1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta, hogy „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellárdemokrácia kiépítésére”.
A kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is rendszeresen értékeli az ország helyzetét, szokásához híven egy budapesti luxushotelben.
Jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani.
Sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják, az azokban elhangzó kijelentések pedig nem nevezhetőek hosszú távúnak. Jó példa erre Gyurcsány 2012-es évértékelője, amiben így fogalmazott: „Képtelen vagyok megérteni, és képtelen vagyok elfogadni, hogy egy önmagát demokratikusnak mondó párt hogy a csudában parolázhat a Jobbikkal, ezzel a fasiszta párttal?” Ma ugyanez a DK az egyik legszorosabb szövetségese a Jobbiknak.
Elindítja Orbán Viktor a hivatalos kampányidőszakot
Az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta: „az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”, majd a NATO-csatlakozás történelmi jelentőségét hangsúlyozta, és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során. Egyben részletesen beszélt az akkori kabinetének terveiről és intézkedéseiről.
Akkor is megtartotta január–február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult.
A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet, hogy a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. 2007 februárjában hirdette meg a Millenárison az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót, a 2008-as beszédet – amelynek szlogenje az volt: „a jövő igennel kezdődik” – a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses. Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért. A legutolsó, 2020-as beszédében Orbán Viktor az európai ügyek mellett az aktuális nemzeti konzultáció témáival, illetve a gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszokkal és a kormány által kidolgozott klíma- és természetvédelmi akciótervvel foglalkozott kiemelten. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt az évértékelő beszéd, ugyanakkor idén a megfelelő járványügyi intézkedések mellett már meg lehet tartani.
A 2022. február 12-i időpont szimbolikus, hiszen ez az első napja a hivatalos kampányidőszaknak, ettől a naptól számítva már csak 50 nap van hátra a 2022-es parlamenti választásig.
A mostani beszéde így értelemszerűen kijelöli a választási kampány fő témáit és egyfajta harci kürtként is tekinthető a jobboldali tábor számára. Emellett ugyanakkor a miniszterelnök szokásához híven szól majd a hosszú távú, stratégiai terveiről is, amelyek az elkövetkezendő évtizedekre is meghatározhatják Magyarország jövőjét. Ilyenek azok a gazdaságpolitikai lépések, amelyek a járvány utáni időszakban növekedési pályán tartják a magyar gazdaságot.
Deák Dániel
A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján is elérhető.
Borítókép: Orbán Viktor a 2020-as évértékelő beszéde közben (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)