősséget”.
A miniszter szerint a Magyar Honvédség tönkretétele a társadalmat is érintette morálisan, ezért nem jöttek katonának a fiatalok.
– A Magyar Honvédség nem ad hoc jelleggel működik – szögezte le, majd felsorolta, hogy az elmúlt években összesen ötvenszázalékos béremelés volt, fegyverpénzt kaptak a katonák, az előmeneteli rendszer áttekinthetően működik, ma már a szerződéses katonák is lakást kaphatnak vagy részesülhetnek lakhatási támogatásban, 2016 óta működik az egészségi károsodást szenvedett katonákat támogató rendszer. – Mára a Magyar Honvédség egy olyan vonzó életpályamodellt épített fel, amely nem csak hívja, hanem meg is tartja a katonákat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 2016 óta folyamatosan emelkedik a honvédség létszáma.
Benkő Tibor a modernizáció hátterét biztosító Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési program mögötti egységes kormányzati kiállást is méltatta. A program 2016-os indulásakor a honvédség költségvetése alig haladta meg a 299 milliárd forintot, de már ebben az évben több mint 45 milliárd forint pluszforráshoz jutott a honvédelem, és azóta is minden évben érkezett pótlólagos forrás, tavaly például 116 milliárd forint. Idén már 1003 milliárd forintot költ a kormány honvédelemre, 2024-ben pedig, amikor eléri hazánk a NATO által elvárt, kétszázalékos GDP-arányos költségvetési arányt, akkor 1460 milliárd forint lesz a tárca tervezett kiadási főösszege, amiből 800 milliárd mehet fejlesztésre.
A haderőfejlesztés kapcsán a Magyar Nemzetnek a miniszter megerősítette, hogy kiemelt prioritást élvez a páncéltörő képesség és a légvédelem fejlesztése, a két darab, KC-390-es rámpás taktikai szállítógép, a Leopard 2A7-es harckocsik és a PZH 2000-es önjáró tarackok beszerzése, a személyi felszerelés korszerűsítése, a kíbervédelem, de más projektek is futnak akár 2030-as, 2032-es kitekintéssel.
– Két század Gripenben gondolkodunk, eredetileg is ennyit tartottunk szükségesnek – tette hozzá a légierő jövője kapcsán.
Ami a tüzérség további, rakéta sorozatvetőkkel történő erősítést illeti, úgy fogalmazott: a rakétavető eszközök jelentette képesség hasznos, de egy későbbi ütemben tervezik a beszerzését.
Az is eldőlt, hogy öt új laktanyát nyitnak meg a következő ciklusban, olyan helyeken, ahol lesz hozzá katona is. Arról is szólt, hogy a területvédelmi önkéntes egységek is kapnak bázisokat, ahol ki lehet őket képezni, gyakorolni tudnak, illetve el is tudják őket szállásolni, ha kell.
