Baloldali újságíró: A legtöbb NGO kézben tartja a külföldi újságírók irányítását, az Amnesty International is + videók

A Magyar Nemzethez ismeretlen e-mail címről elküldött terjedelmes dokumentumhalmaz a Soros-alapítvány egykori igazgatójának „vallomásán” kívül is jócskán tartalmaz érdekes információkat. Egy valódi gyöngyszem például a Kálmán Mátyás baloldali újságíróval készített Skype-interjú, amely során a 24.hu, valamint az Index korábbi munkatársa elmondta, munkájuk során alapos instrukciókat kapnak, kikkel beszélhetnek, illetve, hogy miként függnek az NGO-któl.

A különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) manipulálják, vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket – derül ki a Kálmán Mátyással készített Skype-interjúból. A lapunk birtokába került felvételen a 24.hu és az Index korábbi munkatársa ismeretlen beszélgetőpartnerének arról számolt be: 

Nem lehet tudni, hogy (az adott újságíró) éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából

 – fejtette ki a Kálmán Mátyás.

Személyes tapasztalatát is megemlítette: 

Meghívtak Brüsszelbe és Strasbourgba, hogy egyedi eseményekről tudósítsak. Ilyen szituációkban az újságírókat gyakorlatilag utasítják, hogy hova menjenek, és kivel beszéljenek. És ha másik országban van az ember, szüksége is van ilyen szervezőre, akiben megbízhat, hogy a legjobb megszólalókkal és szakértőkkel kösse össze

 – fogalmazott.

A videós újságíró szerint nem jó, hogy a sajtó munkatársai ilyen mértékben függenek az NGO-któl, és úgy vélte, ilyen körülmények között nehéz transzparensen működni. „Ha mindebben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog. Ha például van valami nagy, nemzetközi esemény, például menekültválság, ami sok újságírót vonz, akkor nyilvánvalóan nem az NGO-k hívják meg őket, hanem küldik őket. De ha már egyszer itt vannak (az újságírók), akkor erősen korlátozott lehetőségeik vannak, hogy kire hagyatkoznak a limitált ittlétük alatt” – hívta fel a figyelmet Kálmán Mátyás.

Az 24.hu korábbi munkatársa Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetet is azon NGO-k között említett, amelyek minél nagyobb mértékben vonnák az ellenőrzésük alá az újságírókat. – Valóban látott olyan NGO-kat, akik függő helyzetbe hozták a (külföldi újságírókat) és akik ténylegesen korlátozták szabadságukat? – kérdezte Kálmánt a beszélgetőpartnere, mire előbbi azt válaszolta: 

Úgy gondolom, hogy a legtöbb NGO ezt teszi, az Amnesty Internationalt is beleértve.

Amint arról már beszámoltunk, a Magyar Nemzet birtokába jutott több órányi angol nyelvű Skype-interjú Andrej Noskóval, aki 2018-ig az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett. Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte. Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten.

Az interjúban Andrej Nosko többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek.

Kitért arra is, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt.

– Azzal lehet érzékeltetni a problémát, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak. Ez pedig intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában. Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni – jelentette ki Nosko. Vagyis – tette hozzá – ezek a tudósítások elfogultak.

Példaként említette, hogy 

amikor Soros György alapítványánál dolgozott, a náluk érdeklődő külföldi tudósítóknak a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.

Több alkalommal Nosko is felbérelt egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think tankek anyagait. 

Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma – ismerte el az OSF volt igazgatója. A hazai körülményekről közvetített képet az is torzítja a nemzetközi sajtóban, hogy a külföldi tudósítók nem ismerik a magyar nyelvet, ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek a másodlagos források pedig ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban – fogalmazott Andrej Nosko.

A Nyílt Társadalom Alapítvány volt igazgatója által elmondottakkal egybecseng a napokban a spanyol sajtóban megjelent hír, amely szintén a Magyarország és Lengyelország elleni összehangolt liberális támadásokról szólt. A nagy vihart kavart írás Carolina Punset korábbi spanyol európai parlamenti képviselő magánbeszélgetéseire hivatkozott. A politikus, aki korábban a polgári liberális Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett, azt fejtette ki, hogy a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói. A magánbeszélgetések sorozatában feltárta, hogy

miközben a két országot folyamatosan elítélik Brüsszelben, a szólásszabadságot Európában fenyegető legfontosabb veszélyeket, például az újságírókat vagy a nőket ért iszlamista támadásokat meg sem említik, mert tartanak a következményektől, a politikai korrektség hangadói és a muszlim radikálisok felől érkező támadásoktól.

Borítókép: Amnesty International Magyarország (Fotó: Amnesty.hu)