Az eseményen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnökének, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének évértékelő beszédeit elemezte Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója, valamint Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. A beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta.
A beszélgetés elején az Európai Bíróság mai döntésére (lapunk erről szóló írásait itt találja) reagált Lánczi Tamás, aki szerint nagy meglepetés nem ért senkit, hiszen már korábban is lehetett tudni, hogy helyet fog kapni ez a „jogállamiságinak csúfolt” eljárás. Az igazgató elmondta, a döntés lényege, hogy hogyan törjék meg a nemzetállamokat és most elsősorban Magyarország és Lengyelország került a célkeresztbe.
– Ez olyan durva beavatkozás a tagállamok politikájába, amelyre korábban még nem volt precedens és messzemenő következményekkel fog járni – fogalmazott.
Mráz Ágoston Sámuel ugyanebben a témában kifejtette, a brüsszeli elit meg akarja büntetni a neki be nem hódoló tagállamokat, azonban itt az ideje, hogy újragondoljuk a „birodalmi központ” és a tagállamok közötti együttműködést.
Ellentétes geopolitikai elképzelések
Lánczi Tamás elmondta, a miniszterelnök évértékelőjében utalt rá, hogy a Balkánon is vannak megoldatlan problémák, amelyekkel Európa nem tud vagy nem akar foglalkozni, az Egyesült Államok pedig saját geopolitikai érdekeinek rendeli alá a Balkán békéjét. Úgy látja, hogy
Brüsszel teljesen meg akarná szüntetni az európai államok papíron még meglévő egyenlőségét.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Gyurcsány Ferenc beszéde inkább egy performanszhoz hasonlított, míg Orbán Viktor filozófiai gondolatokra építette fel beszédét. Gyurcsány 2006-os sikerén felbuzdulva úgy érzi, ő a megfelelő ellen-Orbán, megint kioktatta a jobboldalt kereszténységről és megosztotta föderalista gondolatait, lényegi tartalma viszont nem volt évértékelőjének, az sokkal inkább megmosolyogtató volt.
Egy baloldali vereség esetén Márki-Zay Pétert fogja a baloldal bűnbaknak beállítani, ő fogja elvinni a balhét – mutatott rá Lánczi Tamás, márpedig a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján erre van a legtöbb esély. A magyarországi választások tétje globális szintű, azonban a magyar modell működik és a világ nyugati része mindenképp be akarja bizonyítani, hogy ez nem lehetséges.
A régi lemezt pörgetik
Lánczi Tamás arról is beszélt, nagy tragédiája a baloldalnak, hogy egy politikai karrierjében tönkrement politikus uralja a baloldalt, amely egyben egy borzasztó csapdahelyzet is. Mint mondta, a Gyurcsány-problematika továbbra is feszíti a baloldalt, nem tudnak továbblépni múltjukon. 2010 óta nincs semmilyen modelljük, a Nyugatnak nincs megfejtése, térvesztést és kapálózást látunk, nem tudják, hogy pontosan mit kéne csinálni, ezért pörgetik a régi lemezt politikai innováció nélkül.
Bár Európai Egyesült Államokról beszélnek, sokkal inkább egy berlini birodalomról beszélhetünk.
Tíz magyarból nyolc azt szeretné, hogy Gyurcsány Ferenc távozzon a közéletből – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve, hogy még a baloldaliak körében is tízből hatan ugyan ezen a véleményen vannak. Szerinte Gyurcsány álkereszténysége megmutatkozott évértékelő beszédében is, hiszen a DK elnöke úgy érezhette, Márki-Zay Péter után neki is kell beszélnie erről a témáról.
Lánczi Tamás úgy véli, Gyurcsány Ferenc vágya már beteljesült, hiszen ismét ő a baloldal vezetője, és valószínűleg kész tervei vannak a választások utánra.
Az igazgató kifejtette, a következő négy évben mindent csatarendbe állítana és valójában 2026-ra készülne.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, Gyurcsány Ferenc általában a jobboldali megoldások iránt leskelődik, így ez valószínűleg a továbbiakban is folytatódni fog. Véleménye szerint baloldali frakciószövetség fog létrejönni, és a következő napokban megjelenő listán is a Gyurcsány-párt emberei fognak dominálni. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint Gyurcsány ténykedésének hatására a baloldalon ébredési folyamat indulhat meg.
Mélyen megalapozott gondolatok
Orbán Viktor nemcsak politikai beszédeket, hanem mélyebb, intellektuális beszédeket szokott mondani, erre szolgálnak példaként a Tusnádfürdőn, a kötcsei találkozókon vagy az Országgyűlésben elmondott beszédek – magyarázta Mráz Ágoston Sámuel. Az igazgató szerint hosszú, de tartalmas évértékelőt mondott a miniszterelnök, rámutatva, hogy a keresztény ökumenét is kell szolgálnia hazánknak, hiszen – a kormányfő szavai szerint –, a latin kereszténység Európában már nem tud megállni a saját lábán. „Az ortodoxia, a keleti keresztényekkel kötött szövetség nélkül aligha éljük túl a következő évtizedeket” – idézte a miniszterelnököt Mráz Ágoston.
Kérdésre válaszolva Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a baloldal egyetlen sikere az elmúlt tíz évben a 2019-es önkormányzati választás volt, és titokban abban reménykednek, hogy ez még egyszer sikerülhet.
Lánczi Tamás a kis pártok esélyeivel kapcsolatban megjegyezte, az ellenzéki szavazók egy részében düh van, amely saját politikai táborukra és vezetőikre irányul, valamint érezhető a Márki-Zay Péterre vonatkozó szégyenérzetük is, ez terelheti az embereket a viccpárthoz, amellyel saját politikai vezetőiket szeretnék büntetni.
– A kis pártok potenciális támogatottsága tíz százalék fölötti, azonban tényleges támogatottságuk két-három százalék. A kettő közötti különbség fogja meghatározni a választási eredményüket, amely attól is függ, hogy mennyire látják elveszettnek a választást a szavazók – mondta el Mráz Ágoston Sámuel.
A beszélgetés a PROKON YouTube-csatornáján visszanézhető.
Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója, valamint Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője (Fotó: A szerző felvétele)
