Évértékelő: ezt is Orbánról másolta a baloldal

Orbán Viktor 1999-ben, tehát 23 éve honosította meg Magyarországon az évértékelő beszéd műfaját, mely nagy szerepet játszott abban, hogy a kormányfő egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. A baloldalon ilyen politikust nem láthatunk, hiszen – miután a korábbi kritikáik ellenére végül lemásolták az évértékelő beszéd műfaját, ők azt inkább az aktuálpolitikai csatározások színterének tekintik. Orbán Viktor mostani beszédében várhatóan kijelöli az elkövetkezendő időszak fő témáit, egyben beindítja a hivatalos kampányidőszakot.

1999. február 4-én értékelte először Orbán Viktor az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vigadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. Ezt követően minden évben – kivétel 2021-ben a járvány miatt – megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket, és cselekvési tervet vázolt a következő évekre vonatkozóan.

Orbán Viktor egészen 2004-ig a Pesti Vigadóban tartotta országértékelő beszédét, majd az épület felújítása miatt az ELTE lágymányosi épületében, később a Körcsarnokban, ezután a Syma csarnokban, a Millenárison, végül mind a mai napig a Várkert Bazárban várta a közönségét a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke.

Ezekre a beszédekre elrugaszkodási pontként is tekinthetünk, az azokban megfogalmazott üzenetek hosszú távúak és sokáig meghatározzák a belpolitikai vitákat.

Hasonlítanak ahhoz, amiket a miniszterelnök Kötcsén vagy Tusnádfürdőn szokott megtartani, amelyekre szintén akár évtizedekig viszonyítási pontként gondolnak a magyar belpolitikai és a nemzetközi szereplők is. Ennek igazodására elég például a 2009-es kötcsei beszédére gondolni, amelyben kifejtette a „centrális erőtér” lényegét, amelyről mind a mai napig beszélnek a politikai viták során. Hasonlóan hivatkozási pont napjainkban az a 2014-es tusnádfürdői beszéd, amelyben az „illiberális állam” kifejezést hozta be a közbeszédbe Orbán Viktor.

1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta, hogy „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellárdemokrácia kiépítésére”.

A kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is rendszeresen értékeli az ország helyzetét, szokásához híven egy budapesti luxushotelben.

Jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani.

Sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják, az azokban elhangzó kijelentések pedig nem nevezhetőek hosszú távúnak. Jó példa erre Gyurcsány 2012-es évértékelője, amiben így fogalmazott: „Képtelen vagyok megérteni, és képtelen vagyok elfogadni, hogy egy önmagát demokratikusnak mondó párt hogy a csudában parolázhat a Jobbikkal, ezzel a fasiszta párttal?” Ma ugyanez a DK az egyik legszorosabb szövetségese a Jobbiknak.

Elindítja Orbán Viktor a hivatalos kampányidőszakot

Az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta: „az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”, majd a NATO-csatlakozás történelmi jelentőségét hangsúlyozta, és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során. Egyben részletesen beszélt az akkori kabinetének terveiről és intézkedéseiről.

Akkor is megtartotta január–február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult.

A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet, hogy a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. 2007 februárjában hirdette meg a Millenárison az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót, a 2008-as beszédet – amelynek szlogenje az volt: „a jövő igennel kezdődik” – a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses. Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért. A legutolsó, 2020-as beszédében Orbán Viktor az európai ügyek mellett az aktuális nemzeti konzultáció témáival, illetve a gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszokkal és a kormány által kidolgozott klíma- és természetvédelmi akciótervvel foglalkozott kiemelten. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt az évértékelő beszéd, ugyanakkor idén a megfelelő járványügyi intézkedések mellett már meg lehet tartani.

A 2022. február 12-i időpont szimbolikus, hiszen ez az első napja a hivatalos kampányidőszaknak, ettől a naptól számítva már csak 50 nap van hátra a 2022-es parlamenti választásig.

A mostani beszéde így értelemszerűen kijelöli a választási kampány fő témáit és egyfajta harci kürtként is tekinthető a jobboldali tábor számára. Emellett ugyanakkor a miniszterelnök szokásához híven szól majd a hosszú távú, stratégiai terveiről is, amelyek az elkövetkezendő évtizedekre is meghatározhatják Magyarország jövőjét. Ilyenek azok a gazdaságpolitikai lépések, amelyek a járvány utáni időszakban növekedési pályán tartják a magyar gazdaságot.

Deák Dániel

A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján is elérhető.

Borítókép: Orbán Viktor a 2020-as évértékelő beszéde közben (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)