Gulyás Gergely: Civilek azok, akiknek nem térkép e táj

A nemzet életének fontos részei a civil szervezetek, melyek önmagukon túlmutató munkát végeznek – jelentette ki Gulyás Gergely az I. Országos Civil Konferencián. A Miniszterelnökséget vezető miniszter átadta az Értékteremtő Közösségekért díjakat is, amelyeket idén a harmadik alkalommal osztottak ki. Ezúttal a majosházi hospice-ház alapítója és a vizsolyi bibliát újra kiadó református egyesület részesült az elismerésben.

Harmadik alkalommal ítélték oda az Értékteremtő Közösségekért díjat az I. Országos Civil Konferencia keretei között péntek délelőtt a Groupama Arénában. A kitüntetéseket a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át. 

– Erkölcs, erő, egyetértés – idézte a Ferencvárosi Torna Club szlogenjét köszöntője elején Gulyás Gergely. A miniszter szerint a sport is fontos szerepe a civil szférának, a Fradi története pedig jó példája annak, hogy mi mindent el lehet érni elkötelezettséggel ezen a területen.

– A nemzet életének már régóta fontos részei a civil szervezetek, amelyek önmagukon túlmutató tevékenységet végeznek – jelentette ki a miniszter. Felidézte: a kommunizmus ideje alatt ezen szervezetek nagy részét szétkergették. A kommunisták az egyesületeket csak hatalmi szempontból vizsgálták, eszerint: tiltották, tűrték vagy támogatták őket.

A miniszter szerint a polgári Magyarország egyik legfontosabb eredménye, hogy a rendszerváltás után újraépült a civil szféra. – Ma Magyarországon több mint 53 ezer civil szervezet működik – árulta el Gulyás Gergely. Tisztázta azt is: civilek alatt nem az NGO-kat értik. – A baloldal szerint civil szervezet az, amely pénzt kap Soros Györgytől – véli a Miniszterelnökség vezetője.

– A mi véleményünk szerint civilek azok, akiknek nem térkép e táj, hanem felismerik az emberek, helyi közösségek gondjait, és ezeknek megoldására gyakorlati javaslatokat dolgoznak ki – jelentette ki.

Gulyás Gergely szerint a kormánynak mindig partnerként kell tekintenie a civilekre, és segítenie kell a működésüket. – A civil törvény a mai napig jó alapja az együttműködésnek – mondta. Összefoglalója szerint az idén tízéves Civil Szolgáltató Központok Hálózata is segíti a szervezetek működését. – Pályázni tudnak, kapcsolatokat tudnak építeni – vázolta a miniszter. Szerinte egyébként kifejezetten 2018 óta több a pályázati lehetőség, ezek elbírálásában a szakmai kollégiumok szerepét emelte ki. 

2010-ben 144 milliárd forintot fordítottak a baloldal által utoljára elfogadott költségvetésben a civilek támogatására, ezzel szemben 2020-ban ez az összeg már több mint 300 milliárd forintra nőtt.

– Nemcsak az állam vált bőkezűbbé, a civil szervezetek összbevételei is megduplázódtak tíz év alatt – árulta el Gulyás Gergely.

A miniszter beszélt arról is, hogy a díjak értékét az határozza meg, hogy kik kapják meg és milyen eredményekkel lehet kiérdemelni. Szerinte a díjazottak történetei nagyon tanulságosak és motiválóak.

Elmondta, hogy 2019 óta magyarországi és határon túli szervezeteket is díjaznak. A mostani díjazottakat is méltatta a miniszter.

Idén Konta Benőnét, a Református Dunamenti Kistérségi Diakónia elnökét, a majosházi hospice-ház alapítóját tüntették ki. A díjazottal kapcsolatosan elhangzott, hogy a hospice (gyógyíthatatlan betegek ápolása életük utolsó fázisában – a szerk.) tevékenységnek szentelte életét családi tragédiai nyomán. Egyesületük 1996 óta működik, eddig 1247 családnak nyújtottak segítséget. A majosházi hospice-ház 2018-ban épült meg a semmiből, egy Konta Benőné által felajánlott telken húzták fel.

A másik díjazott a Reformátusok Szatmárért Egyesület lett. Az egyesületet 2011-ben alapították, a ma három országba szakadt történelmi Szatmár megye családjainak hitbeli erősítését tartják legfőbb feladatuknak, Nagyecseden tavaly 11. alkalommal rendeztek találkozót nekik. Ők maguk is alapítottak díjakat, amelyeket iskolások, helyi példaképek kapnak. Nagykárolyban az egyesület gondozásában jelent meg az újranyomtatott vizsolyi biblia a reformáció 500. évfordulója alkalmából. 

A miniszter beszéde végén sok hitet, erőt és kitartást kívánt a civil munka folytatásához.

A civil közösségi szolgáltatókról megtudhattuk, hogy a Miniszterelnökség működteti a központokat, minden megyében és a fővárosban is működik ilyen. – Az ő munkájuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a civil pályázati rendszert tudja működtetni a kormány – ezt már Szalay-Bobrovniczky Vince, civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár mondta el a konferencián. 

Hozzátette: A járvány alatt is aktívan segítették a magyarokat a központok. Felidézte, hogy 2018 óta több mint négyszeresére nőtt a civilekre fordítható összeg a költségvetésben. – Az elmúlt négy év sikeres volt a civilek számára – vonta le a tanulságot a politikus.

Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Hozzátette: A civil ügyeket ma már egyetemeken tanítják, Miskolcon és Gödöllőn van is ilyen óra, de készült egy kézikönyv is, ami alapján ki tudják terjeszteni az egész országra.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években fontos törvénymódosítások születtek: a szervezetek számára megállapított 50 millió forintos bevételi plafont 75 millióra emelték. – Ezerrel több civil szervezetet tudtunk lehetőséghez segíteni – véli Szalay-Bobrovniczky Vince.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd